Lemezkritikák

Mike Oldfield pozitívan meglepett a „Return to Ommadawn” című lemezzel: nagy stílusban tért vissza korunk legizgalmasabb zenei alkotói közé, és megalkotta a nyolcvanas évek első fele óta legjobb albumát, amely sokakat visszarepít a „régi…

Nehéz volt elképzelni, hogy a Sepultura jelenlegi felállása ennyi év után ilyen meggyőző anyagot tud letenni az asztalra. A Machine Messiah néhány hiányossága ellenére a Sepultura legerősebb lemeze azóta, hogy Derrick Green csatlakozott a…

Andrej Boštjančič – Ruda rengeteg zenei kihívása és elkötelezettsége mellett a Črni Peter elsősorban a garázsrock'n'rollról szól, jól kivehető punkrock- és bluesfoszlányokkal.

Ahogy azt minden igazi jó hard rock rajongó tudja, az „Indiscreet” az AOR műfaj egyik központi, sőt, kis túlzással „szent” lemeze azokból, amelyek Európából érkeztek a nyolcvanas évek aranykorában, amikor a műfaj kereskedelmileg sikeresnek…

A Praprotnice nem hoz semmi hallatlanul újat, csupán egy újabb feldolgozását adja (többnyire) világszerte népszerűvé vált daloknak, ezek üzenete viszont az új időkben aktuálisabb, mint valaha.

A Firewind az „Immortals” című albummal, a bátor görög hoplitákról szóló történelmi koncepció közhelyes, elcsépelt története ellenére, talán pályafutása legerősebb lemezét adta ki.

Hogy méltóképp megünnepeljék az első 35 évet, és megrövidítsék rajongóik izgatott várakozását az új stúdióalbumra, az amerikai „west-coast/AOR” bajnokok új koncertfelvétellel jelentkeztek.

Újabb adag közhelyes power metal érkezik Svédországból. A Lancer és a harmadik stúdióalbuma, a „Mastery”.

A holland trió második albumával, a lo-fi noise zajrock világába invitál egy újabb utazásra, amelynek szinte baljós, sőt kifejezetten ijesztő atmoszférája remekül illene az alacsony költségvetésű horrorfilmek aláfestéséhez.

A „Fluid” album szenzációs zongoraimprovizációit hallgatva elfog majd a vágy, hogy mélyebben megismerd Dejan Berden saját szerzeményű zenéjét. Továbbra is csiszolatlan gyémánt, és a szlovén zenei univerzum egyik legjobban őrzött titka.

A „Fluid” album szenzációs zongoraimprovizációit hallgatva rád tör majd a vágy, hogy mélyebben megismerd Dejan Berden saját szerzeményeit. Ő továbbra is csiszolatlan gyémánt, és a szlovén zenei univerzum egyik legjobban őrzött titka.

A Smrti sel olyan debütalbum, amilyet sok zenekar szeretne magáénak tudni. Igaz, itt-ott még érezni a banda viszonylagos fiatalságát, de az is igaz, hogy a lemez megérdemli azt a „hype”-ot, amely az elmúlt egy-két hónapban a zenekar körül…

Ez már az ötödik egymást követő darabja a „Kočevje špila” éves projektek sorának, amelyért a Društvo kočevskih Glasbenikov gondoskodik. A főszervezők lendülete egyszerűen nem fogy el, és ez a küzdelmük mindent megér.

A ismét rövidebb új lemezzel a Zmelkoow zeneileg továbbra is rockosan banális marad, a szövegekben viszont megint ügyesen gúnyolja saját magát és a világot maguk körül. Mindezt ügyes műfajok közötti ötvözéssel teszik. Maradnak, akik voltak.…

A svájci hard rock ikonok, a Gotthard összességében tizenkettedik, az új énekessel, Nic Maederrel pedig immár sorban harmadik albuma ismét mindazt hozza, amire a rajongók és a hívek vágytak.

Az Eternal Idol mind a 100%-ig olasz metalsztori, ahol mindig is az érdemi klasszikus képzettség és iskolázottság áll az első helyen, és ahol az alaptétel az, hogy „több kitsch és pompa, több öröm”.

A Carnaval a Miss Universe-szel egy lépéssel tovább ment, és kidolgozott, változatos, kifinomult lemezzel bizonyította az érettségét. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha ez az album egy olyan nemzetközi kiadónál jelent volna meg, mint a…

Hiába a cím, a Tomcat második stúdióalbumán semmi sem sült el rosszul.

A Proto-Kaw a „The Wait Of Glory”-val bebizonyította, hogy az elődje, a „Before Became After” nem csupán a „vén macskák” kissé megnövekedett alkotókedvének terméke volt, hiszen Livgren ismét megmutatta, hogy kivételes szerzői és hangszeres…

Ez az a koncertdokumentum, amelyre az Accepttől hosszú ideje lázasan vártunk. És a várakozás minden szempontból megérte. A banda kiváló koncertformát mutat érett korában is! A puskaporból pedig bőven maradt még.

Az új album megerősíti, hogy a hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján kibontakozó német heavy metal hullám zenekarai közül a Grave Digger a legszebb példa arra, hogyan lehet érett korban visszagyerekesedni.

Az „On an Island” rendkívül jól hallgatható lemez, ambientes oldalról nézve végtelenül szép album fantasztikus produkcióval, amely több mint alkalmas a kikapcsolódásra és egy üdítő alvásra egy fárasztó munkanap után.

Goragorja és első stúdióalbuma, az „Ulkus”. Csupa instrumentális jam a Goriška Brda vidékéről, szabadelvűségbe csomagolva, tartalmilag új, vallomásosabb hangvétellel, amely a post-metaltól a post-hardcore-ig bújik a komor takaró alá.

Az új név választása teljesen indokolt, hiszen a Nazareth jelenlegi énekesével, Carl Sentance-szel kötött szövetség új, és nem pontosan az a zenei történet, amire számítanánk. Egy rutinos olasz gitárvirtuóz újabb kiváló albumát kapjuk vele.

A „Gimme Your Fire” továbbra is merész HC punkrock vallomás, amely alatt a klasszikus rock'n'roll attitűd alapjai izzanak, kilenc dalban és alig több mint huszonöt percnyi zenében elmesélve. Hét év szünet után szép, érett lemez a négyes…

A 2010 és 2014 között megjelent három album után az ausztrál AOR-revivalista White Widdow biztonságosan lehorgonyzott egy bevált zenei recept kebelében, amellyel meggyőzte a melodikus rock és az AOR rajongóit.

Egy ilyen album, mint a „Make Some Noise”, a fénykorában, vagyis a nyolcvanas évek végén akár a Guns N' Roses is simán, minden gond és gátlás nélkül felvehetett volna.

A „The Book” gyönyörű album, a klasszikus hard rock szellemében fogant, ihletett szerzeményekkel, amelyek a koncertszínpadokon a Rainbow, az MSG, az Impellitteri és az Alcatrazz klasszikusai mellett is istenverte jól fognak szólni.

Hihetetlen. Egy zenekar, amely hatodik albumával megint ugyanazt a már ezerszer megrágott zenei receptet tálalja, amelyben évek óta nincsenek titkok. A közhelyesség bélyege ül rajta, de ezt mindig ügyesen újracsomagolják, és mint ilyet,…

Amikor a élet sötét csatáinak tornádójából még erősebben, érettebben és bölcsebben lépsz ki! Új alkotói szél, új művészi vitorlák és egy újabb kiváló teljesítmény az észak-írországi The Answertől.

Gallop Through the Stars hallatán, mint egyszarvú a szivárvány láttán, hegyezi majd a fülét mindenki, aki szereti az énekelhető, ütős, dallamos, fülbemászó és nem túl bonyolult power metalt.

Nem írhatom le, hogy remekművet alkotott, de újfent bizonyítja, hogy messze nem csak olasz, hanem világszinten is óriás. Néhány dalban elragadóan vegyíti az anyanyelvét és az angolt, ami kellemes lágyságot és otthonosságot ad a lemeznek.

Az év legvégén megkaptuk a szlovén zenei színtér egyik legéleslátóbb és legmélyebb lemezét, amelyet az idei hazai etno/folk-élet felmutatott.

"A duó új stúdióalbuma, a „Španabije” is megőrzi ezt a víziót. Egy fontos különbséggel. Bakalinát ugyanis ezúttal a többrétegű zenei hangszerelés „komponista sugarai” hajtották. Ebben az értelemben az album címe, a „španovije” több mint…

A Maze of Recycled Creeds érett zenekarként mutatja be a Gorodot, amely jelzi, hogy a francia metalszíntér érdemes a figyelmünkre.

A „Klubski Maraton 16” tehát hű marad a küldetéséhez. Továbbra is a szlovén zenei underground függetlenül, magától növekvő, érdekes felfedezéseinek detektora! Ezúttal határozottabban az elektronikus zene felé fordulva.

A Kontradikshn a kiforrott és karizmatikus debütalbumával, a „Reframing”-gel legalábbis a mi tájainkon az elektronikus zene új dimenzióinak meghódítása felé veszi az irányt.

A Cordura a Pantheon of Bionic Gods című albummal teljesen elhomályosította a bemutatkozó lemezét, és minden szempontból szintet lépett.

A „New Life” továbbra is a féktelenül tomboló szenvedélyek hullámát hozza Tilen Pusar új zenei kalandján, amely egyszerre szokatlan és szüntelenül kreatív önmegmérettetés. Stílusában erősen rokon az elsőlemezzel, de másfajta rezgést…

„Az Up N'Downs tehát megjelentette stúdiós debütálását, amely a szlovén földön született egyik legszebb rockos meglepetésnek számít, így egyúttal kijelenthetjük róla, hogy az idén a szlovén zenei életben megjelent legjobb rockalbumok…

Rendkívül merész bemutatkozó stúdióalbum, amely szerénytelenül jelzi a mozirjei Up 'N' Downs kivételes zenei karakterét és potenciálját.

A „This House Is Not For Sale” talán legnagyobb erénye, hogy az album minden egyes újrahallgatással jobb benyomást hagy maga után, nem pedig fordítva, ahogy az elmúlt húsz évben a legtöbb Bon Jovi-lemezzel történt.

Az „57th & 9th” a nagy várakozások ellenére sajnos nem az a „visszatérő” Sting-rockalbum, amelyre páran évek óta türelmetlenül vártak, miután alaposan megelégelték a zenész zenekari és reneszánsz projektjeit, amelyekkel az utóbbi…

Az „On Air” rengeteg izgalmas koncertanyagot tartalmaz az angol rocklegendák minden rajongójának, különösen azoknak, akik nagyra tartják a zenekar korai korszakát.

A „Where The Light Resides” az idei év egyik legerősebb szlovén dalszerző-albuma, egyben mesterien kiharcolta magának a helyét a nemzetközi zenei színtéren is, ahol hibátlanul állja a versenyt.

A „split CD” ötlete teljesen kézenfekvőnek tűnik, nemcsak a stílusbeli kompatibilitás miatt, hanem azért is, mert mindkét zenekar (Debeli precjednik és Mašinko) ugyanabban az időben, rendkívül hasonlóan, kritikusan reagál a társadalom…

Ahhoz képest, amit az „Open” debütalbum kínál, az „Away” EP-vel való kapocs ugyan még felismerhető, de Jure és Matevž az új lemezzel átugrottak a saját zenei fejlődésük újabb művészi kihívásai felé. Gyökereiben valójában egészen a hard…

Kár, hogy a „Scaling Up” kedvéért Kee Marcello nem választott egy külön énekest, aki helyette énekel, mert az album egyébként tetőtől talpig szolid és nagyon szép hard rock munka, amely retrós hangzású, sőt AOR-os hatást kelt.

Neal legtöbb rajongója a „The Similitude of a Dream”-et is – akárcsak Neal minden friss progresszív rockos stúdiómunkáját – ismét az egekig magasztalja majd, és újfent Morse karrierjének csúcsává kiáltja ki.

A „Live From The Hidden Courtyard” kiváló koncertdokumentum, amely rendkívüli bátorságról tanúskodik, és megerősíti Szlovénia egyik legérdekesebb instrumentális formációjának öntörvényű, kívülálló jazz-art retorikáját.

A „Live From The Hidden Courtyard” kiváló koncertdokumentum, amely rendkívüli bátorságról tanúskodik, és megerősíti Szlovénia egyik legérdekesebb instrumentális formációjának idegen hatásoktól mentes, önálló jazz-art hangját.

A Hardwired... to Self-Destruct szép bizonyíték arra, hogy a régi csontok azért még nincsenek teljesen lerágva.

A Jadis meglehetősen kiszámítható, ám kiválóan eljátszott és ízlésesen megszerkesztett lemezt készített, amely rengeteg kellemes ambientpillanatot kínál azoknak is, akik amúgy nem különösebben rajonganak a kísérleti zenéért.

Az új album megtestesít mindent, amit a zenekar neve a nyolcvanas évek közepén indult pályája óta jelent, természetesen az új időkhöz igazodó, érett, evolúciós-artisztikus elmozdulással. De az esszencia itt van, és egyöntetűen így hangzik:…

„A »Stoletni ples« egy érett zenekar remek albuma, amely ugyan hosszabb ideig készült, ám éppen ezért kivételesen kiérlelt és csiszolt lett. A lemez dalaiban igazi erőt érzel, és a zenekar mára már „népszerűvé vált”, utánozhatatlan, önálló…

A „The Devil Rides Out” az idei év egyik legjobb európai óiskolás heavy metal albumának jelöltje, amely a hithű német metal biblia alapvetései szerint készült.

Kiadó: AFM RecordsMegjelenés: 2016. november 18.Producer: Charlie BauerfiendAz album hossza: 52.05 percMűfaj: Heavy Metal Herman Frank elismert és nagyra becsült német gitáros. Aranybetűkkel írta be magát a metal történelemkönyvébe…

Ami a „Roth Brock Project” albumon hallható, az tulajdonképpen a két zenész legjobb tulajdonságainak és zenei hátterének szerencsés ötvözete: Terry Brock énekes és John Roth multiinstrumentalista közös munkája.

A „The Four” pontosan az az album, amilyenre mi, Moonlight Sky-rajongók az elődje megjelenése óta vártunk, vagyis összességében minden várakozást felülmúlt, ráadásul néhány igazán kellemes meglepetéssel is szolgált.

A Biffy Clyro rendezhetett volna jobb albumot is, de ez még nem jelenti azt, hogy rossz! Van rajta néhány szám, amely könnyedén lesöpri a mai rádiók konkurenciáját. Talán a következő lemezzel jobban sikerül egységbe csomagolniuk az egészet.

Előttünk áll tehát az „Acoustic” című album, amelyen a Simple Minds a kedvelt rádiós slágereinek és pályafutása legismertebb dalainak sorát adja elő akusztikus változatban.

„Sok szempontból az remek elődjének, a »Dark Roots of Earth«-nek még agresszívabb és gyorsabb változata néhány igencsak szórakoztató meglepetéssel, amely az elejétől a végéig megőrzi dühös, teljesen vámpírszerű természetét, és biztosan…

A „Brotherhood of the Snake” igazi klasszikus Testament-album: kíméletlen adag thrash metal brutalitás szuperszonikus tempóban, gyilkos, magas technikai szinten megírt gitárfutamokkal, miközben Chuck hangja az elejétől a végéig úgy szól,…

A Pankrti a 40. születésnapját ünneplő nagykoncert nyitányaként kiadja a belgrádi Kalemegdanon készült koncertfelvételt, hozzátéve a Slovan és az Adijo Ljubljana című dalt, amelyek az 1986-os megjelenés után hamarosan elérhetetlenné váltak.

Bár az Incubation stúdiós bemutatkozó lemezének anyaga helyenként elég skizofrénre sikeredett, a Human Anomaly mégis tartogat néhány kiemelkedően erős pillanatot.

Hamo a csapatával kitalált egy hatékony formulát arra, hogyan lehet a blues és a rock'n'roll lényegét vonzó zenei lüktetésbe csomagolni, amit a „különös valóság” új időiben a szlovén rádiók is általában elbírnak, és amivel a zenekar…

"Ha még nem láttad színpadon a Dirkschneidert, idén ősszel az utolsó esélyed. A Udónak és csapatának teljesen váratlanul jött hatalmas siker után a Dirkschneider még egy turnéval meghosszabbította a kiruccanását. Ezen is pontosan azt…

A negyvenöt európai fellépés közül harmincegyet sikerült teljesen kiárusítania a Dirkschneidernek. Ez a koncertfelvétel az egyikről származik: 2016.04.02-án a tiszta vérű Accept-katalógussal léptek fel a németországi Memmingenben.

A „Live At Montreux 1991” a Toto egyik ritka koncertfelvétele, amelyen a négytagú „Kingdom Of Desire”-felállás hallható, Jeff Porcaróval is, ezért minden régi rajongónak érdekes lehet. Őket aligha zavarja majd a rövid játékidő és a…

„A »Tygers Of Pan Tang« olyan lemez, amely leginkább a heavy rock hősök – a Deep Purple, a Led Zeppelin, a Rainbow, a Black Sabbath és a Thin Lizzy – rajongóinak fog tetszeni, ugyanakkor elég pillanata van ahhoz, hogy felidézze a nyolcvanas…

A Tygers Of Pan Tang az azonos című albummal kellemesen meglepett: ez elsősorban egy nagy hard rock-mulatság sodró lendülettel és remek produkcióval. Hiába írták le sokan többször is idő előtt őket, az NWOBHM-színtér megtörhetetlen hősei…

Az év még nem ért véget, de az új Overland- és Mecca-albumok, valamint a hamarosan érkező új White Widdow-lemez mellett a „Reach” a 2016-os év egyik legnagyobb esélyese a legjobb melodikus rock és AOR kiadvány címére.

Előttünk áll tehát egy féktelen powerblues-rock gulyás első része, elektromos bluesfúria, teljes fordulatszámú, magas oktánszámú jam-kinetika, amelyet Sayce egyedi zsenialitása irányít.

A „Cemetery Junction” az egyik legjobb album a 2016-ban megjelent lemezek közül az NWOBHM-szcéna „túlélőitől”, így a Demon tagjai joggal lehetnek rá több mint büszkék.

A Leprous még mindig valami egyedit akar alkotni. Nem akarnak langyosan szólni, mint a neo-prog rock, és az ötlettelen retro-prog bandák sem a példaképeik. A fantáziadús, szívesen az avantgárd felé kacsintó Leprous egyedi jelenség, amely…

A Lucifer's Friend a „Too Late to Hate” albummal lenyűgöző 'visszatérő' lemezt készített, amely elsősorban az (még mindig) hihetetlen John Lawton kivételes énekesi tehetségének köszönhetően jobbra sikerült, mint amire a legtöbben…

Az idei év szerény stúdiótermésében a melodikus rock és az AOR műfajában a „Mecca III” igazi gyógyír a két stílus rajongóinak sebeire: nagyon megörvendeztet és megvigasztal majd mindenkit.

A „Resonate” nem éppen az új „Stormbringer”, de őszintén szólva ezt a „The Voice of Rock”-tól a leglelkesebb rajongói sem várták. Mégis rendkívül szolid album, amely szenvedélyes hard rock–funk–soul keverékével kielégíti Glenn…

Érett rock'n'roll album, tősgyökeres szlovén földrajzi eredettel, amilyet manapság csak az a nemzedék tud összehozni, amelyet 1984-ben lefagyasztasz, harminc évvel később felébresztesz a hibernációból, és egyenesen a stúdióba küldöd lemezt…

A „Kingmaker” biztosan ragaszkodik a bevált recepthez és a legendás dán hardrockerek felismerhető védjegyéhez, így a régi hívek még egyszer tárt karokkal fogadják majd.

Ha rajongsz az autentikus gitárhangzásért, nehezen viseled a kínos tucatáru csillogást és a torzítóeffektek mögé „bújást”, és az ösztönös nyersességet keresed az érzelmek és a szenvedély hangszeres megszólaltatásában, akkor Jeff Aug olyan…

A „Time Vaults” befejezetlen ritkaságok és furcsaságok gyűjteménye, amelyet elsősorban a legelkötelezettebb VDGG-rajongóknak szántak, akiket nem zavar a demófelvételek gyenge hangminősége és a félkész szerzői ötletek.

A több mint szolid „Princess Alice and the Broken Arrow” albumon a Magnum ismét egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektetett az artrockos elemekre, amelyek a nyolcvanas években néhány legnépszerűbb munkájukat jellemezték, de a lemezről hiányzik…

A Karmakanic a „DOT”-tal rendkívül kellemes lemezt hozott össze, amely a várakozásoknak megfelelően leginkább a The Flower Kings és a modern progrock-revivalizmus rajongóit fogja megszólítani, ahol a szokásos skandináv zenei sötétség igen…

Az „Infra” és az „Ultra” testvéralbumok, kifejezésmódjukban szinte sziámi ikrek, ezért az együttélésük ugyanazon a hordozón teljesen logikus, sőt magától értetődő.

Caravan egy olyan időszakban, amikor a canterburyi progresszív rock színtér képviselőitől ritkább az új lemez, mint az eső a Góbi-sivatagban, a „The Unauthorised Breakfast Item” albummal jó munkát végzett, és egy teljesen szolid, nagyon…

A Hardline újabb lemeze, amely a „Danger Zone” folytatásaként értelmesen tartja a kapcsolatot a stúdiódebütálással.

A göteborgi powermetal-zászlóvivők tizedik stúdióalbuma nagyon is otthonosan és ismerősen cseng.

Az Attic Mist fiatal és ígéretes kranji rockerek, akik zenei világukba a hard rock és a rock'n'roll elemeit olvasztják, és mindebben egy csipetnyi blues-retorika is felfedezhető. Az egész retrohangzást idéz.

A brit AOR örökségének elkötelezett „Contagious” a művészi ragyogás kijelölt útját folytatja, amelyen az rutinos énekes hűen halad tovább a stúdióban segítő, jól bevált zenészekből álló csapattal.

Az Iced Earth a „The Dark Saga” című albummal, Spawn szenvedéséről és bosszújáról szóló sötét zenei történetével karrierje egyik csúcsát alkotta meg, még ha a lemezt a metalközösség megjelenéskor többnyire nem fogadta olyan lelkesen, mint a…

A „Gde ćeš” című album megerősíti, hogy a belgrádi trió a „Sve što vidim je prvi put” (2008) és az utódja, a „Dobrodošli na okean” (2012) után is eredményesen kitart a bevált zenei recept mellett.

Szebb szlovén „mainstream” albumot, amely a régi iskolás rock és a mai pop esztétika divatos hajlamainak összeolvadását tükrözné, szinte nem is kívánhatnánk, mint a Leonart debütáló lemeze, a „Visoko v nebo”.

A Glass Hammer a „Valkyrie” című, rendkívül kellemes koncepcióalbummal ismét szépen megmutatta, hogyan kell szólnia a modern szimfonikus progresszív rocknak.

A „Rodoljubac” album az „új, szép világ” tévutait maró gúnnyal, leplezetlenül ostorozva bibliai erejű bizonyíték arra, hogy a Soča-völgyi rock-underground királyai egyhamar nem adják meg magukat, és nem tagadják meg a punk rock hagyomány…

Az ütősebb prog rock szerelmesei az „All That You Fear Is Gone” albummal jól járnak: a Headspace legújabb stúdiómunkája a kiváló produkció és a csúcsminőségű technikai kivitelezés mellett rengeteg rendkívül intenzív, sötét pillanatot…

A Meshuggah a The Violent Sleep Of Reasonnel, ez az erőteljes, sokszínű és összetett lemez bizonyítja, hogy még mindig a csúcson van. Az album a múltba is kacsint, és minden bizonnyal új rajongókat nyer meg magának, no meg azt a maroknyi…

A kultikus hegedűvirtuóz vezette David Cross Band meglepetést okozott: posztapokaliptikus hangulatú, modern prog rock/prog metal mesterművet alkotott fantasztikus produkcióval, amely a King Crimson-rajongók mellett biztosan David eddigi…

„Amikor megszólalnak a „Curious Voiume” hangjai, a legszebb felismerés az, hogy a zenekar még mindig képes olyan albumot letenni az asztalra, amelynek karizmája a harminc évvel ezelőttiekével vetekszik – vagyis, szerénytelenül szólva, a…

Három zenei világ ütközése, amelyek mind a világzene öntörvényű örökségéhez tartoznak, és amelyeket mindig is meghatároz az a földrajzi eredet, amelyben megszületnek, már kiindulópontként is garancia a teljesen egyedi zenei megszólalásra.