Lemezkritikák

Közvetlenül a The Number of the Beast után, 1983-ban már ott várt a következő lemez, a Piece of Mind. Ha a The Number of the Beast még afféle hídnak vagy átmenetnek számított az Iron Maiden NWOBHM-korszaka (Iron Maiden és Killers) és a…

A Heartland 14 éves zenekar, a „Mind Your Head” pedig a jubileumi, 10. stúdióalbumuk. Szorgos fiúk ezek a Heartland-tagok, annyi szent. A banda 1993-ban alakult az FM és a The Kick romjain. Érdekes, hogy a Heartlandnek még ma sincs…

Amikor az 1990-es évek közepén megjelent a metal egy új műfaja, a szimfonikus vagy ha úgy tetszik gothic metal, népszerűsége gyorsan megugrott… a műfaj úttörőit, az After Forevert és a Nightwisht másoló, tőlük alig különböző zenekarok…

A Van Der Graaf Generator a harmadik albumával, a „H To He, Who Am The Only One”-nal végérvényesen beírta magát a brit progresszív rock legnagyobb újítói közé, és megalkotta egyik legjobb művét viszontagságos pályafutása során.

Kiadó: EMI RecordsMegjelenés dátuma: 1983. 5. 16.Producer: Martin BirchAz album hossza: 45.28 percMűfaj: Heavy Metal Értékelés: 9.0/10 A The Number of the Beast mögött 1983-ban már a sarkon várt a Piece of Mind. Ha a The Number of…

Az hivatalos bootlegek kiadása mostanában kifejezetten divatos. Tavaly például a Depeche Mode is eszébe jutott valami hasonló, ők voltak az elsők között, akik határozottabban nekiestek a tabuknak, azzal érvelve, hogy a hivatalos bootlegek…

Az kiváló „Bursting Out” (1978), a Jethro Tull első koncertalbuma óta bizony jó néhány év telt el az utódja megjelenéséig. Ez idő alatt a zenekar számos hullámvölgyön és csúcson ment át, folyamatos hangzásbeli változásokon,

A „Baby James Harvest”, a szimfonikus hajlamú brit art rock úttörők, a Barclay James Harvest negyedik stúdióalbuma eredetileg négy részre osztott dupla konceptlemeznek készült, amelyben a zenekar mind a négy tagja teret kapott volna a saját…

Az 1990-es évek elején és közepén a szimfonikus rock hatalmas visszatérésbe kezdett. Ez nem is olyan meglepő, hiszen a szimfonikus irányzat volt a progresszív rock alműfajai közül a legnépszerűbb. Furcsább, hogy sok szimfonikus zenekar az…

A svéd prog rock revitalisták, a The Flower Kings egyszerűen nem boldogok, ha évente nem dobnak ki legalább egy új albumot, nem írnak legalább egy 20 percnél hosszabb eposzt, és nem tesznek le az asztalra legalább 70 percnyi zenét (el kell…

Hová juthat a mostani, túlzsúfolt, a progresszió és az örökös mozgás invenciózus logikájával telített korban a zenei keretek újragondolása? Hangok és képek óceánjában nehéz úgy kiegészíteni a képzeletbeli világot, hogy a kiegészítés ne…

A Wurdah Itah hivatalosan egyáltalán nem a Magma albuma, hanem az együttes dobosának és víziósának, Christian Vandernek a szólóprojektje. Az album azonban valahogy mindenhol a Magma-lemezek közé van sorolva, ezért én is ezt az utat követem.…

A 2004-es, meglehetősen átlagos „The Glorious Burden” megjelenése óta, amelyet a teljesen szürke középszerűségből leginkább a fantasztikus Gettysburg-trilógia mentett ki, csend honolt az Iced Earth háza táján. Az idei év elején aztán…

A szlovén szerzőtárs-énekes zenei élő legenda 20. stúdiós remeke! Nincs mit tenni, őszinte főhajtásom. Sašo ezúttal könnyed, kikapcsolódásra termett pop-rock albummal érkezik, természetesen az elengedhetetlen akusztikus gitáros alapokra…

A Big Brother And The Holding Company gyengén sikerült produkciójú, Janis és a Big Brother lelkén száradó első albuma a Cheap Thrills 1968-as megjelenésével mindenképp a feledés homályába merült. A zenekar tagjait ábrázoló, Robert…

Már csak idő kérdése volt, mikor kapja fel az Interpolt egy nagy kiadó. Miután már a debütálással, a „Turn On The Bright Light” (2002) albummal is parádés áttörést értek el, majd az „Antics” (2004) is ezt követte, a srácok önbizalma…

Harmónia és szerelem köti össze Ben Harper sorrendben tizenegyedik albumát, amelyet mindössze hét nap alatt vettek fel, a lehető leghagyományosabb módon. Félre a számítógépekkel és minden egyéb, ma sokak számára nélkülözhetetlen alkotói…

Jó négy év telt el a német progresszív nagyágyúk, a Poverty's No Crime legutóbbi lemeze, a The Chemical Chaos (2003) óta. A kreatív szünet nagyon jót tett a srácoknak – a Save My Soul valószínűleg tizenöt éves pályafutásuk legfényesebb…

Az M. Night Shyamalan Jelek című filmjéből vett istenkáromló idézet, „I am not wasting one more minute of my life on prayer! Not one more minute! Understood?”, egy fél óra bűnösen jó thrash/death metalba röpít minket. Még egy teljes év sem…

A Bordel kvintett Življenje v čipkah című lemeze újabb gargantuai kísérlet arra, hogy az agyatlanul Kreslin-zenével átitatott szlovén közönségnek közelebbről megmutassa a rock and roll lényegét. Ambiciózus terv, amely a kudarc magvát a…

(újrakiadás, 2007) „The Buddha Of Suburbia” logikus köztes állomás a „Black Tie White Noise” és az „Outside” között. Vagyis táncos beállítottságú pop rock, progresszív, mondjuk inkább art-beütésekkel, amilyenek Bowie berlini trilógiájára, a…

Az Arena, amely Clive Nolan billentyűs mester (Pendragon, ex-Shadowland) és Mick Pointer dobos (ex-Marillion) közös neo progresszív projektjeként indult, a kiváló debütalbum, a „Songs From Te Lions Cage” (1995) megjelenése után önálló…

Az Aquasphera DVD egy 2005-ben, a laguna vízi szórakoztatóparkban élőben rögzített projekt. Mivel a Veronica nem túl népszerű zenekar, ez anyagilag minden bizonnyal elég nagy falatnak bizonyult, hiszen az előadásban a zenét vizuális…

A megállíthatatlan Ian Andersonnak, miután zenekara keretei között az évek során szinte minden jelentősebb zenei irányzatot kipróbált (a bluestól, hard rocktól, prog rocktól, folk rocktól az elektronikán és a szintipopon át egészen a…

A There's One In Every Crowd valószínűleg azt a pontot jelöli, ahol Clapton kozmikus utazásának íve hirtelen megáll, veszélyesen közel a teljes alkotói „black outhoz”, ahol végül végleg elsötétül minden. Ami persze nehezen érthetőnek tűnik,…

A „Wildest Dreams” manökenes borítóján, amelyről az örökké mellőzött kanadai art rock óriás, a Saga megmaradt három eredeti tagja néz ránk erőltetett mosollyal az arcán (és akik persze minden vagyok, csak nem manökenek), első blikkre jogos…

A blues rock ugyan a hatvanas évek végén érte el izgalmas útjának csúcspontját, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következő években kifogytak volna a poros tarisznyájából a piszkos fogások, amelyek elsajátítására akkoriban csaknem minden…

A King Crimson volt a progresszív rock szempontjából viszonylag fárasztó 80-as évek idején az egyetlen együttes a műfaj legfontosabb zenekarainak elitjéből, amely valóban tovább alkotott innovatív, ritmikailag igényes és változatos zenét,…

Ha a Magma a Mekanik Destruktiw Komandoh című albummal megalkotta a zeuhl nevű műfaj sablonját, itt egy másik irányt választottak. Az MDK-n tele van gazdag, rétegzett dallamokkal, harci kürtökkel és mániákus dobolással, a…

David Readman, a mi jó öreg ismerősünk a Veliko Ubeljsko nevű településről, a német melodikus hard rock zenekar, a Pink Cream 69 énekese, akikkel 2007 júliusának közepén a Heavy Metal Night fesztivál keretében Szlovéniában is fellépett…

Ha a szlovén metal a kezdetekkor sok mindenben le is maradt a külföldi kollégáitól, ma már épp az ellenkezőjét állíthatjuk. Maradjak csak a thrash metalnál, hiszen ebben a kritikában erről lesz szó. A thrash metal világszerte végre megéli a…

Mama mia! Ez az album tisztelgés a Journey, a legnagyszerűbb amerikai rockzenekar előtt – állítja alkotója, Kevin Chalfant! Vajon melyik ördög bújt belé, hogy hirtelen kihívja maga ellen az ég és a pokol isteneit, és hogyan merészel…

A The Used története még 1990-ben kezdődött, amikor a zenélés és a bandaalapítás vágyától hajtva három akkor még teljesen zöldfülű muzsikus fogott össze: Quinn Allman gitáros, Jeph Howard basszusgitáros és a mára már a zenekart elhagyó…

Eden's Curse, új banda, régi arcokkal. Az Eden's Curse ötletét az amerikai énekes, Michael Eden és a skót basszusgitáros, Paul Logue (Cry Havoc) találta ki. Kettejük nevéhez fűződik az anyag zöme (szövegek és kompozíciók) az azonos című…

Emberek! Ez az album, és nemcsak ez az album,… itt ugyanis sokkal, de sokkal több rejtőzik! Kezdjük így! A Circus Maximusszal nem lehet viccelni. Kertelés nélkül kimondom: Európa végre megkapta a közvetlen választ az amerikai Dream Theater…

1978 novemberében, hét évvel Morrison halála után jelenik meg az An American Prayer – Jim Morrison with Music by The Doors című album. Anyaga régi interjúkból, felolvasott költészetből és koncertfelvételekből áll. A dalokat gondosan…

A Stone Orange még keresi önmagát az elsőlemezével. Mindenesetre minden biztatást megérdemelnek, mert egyszerűen vannak. Szlovéniának ráadásul nincs túl sok kézzelfogható hard rock referenciája, amelyet a saját kebelén belül nevelt és…

Az Ace Of Spades kétségkívül minden idők egyik legjobb rock & roll albuma (hm, ha más nem, a három förtelmesen büdös cowboyt ábrázoló híres borítót bármelyik minden idők legpiszkosabb lemezei listáján rögtön a Claydermann-életmű…

Ki mondta, hogy a nyolcvanas évek lejártak? A tengerparti chaos thrash brigád, a Bleeding Fist biztosan nem. A vadonatúj Funeral… demófelvétel egyenesen a Vissza a jövőbe kultikus Spielberg-film DeLoreanjének első ülésére ültet minket, és…

A Certitudes című albummal a Present hosszú hallgatás után végre visszatért a zenei színtérre. A felállásban ezúttal két Univers Zero-tag is van, hiszen Daniel Denis dobos mellett Guy Segers basszusgitáros is jelen van. Sokan

A nyolcvanas évek közepén a New Jersey-i kauboj-ötös, a kiszámíthatóan Bon Jovi nevű banda többé-kevésbé (a részletes elemzést szívesen rátok hagyom) csinos arcaira a remekül fogadott debütalbum után lassan rátapadt a „még egy egyslágeres…

„Thrash is back!!!” Valóban, az elmúlt egy-két évben a thrash metal lassan, de kitartóan újra ébredezik, és visszakapaszkodik a metal trónjára. A thrash aranykora, amely egészen a kilencvenes évek elejéig tartott, természetesen régen véget…

A Korni Grupa volt az első igazi progresszív zenekar Jugoszláviából. Ugyan ugyanebben az időben működött a Time is, de ők nem voltak progresszívek ugyanabban az értelemben, mint Kornelije Kovač és bandája. A legtöbb jugoszláviai progresszív…

A Nektar, a brit space rock-látnokok, akik a nagyobb adókedvezmények miatt stúdiómunkájuk java részét Németországban töltötték, a sci-fi koncepciójú debütálás, a „Journey To The Centre Of The Eye” után, amellyel pszichedelikus hangzások,…

Egy évtizednyi megszakítás nélküli koncertezés és egy maroknyi album után, amelyeket a nyolcvanas évek trendváltásainak kereskedelmi szemléletű, többé-kevésbé sikertelen hajszolása jellemzett, a gitárlegenda Eric Clapton az évtizedforduló…

Hogyan lehet legalább részben kikerülni a melodikus hard rock közhelyes sztereotípiáit? Megírsz tíz dalt, meghívsz 10 különböző énekest, akik 10 különböző hanggal hozzák majd el az albumra a kívánt változatosságot, és ez a változatosság…

Rory Gallagher azon kevés zenész egyike, akinek nem okozott különösebb gondot az átlépés a főként blues-orientált formációkból, amelyek az r / b-forradalom robbanásával a hatvanas évek közepén már elég idegesítő számban bukkantak fel, mint…

Az Ommadawn egy évvel a Hergest Ridge után jött ki. Mike Oldfield az első két albumon szerzett tapasztalatokból sokat tanult. Ezen a lemezen már érezhető a nagyobb érettség. A Tubular Bellsből áthozta az hangszerelés és a szerzemények…

Steve Newman brit melodikus AOR/hard rock előadó. Szorgalmas, mint a hangya. Különösen a „Sign Of Modern Times” (2003) és a „Heaven Knows” (2006) óta jellemzi rendkívüli konzisztencia: minőségi, művészi következetesség

Cornerstone – Steen Mogensennek, a dán melodikus hard rockerek billentyűsének és Doogie White-nak, az Y.J.Malmsteen's Rising Force/Rainbow egykori üvöltő énekesének gyermeke – negyedik stúdióalbumával tér vissza. Ez kertelés nélkül zene…

A Just One Night tizennégy Eric Clapton-„ugrabugrálót” tartalmaz, amelyeket egy távoli, 1979. decemberi estén vettek fel a japán Budokan színházban. Bár maga az album nem Eric pályájának említésre méltó alkotói csúcsa (ami ilyen kíméletlen…

Egyszerű, nem mindig megbízható, de felhasználóbarát, és mindenekelőtt izgalmas a saját magának elég voltában! Nem, ez nem egy újabb reklám a Janez Janša-féle legújabb vonal luxuscsomagolású hajpótlásaihoz, ez Coco Montoya!! Egy…

A Gotthard virágzik! A „Domino Effect” kemény munkájuk csúcspontja, ami láthatóan pályájuk művészi csúcsát is hozza! Hihetetlen, hogy mindez sikerül nekik egy olyan vad, hajtűkanyarokkal teli száguldás közepette, amelyben kiadót és tagokat…

Michael Thompson amerikai gitáros, aki néhány évente felvesz egy lemezt a saját neve alatt, vagy számos projektben játszik stúdiózenészként. Az Egyesült Államoknak a zenei divatirányzatok folyamatos változása ellenére is mindig szüksége van…

Michele Luppi olasz énekes, aki az énektudását az Egyesült Államokban is csiszolta, méghozzá a Los Angeles-i VIT iskolában. Mentora Robin Randall volt (dalszerzőként olyan nevekkel dolgozott együtt, mint az FM, Mark Free, James Christian és…

A White Wolf kanadai hard rock zenekar, amelynek két kiváló albuma, a „Standing Alone” (1984) és az „Endangered Species” (1986) ellenére sem sikerült az élvonalba törnie. Kivételes zenei potenciál lakozott bennük, az első albumukból 250 000…

Gyakran találkozunk olyan klasszikus lemezek újrakiadásával, amelyek előadói alaposan formálták a populáris zene történetének menetét. Egyenesen elképesztő, hol találják meg ezeket a régi szalagokat, amelyeket modern módon feldolgoznak,…

A Ceux du Dehors után, amelyet sokan az Univers Zero karrierje csúcspontjának tartanak, a zenekar vezére, Daniel Denis úgy döntött, változtat egy keveset a dolgokon. Az Uzed felállása teljesen más volt. Az oboát, a fagottot és az…

A TRW rövidítés mögött három amerikai zenész bújik meg, akik rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek a pop- és rockzene felvételén és játékán. A T Michael Thompsont jelöli, a kiváló gitárost, akit több mint harminc éve ismerünk mint veterán…

A Van Der Graaf Generator az a zenekar, amely a mai napig felbolygatja a kedélyeket látnoki albumaival, amelyek tele vannak összetett progresszív rock himnuszokkal, lírai betekintést adnak az emberi lélek bonyolultságaiba, és számos komor…

"„The Least We Can Do Is Wave To Each Other” egyike azoknak az albumoknak, amelyek valamilyen értelemben legalább tíz évvel megelőzték a korukat. Hammill a következő évben a zenekart a lehetőségei végső határáig hajtja, és a két soron…

Az AaRON egy francia duó, két multiinstrumentalistával. Simon Buret emellett énekes és dalszövegíró is. Amikor megkaptam ezt az albumot, nem igazán tudtam, mire számítsak, de a multiinstrumentalistákkal jók a tapasztalataim.

A Robert Johnson – The Complete Recordings különös, ám egyben nélkülözhetetlen zenei testamentum minden idők legbefolyásosabb blueszenészétől, vagyis attól az embertől, akinek a legtöbb köze van ahhoz az arculathoz, amelyet a populáris zene…

Ian Andersonnak, a tréfás skót bácsikának, aki az egyik kezében fuvolával, a másikban pipával áll, és a nála egy árnyalatnyival kevésbé szemtelen bandájának biztosan fel-felnevetett a lelke, amikor a „Crest Of A Knave” (1987) megjelenése…

A legendás Ken Hensley, az Uriah Heep egykori billentyűse és az eredeti heepes varázslat megteremtője önéletrajzi rockoperával tér vissza: ez a „Blood On The Highway”. Az album ambiciózus vállalkozásnak készült, afféle rockopera, amely…

A „Live In Moscow” fordulópontot jelentett az Uriah Heepnek és magának a rockzenei mozgalomnak is. Az Uriah Heep ugyanis az első „nyugati” zenekar volt, amelynek volt mersze turnéra menni a Szovjetunióba (és ott túl is élni).

Nem fogok vitatkozni! Valószínűleg sok „újkori” hallgatónak a zenei ízlésem úgy tűnik, mint valami rég kimúlt vadállat, amelyet a különféle paraziták fáradhatatlan munkája már szétbontott, így hamarosan alaposan megkövesedő tetemecskéje…

Barclay James Harvest, akik az első éveikben a kelta lápok, mezők és erdők misztikájának szimfonikus idealistáiként váltak ismertté, harmadik albumukhoz, az „And Other Short Stories”-hoz is ambiciózusan álltak hozzá, és tovább vitték az…

A „Crest Of A Knave” egyszerre a Jethro Tull történetének legnagyobb burleszkje, és egy klinikailag már félholt zenekar feltámadásának története, amely a siralmas „Under Wraps” (1984), az elektronikus szintipopos kísérletezés, valamint az…

Az 1980-as évek közepére a Saga már jócskán hátrahagyta a progresszív rock elemeit, vagyis a hosszabb hangszeres kirándulásokat és a gitár meg a billentyűk kifinomult játékát, és rövidebb, egyszerűbb, lírai hangvételű dalok felé fordult,…

Miután a remek „Worlds Apart” (1981) nagy kereskedelmi áttörést hozott, a Saga kiaknázta frissen szerzett „sztárstátuszát”, és zenéjét tovább csiszolta a kereskedelmi sikerek irányába. A „Heads Or Tales” lemezen derekasan hátat fordítottak…

Aaaah... A zenekar előző lemeze, az Annihilation of the Wicked (2005) óta eltelt két év pihenő éppen elég volt! A Nile ismét felébredt az álmából, valahol mélyen a Kheopsz-piramis termeiben, és a evezők után nyúlt. A Nílus áradik, és itt az…

Az ázsiai szimfonikus black metal feltörekvő csillagai, a Chthonic, akik a folklór eszköztárába öltöztetik a zenéjüket – ezek közül leginkább a kéthúros hegedű, az „Er-hu” használata és hangzásba építése emelkedik ki –, fennállásuk első 10…

A Hergest Ridge című album a hegyvonulatról kapta a nevét, ahol Mike Oldfield abban az időben élt. A szép, lakatlan táj, ahol a kutyájával sétált és makettrepülőket röptetett, segített neki megtalálni az ihletet egy új vállalkozáshoz és az…

Joe Lynn Turner öt év tengés-lengés után lelkesen tér vissza legújabb szerzeményével, a Second Hand Life-fal, amellyel a legendás Rainbow-s és Yngwie Malmsteen-es énekes tartani tudja korábbi munkái állandó szintjét, ami minden bizonnyal…

Egy jó néhány éves szünet után, a Natura Naturans című album nyomában a Veronica 2001-ben új lemezzel, a Triaccal tért vissza. A zenekar gerince változatlan maradt: Matej Oset billentyűs és Franc Podgoršek dobos mellett az első album után…

„Újabb próbálkozás az első ligába töréshez” A Yogurt sem nem új, sem nem friss jelenség a szlovén zenei égbolton. Az énekesnőket nagyjából olyan gyorsan cserélgetik, mint más zenekarok a basszusgitárost, a gyeplő viszont végig Marko Zorc…

Fogertynak sikerült az, ami sok pályatársának nem: a régi, gyakran elfeledett zenei műfajokat átemelte a 21. századba, és ízlésesen kínálta fel a fiatalabb és az idősebb hallgatóknak egyaránt.

Bobby McFerrin amerikai énekmester 1988-ban hódította meg a világot a fülbemászó, optimista Don't worry, be happy című számával. A listás áttörés nem volt tervezett, a dal szorongással teli pillanatokban született, amelyekre megoldást…

A lemez keresztmetszetet ad Fogerty kivételes pályafutásából, legyen szó a hatvanas évek egyik legjobb zenekaráról vagy a szólókarrierről, és persze arra is emlékeztet, hogy a kiváló dalszerző-énekes remek formában van

Fel lehet építeni egy mega slágerre egy mega lemezt? A Maroon 5-ot mindenki a debütáló albumukról ismerős This Life című számról jegyezte meg, amit a 21. század elején lehetetlen volt elkerülni. A This Life valami Smooth-féle sláger volt,…

Egy énekes második szólólemeze, aki vagy szuper szólistává érik, vagy beszáll valami eszméletlenül jó zenekarba. Chris Cornell 1997-ben otthagyta a Soundgardent, megtisztult, és kiadta lazán önálló szólódebütjét, az Euphoria Morningot.

„A szupersztárcsapat végre tényleg igazi csapattá válik.” Az Audioslave-ról úgy is lehetne írni, mint a Velvet Revolverről – a négy égtájról összeverbuvált, többé-kevésbé ismert zenészek, akik a „szupergroup” státuszt inkább a korábbi…

Fordul az év, és a mi jó öreg, ősz hajú barátunk, aki még mindig potens sikolyokra és visításra képes, szinte reflexszerűen előáll egy új lemezzel. Mégis mit várhatna az ember Dirkschneidertől, az Accept egykori csicsergőjétől egy rakás…

Tommy Bolin, a tehetséges amerikai gitáros az átlagos zenerajongó szemében elsősorban a hírhedt és magasan szárnyaló, Blackmore utáni Deep Purple-kaland idején emelkedett korának gitáristeni közé, amely 1976 márciusában ért véget

Kaiser Chiefs, remek név az osztrák fánkok új márkájának! Tényleg! Édesek, mint a fánk, és az MTV odavan értük. Egy csipetnyi botrányos nyálasság, különben megjátszottan ártatlan tekintetek, amelyek mögött az utcai huliganizmus hírhedt…

Mi hajthatná manapság a nagy Beatle-t még előre? Semmit nem kell már bizonyítania. Hiszen Beatle. Na és mivel született Beatle, egy ilyen művésznél teljesen természetes, hogy nem áll meg. Az új stúdióalbum csírái már 2003-ban kihajtottak,…

Hány emberről mondhatjuk el, hogy egymaga feltalált egy egész műfajt? Nem sokról. Christian Vander egyike ezeknek az embereknek. Ennek a műfajnak (zeuhl) a fejlődése ezzel az albummal indult el. Két inkább jazzes hangvételű lemez után jött…

Nem találkozol minden nap olyan heavy metal előadóval, aki ilyen erős, összetéveszthetetlen egyéniséggel tudja átadni a mondanivalóját, mint King Diamond úr! Természetesen az „eighties” klasszikus heavy metal hagyományának folytonosságáról…

(újrakiadás az európai piacra – 2007. június) Tajvan! A függetlenségi harcok véres története, amely valójában az emberiség minden globális civilizációjának hű kísérője volt időtlen idők óta. A elfojtott, elnyomott harag felszínre tör, és…

Az L.A. Woman 1971-ben jelent meg, és minden korábbi lemezüknél jobban megmutatja a zenekar zenei mélységét és szövegi erejét. Az elsőt leszámítva ez az album aratta a legnagyobb sikert és népszerűséget. Két Morrison-klasszikus is van…

A The Bees a harmadik, Octopus című albumával folytatja odüsszeiáját a – főként brit – zenetörténetben, a The Beatlestől a The Specialsig, közben pedig bőven jut hely az R & B-nek is. És ha néha úgy tűnik, mintha Al Green vagy valami…

Ezzel az albummal indult el Mike Oldfield zenei karrierje. Az első lemez hihetetlen eladási sikere után az élete teljesen megváltozott. A fiatal srác, aki jó ideig dolgozott a mára már híres Tubular Bellsen, egyik napról a másikra…

A Clouds fiatal amerikai zenekar, és nem szabad összetéveszteni az azonos nevű ausztrál csapattal, amely az 1980-as évek végén működött. Az összekeverés egyébként lehetetlen, amint az ember meghallja a zenéjüket. Míg az ausztrál Clouds a…

A Balance a Kaliforniából származó, ultranépszerű heavy metal kvartett, a Van Halen tizenegyedik lemeze. 1978 óta, amikor kijött az első albumuk, hosszú utat jártak be. Első futó hallgatásra nem tudtam szabadulni a benyomástól, hogy a dalok…

Az ötödik stúdióalbum, a „Morrison Hotel” kétségkívül a régi, jó The Doors visszatérése. Nincsenek benne hosszan elnyúló dalok, felolvasás vagy forradalmi saga. Helyette nyers blues rock hangzást kapunk, amely maga mögött hagyja az előző…

John Mayernek a kisujjában van a komoly és mély, de a spontán, vidám dalok megírása is. A Continuum című lemezen, amely minden eddiginél magasabbra emeli, a mai ember kapkodó rohanására figyel azokban a napokban, amelyek egyre csak…

Az erdei klán visszavág! Ezúttal immár negyedszer. Alig egy jó éve jelent meg legutóbbi lemezük, a Tales Along This Road (2006), a megállíthatatlan finnek pedig már itt is kínálják az új stúdióalbumot Tervaskanto címmel. Bármelyik színpadra…

A Greenslade-ről nyugodtan elmondható, hogy supergroup, vagyis olyan zenekar, amelynek tagjai mind a hangszerük mesterei. Amikor megjelent ez az album (az elsőjük), a felállás Dave Greenslade, Tony Reeves, Dave Lawson és Andrew McCulloch…

Dennis „Fergie” Frederiksen a zenei világban leginkább a kaliforniai Toto Isolation (1984) című lemezének énekeseként ismert. Rányomta bélyegét a Trillion és a Le Roux (korábban Louisiana Le Roux) lemezeire is, és kétségkívül a melodikus…