Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Accept
Kiadó: Nuclear Blast
Megjelenés: 2017
Játékidő: kb. 305 perc
Értékelés: 4/5
Végre. A tevton metal veteránjainak, a kemény német iskola képviselőinek első igazi koncertdokumentuma. A solingeni Accepté! 2009-es újraindulásuk, a zenekar új „első torkának”, az amerikai Marc Tornillónak a beépítése és három újonnan kiadott stúdióalbum után (a negyedik már látótávolságban van, még idén). Az Accept az újraindulás óta ismét a balingeni Bang Your Head!! fesztivál rendszeres vendége, amelyet a Schwarzwald idilli, vidéki környezetében, Baden-Wüttenberg szívében rendeznek. Fellépett ott a „Blood of the Nations” (2010) albumot népszerűsítve 2011-ben, majd a „Stalingrad” (2012) turnéján 2013-ban, legutóbb pedig a „Blind Rage” (2014) kapcsán 2015-ben. Abban az évben egyebek mellett a tolmini Metaldays fesztiválon és a (már megszűnt) grázi See Rock fesztiválon is színpadra léptek.
Mulatságos, hogy a banda ehhez a koncertdokumentumhoz már nem tudta megtartani azt a felállást, amelyben Herman Frank és Stefan Schwarzmann is benne volt: ők 2014 végén kiszálltak a zenekarból, és Schmierrel felvették, majd kiadták a Panzer projekt első lemezét. Velük a soraiban ugyanis az Accept mind a három visszatérő albumot rögzítette. A koncertdokumentum teljes anyagán így már az új dobos, Christopher Williams és a legendás (és végül újra aktivizált) német gitáros, Uwe Lulis hallható, aki felelős a Grave Digger-pályafutás legimpozánsabb gitárfutamaiért is, hiszen egykor náluk szolgált.
Az első hordozó a DVD! Ezen az Accept teljes koncertje szerepel, amelyet a balingeni Bang Your Head!! fesztiválon adtak 2015. 07. 18-án. Mit is mondhatnánk erre? Újabb megerősítése annak, hogy az ilyen bandák fellépését feltétlenül Németországban érdemes végignézni. A német „hűség a sírig” a közönség középkorú rétegeiben, a 30 és 45, illetve a 46 és 65 évesek között, főleg az Ábrahám-ágyhoz közel járó vagy attól csak egy-két évre lévő férfiakkal, ezen a napon több mint 15.0000 embert vonzott a neves fesztivál színpada elé. Ez az energia a zenekar és a német közönség között, amely mára jócskán több mint négy évtizede tart, továbbra is kivételes és nehezen leírható. Az együttműködés, a visszajelzések, a sok pozitív vibráció… Az Accept az óriási színpadok uralásának mesterei. A játékuk már évek óta egyértelmű, a legapróbb részletekig kidolgozott színpadi csemege. Pontosan tudni, ki hol mozog a színpadon, hogyan mozog, ki a fő szólista, és így tovább. A szólók főnöke persze továbbra is Wolf Hoffmann, aki Lulist alig engedi néhányszor a színpad elejére. Hasonló sors jutott a amúgy kiváló Herman Franknek is, aki legalább egyenrangú, ha nem jobb gitáros Hoffmannál, és valószínűleg épp emiatt csüggedt el fokozatosan, és hagyta ott az Acceptet.
A banda pedig remekül játszik. Legendáktól másra nem is számíthatunk. Még egy szó az énekesről. Tornillo valamivel mélyebben szól, mint Udo Dirkschneider ikonikus sikoltozása. Amikor a refrénbe kell átvinni az erőt, magasságban hiányozhat némi pontosság (Dying Breed), de ez korántsem zavaró. Hiába kicsit kevésbé kifejező a hangja, és nem is annyira meggyőző a szélsőséges sikolyokban, mint Udo még ma is, Tornillo kifejezésmódja bőven hordoz karizmát és saját identitást. Pontosan erre van szüksége az Acceptnek. Méltó pótlása Udo Dirkschneidernek, akire viszont nem szabad túlságosan hasonlítania. Emlékeztethet rá, de nem túl sokat. Közben pedig ki kell alakítania a saját karizmáját. Tornillónak ez sikerül is. Ezt rögtön megmutatja például a London Leatherboys klasszikus előadásában. A kísérő harmóniák egyenesen szórakozatosra sikerülnek. A „London” szó szűk „O”-ját és a „Boys” záró, „Z”-be hajló „S” betűjét senki más nem tudja kinyögni, csak egy igazi német. Egy kis ügyetlenség akad a Loosers and Winners refrénjének énekében is.
A filmfelvétel több kamerával készült, és a közel száz percnyi játékidő egy szempillantás alatt elrepül. A setlist az utolsó három album számainak és a kultikus klasszikusoknak a merész keverésével van kiegyensúlyozva, amelyek egyetlen igazi Accept-koncertről sem hiányozhatnak. A kivitelezés tökéletes.
Érdekesek a bónusz CD-k is. Ezeken összesen 27 szám található. A balingeni koncert ugyanis egy darabban (csak) tizennyolcat kínál. Mit jelent ez? Hogy a két audio-CD-n szereplő felvételek különböző európai koncerthelyszíneken adott fellépésekből származnak. Természetesen ezek is 2015-ben elhangzott koncertek. Az is érdekes, hogy a DVD-n szereplő számok egy része nem feltétlenül található meg mindkét CD-n, és fordítva. A Bang Your Head!!! koncertfelvételéről például hiányzik a Hellfire, miközben az egyik CD-n szerepel. Ugyanakkor az audiohordozókon nincs rajta a kultikus klasszikus Princess Of The Dawn, azt viszont természetesen megtalálod a DVD-n.. Igen. Ebből a szempontból ezt az albumot meg kell vennie mindenkinek, aki 2015-ben bármilyen koncerten szemtől szembe került az Accepttel. Köztük mindannyiunknak, akik abban az évben ott voltunk a tolmini Metaldays fesztiválon.
Ez az a koncertdokumentum, amelyre az Accepttől hosszú ideje lázasan vártunk. Olyan dokumentum, amely minden tekintetben kárpótolt a várakozásért. A banda kiváló koncertformát mutat érett korában is! A puskaporból pedig bőven maradt még. Az új album ráadásul már a láthatáron van, az új turné szintén. Ez a koncertdokumentum remek útravaló az új stúdióalbum megjelenéséig. És természetesen. Találkozunk Zágrábban, 2017. 03. 13-án a zenekar fellépésén.
Végezetül még egy kis provokációt elővarázsolok a zsebemből, hogy desszertként maradjon nektek egy ízletes összehasonlítás arról, ki a jobb manapság az Accept-anyag játszásában. Dirkschneider vagy az Accept?
Accept – Fast As A Shark (hivatalos videórészlet, 2015. 07. 18., Bang Your Head!!! fesztivál):
Felállás
Marc Tornillo – ének
Wolf Hoffmann – gitár, vokál
Uwe Lulis – gitár, vokál
Peter Baltes – gitár, vokál
Christopher Williams – dob, vokál
Produkció
Accept
Számlista
Blu-ray / DVD:
01. Stampede
02. Stalingrad
03. London Leatherboys
04. Restless And Wild
05. Dying Breed
06. Final Journey
07. Shadow Soldiers
08. Losers And Winners
09. 200 Years
10. Midnight Mover
11. No Shelter
12. Princess Of The Dawn
13. Dark Side Of My Heart
14. Pandemic
15. Fast As A Shark
16. Metal Heart
17. Teutonic Terror
18. Balls To The Wall
CD1:
01. Stampede
02. Stalingrad
03. Hellfire
04. London Leatherboys
05. Living For Tonite
06. 200 Years
07. Demon’s Night
08. Dying Breed
09. Final Journey
10. From The Ashes We Rise
11. Losers And Winners
12. No Shelter
13. Shadow Soldiers
14. Midnight Mover
CD2:
01. Starlight
02. Restless And Wild
03. Son Of A Bitch
04. Pandemic
05. Dark Side Of My Heart
06. The Curse
07. Flash Rockin’ Man
08. Bulletproof
09. Fall Of The Empire
10. Fast As A Shark
11. Metal Heart
12. Teutonic Terror
13. Balls to the Wall
