Megjelent: 2025. 2. 3., az EJ Records (saját) kiadónál
Producer: Bojan Pahljina és Elvis Jackson
Hossz: 35:28
Műfaj: Ska/Hardcore Punk
„Feelgood album a könnyed hallgatáshoz”
A HC punkban és hasonló műfajokban jóval kevésbé vagyok otthon, mint a metálgyárban, ezért előre is bocsánat az esetleges melléfogásokért, amelyek a hozzá nem értésemből fakadnak.
Az Elvis Jackson a Against the Gravity című, 2009-es albummal költözött be a szívembe és a fülembe (RockLine recenzió). Rengeteget hallgattam életem legnehezebb időszakában, és bátran állíthatom, hogy segített kitisztítani a lelkem és enyhíteni a fájdalmat, ahogy csak egy zenei album képes rá. Rajongok a 2014-es Window EP-ért is (RockLine recenzió), a diszkográfia többi részét viszont csak szórványosan pörgetem.
A banda Wajdušna szülötte, és wajdouski hazafiként egyszerűen kötelességem megírni a legújabb, We Play 4 You című album kritikáját, ami ugyan már 2025 elején megjelent, de jobb későn, mint soha, nem igaz? A zenekarban jelenleg már csak egy eredeti wajdouc van, az énekes, Buda, de sebaj.
A We Play 4 You az első lemez az új gitárossal, Martyval, aki az eredeti gitáros, Bert egészségügyi problémái után 2023-ban hivatalosan is csatlakozott a csapathoz. Ennek megfelelően azonnal feltűnik a más gitárhang és a más játékmód. Semmi para, Marty kiváló gitáros, de láthatóan kevesebb a nyers energia, több a finomság. Így az Elvisek a nehézfémes étvágyukkal elég gyorsan végeznek. A nyitó Not Buying This és a Won’t Do What They Say intrója, ennyi. Még a Faith No More-os beütésű Worst Version kanyarodik potenciálisan ezekbe a vizekbe. Az album maradéka egy napfényes, sörözős buli: tele kaliforniai pop punkkal, skával, reggae-vel és pozitív energiával. A szövegek is pozitív hangvételűek, legalábbis többségükben.
Tetszik, hogy az album egységes egészként működik: az első taktustól az utolsóig végighallgatható, ugrálás nélkül. Persze nem üt akkorát és nem hat olyan mélyen, mint az Against the Gravity, de ez betudható e sorok írója pillanatnyi lelkiállapotának, a más zenei hangsúlyoknak, és végül a produkciónak is, amely kiváló és segíti a lemezt, ám kevésbé nyers, ugyanakkor kevésbé bombasztikus, mint az említett 2009-es albumon.
Szóljunk még pár szót a zenészekről? Martyt már említettem: ritmusban és riffekben tartja magát a megbeszéltekhez, a szólókban viszont kiereszti a gőzt, és kiengedi egy kicsit a metálszellemet a palackból. Soki szlovén dobos-legenda, aki Slavc basszusgitárossal együtt megadja a daloknak azt a szükséges ritmikai lüktetést, amire szükségük van. Buda lágyan dallamos énekstílusát meg úgyis tökélyre fejlesztette már vagy tíz éve, tehát e téren semmi meglepetés.
Ki kell emelnem a Life Should Be Fun című szerzeményt, amely melankolikus-lomha reggae-ritmusával és kissé morbid dallamával nagyon eltér az általános színpalettától. Az ütős pop punk szám, a Pouring Rain egy forró, napsütötte folyóparti napot idéz, a Pissing In the Wind és a Whistle Song ska-ugrálók pedig a hátsónk rázására kényszerítenek. Legkevésbé a kicsit túl lineáris Do It Again és Let Me In győz meg, de szépen beilleszkednek az album egész hangzásvilágába.
Az Đeksonok 10 évet vettek igénybe ehhez az albumhoz, remélem, a következőt 2030-ig megérjük. Világszínvonalú muzsikából tengermelléki-stájer módra sosem elég 🙂
Sör a kézbe, popsi a nyugágyba egy meleg nyári napon, és mehet rá ez az album. Az élvezet garantált!
Értékelés: 8/10
Nyalánkságok: Life Should Be Fun, Pissing In the Wind, Pouring Rain
Szerző: Igorac
Számlista:
01. Not Buying This (3:48)
02. Won’t Do What They Say (2:49)
03. Do It Again (3:50)
04. Whistle Song (3:58)
05. Let Me In (3:51)
06. Worst Version (4:57)
07. Pissing In the Wind (2:21)
08. We Play 4 You (3:43)
09. Pouring Rain (3:24)
10. Wash Away (3:27)
11. Life Should Be Fun (3:38)
Zenészek:
David Kovšca – Buda: ének
Marty Favento: gitár
Erik Makuc – Slavc: basszusgitár
Marko Soršak – Soki: dob
Vendégzenész:
Martin Janežič – Buco: ütőhangszerek a Life Should Be Fun című számban
Technikai stáb:
Producer és keverés: Bojan Pahljina & Elvis Jackson
Mastering: Bojan Pahljina
Vágás: Jasmin Alisević
Borítótervezés: Ohoroho
