Reach
Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Tyketto
Kiadó: Frontiers Records
Megjelenés: 2016
Játékidő: 57:26
Értékelés: 4.5/5
Senki sem számított rá, hogy 2012-ben, a „Dig in Deep” megjelenésével a legendás amerikai melodikus rockerek, a Tyketto ilyen fényesen térnek vissza. Ez a kiváló album abban az évben az egyik legjobb új stúdiókiadványnak számított, ha manapság az AOR és a melodikus rock „underground” világáról beszélünk. A zenekar megőrizte kreatív lendületét, és átvitte az új ötletek és szerzemények megformálására. Így született meg négy év után az új dokumentum, amelynek a srácok a „Reach” címet adták. Abban az évben jelent meg, amikor a Tyketto fennállásának 25. évfordulóját ünnepli.
Az elődje erényeit látva Danny Vaughnnak és társainak a stúdióban a drukktól legalább egy kicsit biztosan remegett a nadrágjuk, hiszen a várakozások, sőt az elvárások hatalmasak voltak: az új stúdióalbumnak minimum a elődje színvonalát kell tartania, ha már művészileg nem tudja azt túlszárnyalni. Némi kétséget a felállásban történt változások is keltettek. Míg a „Dig in Deep” az eredeti, klasszikus kvartett összeállításában készült, ma Vaughn mellett az eredeti tagok közül már csak Michael Clayton maradt a csapatban a dobok mögött. Jimi Kennedyt a basszusgitáros poszton a rutinos Chris Childs (Thunder) váltotta, a Tyketto pedig kvintetté nőtt, mivel soraiba beemeltek egy további billentyűst, Ged Rylandset. A legnagyobb kérdőjel e változások közül a gitáros Chris Green volt, akinek a kiváló Brooke St. James cipőjébe kellett belebújnia.
Minden félelem és kétely felesleges volt. A „Reach” az elődje, a „Dig in Deep” kifejező erejű nagyszerűségének folytatása. Kiindulópontjait tekintve Vaughn szólóalbumához, a „Traveller”-hez kapcsolódik, ezért ne számítsunk rá, hogy az album véletlenül sem próbálná megidézni a zenekar első két stúdióalbumának művészi arculatát. Ebben a tekintetben minden remény és várakozás hiábavaló.
A „Reach” is megerősíti, hogy Danny Vaughn énekesként, hangszerelőként és zeneszerzőként továbbra is nagyon erős figura, aki általános alkotói ihletettségével meghatározó módon formálja a Tyketto-kiadványok arculatát. Zeneszerzői szempontból Vaughn mint fő szerző és hangszerelő újra kihozott magából tizenkét gondosan „megcsiszolt”, finomságaiban aprólékosan kidolgozott dalt, a melodikus rock régi iskolájának modern változatát. Mindenre gondolt. Arra, hogy a főbb énekdallamokat a kísérővokálok harmóniáival színezze, hogy az alap gitárvonalakat további, rájátszott gitárokkal többrétegűre „vastagítsa”, és hogy ízléses akusztikus fűszerekkel egészítse ki a háttérben szóló hangszeres kíséretet. Chris Green pedig bravúros gitárjátékával, főleg a középső hangszeres részekben, bebizonyítja, hogy Vaughnék számára tökéletes találat. Bravúros szólók, harmonikus díszítések a gitárfrázisok felett… Mindez azt mutatja, hogy a Tyketto Brooke St. James távozásával egy szikrányit sem veszített kifejező erejéből. Danny Vaughn kivételes énekhangi formát tart. Karakteres, meggyőző és tekintélyt parancsoló hang ez, minden hangmagasságban kifejező, és végig az optimális zeneiségnek alárendelt. A dalok kívánatos változatosságot hoznak a műfaj amúgy szűk keretein belül. Ultra-zenei megvalósításban minden szám azonos színvonalat ér el, a dalok minősége között nincs ingadozás. Az új számokban a Tyketto ismét nem titkolja a blues kiindulópontjait, amelyek a dalok hangszerelésében többször is érezhetők, ez az integráció, ez a fűszer azonban semmiképp sem nyomja el a kompakt dalok melodikus fülbemászóságát.
A „Reach” rendkívül élő produkciót kapott, amely mesterien telített hangzású és részleteiben is kontrasztos. Ütős, dörrenő „groove”-ot kapunk a ritmusszekciótól, izzó dinamikával reagáló gitárfrázisokat, miközben Vaughn vezető éneke eléri a maximumát. A „Reach” teljes egészében a neves „Rockfield” stúdióban készült, ahol többek között a Rush, a Queen és az Oasis is dolgozott, ami csak azt bizonyítja, hogy a Tyketto a munkához való hozzáállásában valódi stúdióperfekcionista.
Az új album megtartja és tovább emeli az elődje, a „Dig in Deep” színvonalát! A „Reach” ismét jól kitapintható tartalmat hordoz: 12 gondosan hangszerelt melodikus rock dalt, egyértelműen kidolgozott karakterrel és világosan kontrasztos változatossággal, amelyet a dalok vezérmotívumai dinamikusan hajtanak előre. A kiváló hangszerelés az új albumhoz szükséges anyag példás érlelési idejének, a gazdag ötlettárból gondosan kiválasztott vezérmotívumoknak, és mindenekelőtt a zenészek tapasztalatának köszönhető, akik pontosan tudják, hogyan kell „állnia” egy dalnak a melodikus rock műfajában, hogy az már elsőre 100%-osan hasson. A „Reach” az idei év egyik legjobb albumának számít a melodikus rock és az AOR terén. Az év még nem ért véget, de az új Overland- és Mecca-albumok, valamint a hamarosan érkező új White Widdow-lemez mellett a 2016-os év legjobb melodikus rock és AOR kiadványának egyik fő várományosa.
Tyketto – Reach (hivatalos videó):
Felállás
Danny Vaughn – ének, gitár, kísérővokál
Chris Green – gitár, kísérővokál
Ged Rylands – billentyűk, kísérővokál
Chris Childs – basszusgitár, kísérővokál
Michael Clayton Arbeeny – dob, kísérővokál
Produkció
Danny Vaughn
Dallista
1. Reach
2. Big Money
3. Kick Like A Mule
4. Circle The Wagons
5. I Need It Now
6. Tearing Down The Sky
7. Letting Go
8. The Fastest Man Alive
9. Remember My Name
10. Sparks Will Fly
11. Scream
12. The Run