Funeral…
Szerző: Rok Klemše
Előadó: Bleeding Fist
Megjelenés: 2007
Ki mondta, hogy a nyolcvanas évek lejártak? A tengerparti chaos thrash brigád, a Bleeding Fist biztosan nem. A vadonatúj Funeral… demófelvétel egyenesen a Vissza a jövőbe kultikus Spielberg-film DeLoreanjének első ülésére ültet minket, és visszaröpít a nyolcvanas évek elejére, amikor a metalvilág kicsordult az új műfaj energiájától… a thrash metaltól, ugyebár. A Funeral… egyenesen az egyik garázsba penderít, ahol az új ifjúság fel merte vállalni, hogy gyorsabban és brutálisabban játsszon, mint bármelyik heavy metal banda előttük. Az ifjúság, amely a hangzását az NWOBHM nagyjaira, a Motörheadre, a Venomra, hamarosan a Slayerre és másokra építette.
Közéjük simán odafér a Bleeding Fist is, akik a Funeral…lel trióként mutatkoznak be. Ilyen garázshangzást a nagy Sodom első felvételei óta nem hallottunk (Tom bácsi biztosan büszke lenne), a Bleeding Fist pedig nem sokat törődik a produkcióval. Szinte primitív, garázsos hangzásról van szó, amely nem folyamodik túlzott csiszoláshoz, de végül is ez a Bleeding Fist bája. Mégis jobban szerettem volna, ha a keverésben kicsit előrébb tolják Etienne Chelleri énekét, aki a B.C. Rich gitárral a motorfűrészelésért is felel. Az egyszerű riffek ütősek és közvetlenek, a szólók pedig Kerry Kinget idézik. Ettiene egyébként teljesen sikeresen tölti ki a teret a gitárjával, de nagyon ráférne még egy gitár, amely a ritmusjátékot megtámogatva több helyet hagyna egy-két thrasheresen mérgező riffnek. A ritmusszekció, bevallom, nem egy nagy szám, de Alex Destradi ütős dobritmusai teljesen a helyükön vannak, Simon Dermota basszusgitárja pedig thrash szokás szerint többnyire alig hallható. A garázshangzásnak mindenképp megvan a maga bája, de nem hagy nyugodni a gondolat, hogy a jobban produkált dobok és az előtérbe tolt gitár meg ének még hozzátennének a Bleeding Fist ütőerejéhez, energiájához és nyers báljához.
A húszperces temetői sétára az ütős nyitódal, a Conquering Apocalypse vezet minket, amelyben Etienne pár kiváló thrash riffet nyom le, és én még többet szerettem volna belőlük hallani. Az Apokalipszist a különböző tempók és ritmusok érdekes, kaotikus keveréke nyitja, amire jobb jelzőt, mint a „chaos thrash”, tényleg nem is lehetne találni. A kedvencem egyértelműen a From Where (Past is Immortal), amely a dallamosabb felépítésével és gyorsabb thrash tempójával a fülnek leginkább befogadható „straight-in-your-face” thrasher. A ritmusszekció is előretör, nagyon jó hallani a basszust a háttérben és a dinamikus dobolást. Hasonló stílusban folytatódik az up-tempo Funeral Smell, amelyet a hörgő Etienne közvetlenül a robbanás előtti bombává változtat. A demót a gyors Death War Carnage (Preview) és a Mark of the Beast zárja, amely úgy tűnik, a banda himnuszává válik. Joggal, hiszen a gyorsabb, ütősebb rész és a lassabb, ördögi ritmusokkal operáló rész remek atmoszférát teremt.
A Bleeding Fist egy újabb ígéretes szlovén metalbanda, akikről úgyis tudjuk, hogy a szélesebb, igénytelen közönség és az érdektelen kiadók még csak meg sem szagolják őket. De tudjátok mit? A metálnak úgysincs szüksége rátok! A Bleeding Fistben nagy potenciál van, amit jobb produkcióval, még egy gitárossal és kicsit jobban felépített, változatosabb dalokkal teljesen ki lehetne aknázni. De a srácok szorgosak, a káosz el van vetve, és tárt karokkal várom a folytatást!
Felállás
Etienne Chelleri – gitár, ének
Simon Dermota – basszusgitár
Alex Destradi – dobok
Produkció
Bleeding Fist
Dallista
1. Conquering Apocalypse
2. From Where (Past is Immortal)
3. Funeral Smell
4. Death War Carnage (Preview)
5. Mark of the Beast