Lemezkritikák

Ez az igazi. Minden összeáll ezen a lemezen, ami csak összeállhat. Tízes a vizsgán. Ha a „Somewhere Out In Space” fantasztikus előfutár volt, amely árasztotta a zenekar tagjai közti kémiát, a „Powerplant” még tovább megy.

Személy szerint ez a kedvenc Judas Priest-albumom. Remek folytatása a „Screaming For Vengeance”-nek. Összességében a „Defenders Of The Faith” nem pakol annyi robbanékonyságot, mint elődje, a „Screaming For Vengeance”, de a „Defenders Of The…

John Bonham, a pótolhatatlan dobos tragikus halála után 23 évvel Pagey úgy döntött, hogy posztumusz összeszed néhány élő pillanatot (a stúdiófelvételeket tartalmazó „Coda” albumot nem számítva), amelyek két, 1972 júniusában Los Angelesben…

Hogyan lehet összekötni a kellemest a hasznossal? A Byford/Quinn/Carter/Scarat/Randow-felállás úgy döntött, újra kiadja a régi acélos repertoárt, amely 1980-tól (a „Wheels Of Steel” lemez) 1984-ig (a „Power & Glory” album)…

Ez az! Amit a Painkiller megjelenése óta eltelt egész 8 évben hiányoltunk, azt megkaptuk, ráadásul hármas adagban. A Judas Priest a legvérszomjasabb fenevadként tért vissza a színpadokra, ennek a terméke ez a dupla koncertalbum, amiről már…

Mi történik, ha egy zenekar hosszú pihenőt tart, mondjuk úgy 8 évet? Előfordulhat, hogy az új dalokat szó szerint szétfeszítik az új ötletek és a bennük rejlő innovatív kreativitás. A „The Art Of Navigating By The Stars” pontosan ez.…

Hát, ez bizony igazi csalódás, Diótól ilyet aligha vártál volna. Erőtlen és átlag alatti. Ha meghallgatod Ronnie James Dio hatalmas hangját, csak forgathatod a szemed, honnan tör elő ennyi robbanásszerű energia belőle

Nem, nem, nem, egyáltalán nem lepett meg! Mindannyiunknak, akiknek az életéhez szorosabban hozzátartozik a Blind Guardian zenéje, ez nem csupán várt, hanem követelt album volt! A követelést teljesítették, és (megint!) az egész metalvilágot…

Képzeld el a csodát. Az Iron Maiden egy rövid turné után, amelyen olyan számokat játszanának, amelyeket élőben még soha nem adtak elő, vagy csak ritkán szerepeltek a színpadon, úgy döntene, hogy kiad egy új koncertlemezt. Ennek a setlistnek…

Komolyan sokkot kaptam, és teljesen kétségbeestem, amikor 1997-ben először meghallgattam ezt a lemezt. Az évek során azonban láthatóan megtanultam szeretettel hallgatni a metal extrémebb oldalát is, így ez a kritika az én részemről végre…

A következő zenekar viszont határozottan nem akárki. Négy testőr alkotta kvartett, amely szlovén léptékkel mérve igazán sokat kínál. A Moonlight Sky lehet klasszicista, és felületesen, gyorsan fogalmazva a hetvenes évek progresszív…

Tisztázzuk rögtön a lényeget. Itt van például Neal Morse esete! Az ember, aki akkor hagyta ott a zenekart, amikor erre szinte senki nem számított. Jó volt ez? Igen is, meg nem is. Nem azoknak, akik nem tudnak meglenni az ő énekstílusa…

A „Majestic” igazi Gamma Ray-lemez, és a zenekar összes rajongója nagyon elégedett lesz vele. Az albumnak van mersze, acélos metálmagja, és mindenütt csattan. Helyenként sokkal agresszívabb, mint az elődje, a „No World Order!”, ezt már a…

Végre Kelet-Európában is begyűlt a nagy dobás! A lengyel Riverside az elmúlt három évben igazi jól megolajozott gépezetként működik, és jelenleg a bolygó egyik legnagyobb prog rock attrakciója. A szavaimmal nem leszek szerény. Ez a prog…

A „Tales From Topographic Oceans” a szimfonikus progresszív rock történetének egyik legfontosabb és legmerészebb albuma. Négy egymásba fonódó, koncepcióba szervezett történetet tartalmaz (négy felvonás négy dalban), amelyeket Paramahansa…

A „Killing The Dragon” albummal „az Ezüst-hegy embere” végre újra felidézte örök klasszikusainak varázsát (a „Holy Diver”-től a „Lock Up The Wolves”-ig). Az elődhöz, a „Magicához” csak egy kis gázt adott hozzá, és már meg is volt a recept!

A „Killing Machine” az a lemez, amelyen a Judas Priest teljesen lemondott a komplexitásról, és átadta magát a nyers odacsapásnak. A Victim Of Changes, a Sinner vagy a Beyond The Realms Of Death típusú dalokat el is felejthetjük. Egyetlen év…

Nos, ki gondolta volna, hogy Neal Morse történetének ilyen lesz a végső epilógusa? Honnan jönnek ezek az ötletek, amelyek az emberen át a felvevőszalagokra áramlanak? A zene a lélek nyelve, és a „Testimony” Neal személyes élményéről…

Az „Octane” megerősíti azt a trendet, amelyet a srácok a karizmatikus észlény, Neal Morse távozása után a „Snow” (2002) lemez után a „Feel Euphoria” (2003) albummal jeleztek. Egyre kevesebb a szóló, a szólópárbaj a billentyűk és gitárok…

Sokáig keringtek a hírek erről. Szinte túl sokáig. Nos, az „III. - Inner Vision” (1992) megjelenése után 14 évvel végre megkaptuk Tom Galley fantáziaprojektjének negyedik felvonását a jó és a rossz örök együttélésének fenoménjéről, valamint…

Időutazás a fáraók földjére, ahol a túlvilágba nyíló kapuk rejtőznek, bármilyenek legyenek is, és ahol minden örök válaszunk kérdései megbújnak. Koncepcióalbumról van szó. Az első dal hosszú, nagyon hosszú alkotás.

„A Place In The Queue” már nem Roine Stolt (Flower Kings) mellékes stúdióprojektje! Roine jellegzetes gitárját hiányolni fogjátok a lemezről, de ez az egyetlen mínusza. Az is elhalványul, mert az új The Tangent annyi gyönyörűséget kínál,…

Az eddigi legteljesebb keresztmetszet mindarról, ami a Yes valaha volt, a mai napig, és minden bizonnyal a legjobb dalválogatás is, főleg a korábbi hasonló best of válogatásokhoz képest. Egy öt CD-s box set, rendkívül izgalmas anyaggal.

Mi lehetne szebb egy közös turnénál egy fantasztikus album megjelenése után, amelynek dalai mellé a szetlistára felpakolsz egy kis Deep Purple-t, Rainbow-t és a szólókarrier klasszikusait. A két legenda az egyetlen igazán megfelelő…

A „Diamond Dogs” lemezzel Bowie a glam rock mozgalom újhullámos vonulatát vitte a csúcsra, és 1974-ben a pop színtér megkérdőjelezhetetlen királyává koronázta magát: az albummal és a kislemezekkel mindenféle lista élére felkerült, Európában…

A gitárvirtuóz egy igazi zenekart rakott össze az új album felvételére. Azt mondják, az alma nem esik messze a fájától, így Steve segítségül hívta mindkét fiát, Virgil billentyőst és Dylan dobost, melléjük pedig beszervezte Derrick Taylor…

A setlista hasonló, mint az előző '98 Live Meltdown lemezen, de az érzés, ami a Judas Priest, ez az acélból öntött, elpusztíthatatlan szörnyeteg új koncertlemezének hallgatása közben elkap, teljesen más, sőt valójában jobb.

A lemez valóban más, ahogy a zenekar beharangozta. Ha a „Nuclear Fire” elsőre a fülbe ment, az utódjáról ez nem mondható el.

A zenekar első koncepcióalbuma tipikusan a progresszív rockerek „betegségét” hordozza, és újra figyelmeztet arra, hogy még nem akadt hős, aki feltalált volna egy olyan hordozót, amelyen elég hely van mindannak a rögzítésére, amit az ilyen…

A Yes pályájának első két lemeze átitatódott a pszichedelikus rockkal, és a The Beatles utolsó korszaka ihlette őket. A Yes tagjai azt sem tudták, hogy az Atlantic Records „elengedni” készül őket. Aztán megjelent a „The Yes Album”.

Davidnél sosem tudhatod, mi lapul a zseniális „padlásán”. A ezerarcú férfi ezúttal egy viseltes, a túlzott csavargástól alaposan megkopott és kifényesedett „szmokingba” bújt, és kétségkívül szilárdan landolt az űrhajójával a földkéreg…

Mi születik, ha két elpusztíthatatlan énekes egyetlen közös projektben egyesíti erejét, körülöttük pedig első osztályú hangszeresek állnak? Két ember, két megközelítés. Amikor mindkettejük energiája összeadódik, és megkétszereződik. A nyitó…

Nos, ha már a stúdióalbumokkal eljátszadoztunk, fűszerezzem meg az egészet ezzel a válogatással is, amely valahogy lezárja a klasszikus, Halford-korszakos Judas Priest időszakát. Fantasztikus keresztmetszete annak, amivé a Judas Priest az…

A német heavy metal bajnokok, a Primal Fear ötödik albuma – kertelés nélkül kimondva – eddigi legjobb stúdiómunkájuk. A Primal Fear a legcizelláltabb lemezét tette le az asztalra, védjegyüknek számító klasszikus összetevőkből építkezve.

Három év kihagyás után a srácok újra lecsapnak. Még szerencse, hogy egyáltalán, hiszen Matnek a Primal Fearrel annyira jól megy a szekér. Megszületett a lemez, amelyet a rajongók – már amennyien emlékeznek még a Sinnerre –…

Az U.D.O. újra terrorizál minket egy vadonatúj stúdióalbummal, az első AFM Records-os lemezükkel, ezért is tartott rettentő sokáig, mire eljutott Szlovéniába. A zenekar ezúttal is tartja a szintet, vagyis elődje, a „Man And Machine” (2002)…

The voice of rock strikes again! Kétségkívül a rockzene egyik legnagyobb énekese (nem az eladott lemezek számát tekintve, nehogy félreértés legyen). A klasszikus hard rock hangulatú „Songs In The Key Of Rock” (2003) után a legendás zenész…

A HTP elsőlemeze nagyjából azt a tiszta, klasszikus hard rockot hozta, amelyet Glenn Hughes és Joe Lynn Turner a hetvenes évekből magával hozott. A folytatás viszont egy kicsit más köntösben látott napvilágot! Most is megfűszerezi a…

Miután a „Killing Machine” (1978) és a „British Steel” (1980) során alaposan megedzették az acélukat, a Judas Priest a „Point Of Entry”-vel (1981) nagyobb stílusbeli kitérőt tett. Hangsúlyozom: nagyobbat, mert akkoriban mindenki újabb…

A „Ghosts” (1999) után második konceptalbum története sok mindenben meglepően hasonlít H.P. Lovecraft tudományos-fantasztikus regényeire. A mindenható ember, a nagy bölcsek (Great Old Ones) hagyatékának önjelölt jogos örököse, akik az élet…

A best of-ok milliós áradatában itt van egy újabb, amiért minden megveszekedett rajongó eladná a bal heréjét, ha kellene. Kicsit önéletrajzibb vonalra terelünk, hogy ne csak a történelmi keresztmetszet tartalmának puszta elemzése legyen…

Az „Octavarium” tetőtől talpig „progresszív dream theateres” rockalbum, de az „Images And Words” (1992) után kutatni benne óriási hülyeség! Szerencsénk, hogy a zenekar nevéhez méltatlan roncs, a „Train Of Thought” (2003) már a múlté.

1994-et írtunk, amikor a Kaiserslauternből származó kvintett lecsapott, és bejelentette a progresszív metal virágkorát a vén kontinensen is. Öt évvel a Dream Theater debütalbuma után, akik teljesen új irányokat nyitottak a zenei világban.…

Ez a dalgyűjtemény hivatalosan csak Japánban jelent meg. A kilencvenes évek második felében azonban csodával határos módon a szlovén boltok polcaira is felkerült. Ezt a CD-t sajnos jelenleg csak az interneten lehet megrendelni és megvenni.…

RPWL? Ilyen ostoba nevet rég hallottam. A név a zenekar (alapító!) tagjainak vezetékneve kezdőbetűiből áll össze (Risettion Postl Wallner Lung). Mintha az elsőlemezes felállás örökké kitartana! Persze, hogyne! Változások már történtek, és a…

A gitármester végre felébredt egy újabb, igazi stúdióalbummal, hat év után az elsővel. Nézzük meg közelebbről, miért is foglalja össze a lemez lényegében mindazt, amit Vai az eddigi kiadványaival a nyilvánosság elé tárt. A nyitó Building…

A „King Of Fools” egy EP. A címadó dal mellett négy olyan szám kapott helyet rajta, amelyet a zenekar nem akart felvenni a készülő stúdióalbumra. A King Of Fools közepes tempójú dal, amely önmagában nem túl különleges.

A „marveles” hangulatú képregényborító, amelyen egy udvari bolond, elveszve a végtelen világűrben, cápafogas rakétán lovagol, oldalán egy gyengédebb nemhez tartozó idegen társsal, az Edguy nagy bátorságáról árulkodik

Szóhoz sem jutottam. Ennyi agresszió a Dream Theaternél nem olyasmi, ami mindennap előfordul. Szóval mit kínál a legfeketébb gondolatok vonata? Először is tisztázzunk valamit, ami nagyon zavar a Dream Theaterrel kapcsolatban. Valami…

Stephan Lill gitáros komoly egészségügyi problémái – az orvosok még azt is megjósolták neki, hogy soha többé nem foghat gitárt úgy, ahogy a modern metal progresszív játékmódja megköveteli – nem akadályozták meg a fiúkat abban, hogy tető alá…

Hihetetlen, mire képes vezetni egy tömeget az ember, főleg ha Rob Halford áll a színpadon. Tömeges delírium, a nép extázisban üvölt: hogy a fantomszerű Judas Priest mennyire telve volt mágnesességgel, és milyen varázslatot tudott teremteni…

Ez a lemez bizony már nem tréfadolog. Hogy Peter „Peavy” Wagner a hosszú pályafutás évei után milyen muzsikára vágyik, az mostanra teljesen egyértelmű. A felállás átrendezése után ismét klasszikus triónak, a Rage számára új alkotói korszak…

The Lizards New York-i banda. Hihetetlen, mert a klasszikus hard rock legtisztább vérvonalát játsszák, azt, amelyet a hetvenes években a Led Zeppelin, a Black Sabbath és a Free alapozott meg, vagyis csupa brit rockóriás, de még egy…

Miközben az idő könyörtelenül szalad, a Snapper Music újra kiadja a W.A.S.P. debütalbumát. Újdonság a digipak borító és egy rendkívül provokatív, szellemes kísérőszöveg. Az egyetlen érv, ami igazából elég mozgásteret ad nekem, és kiáll…

Az UFO új lemezzel és újabb felállásváltással tér vissza. Stílusában hű marad a hagyományaihoz, a tagság viszont igazi forradalmi megújuláson ment keresztül. A zenekarhoz ismét csatlakozott Paul Raymond billentyűs, Ansley Dunbart pedig a…

Steve Howe ismét gondolt minden igazi rajongójára, aki szereti az egyedi zenei stílusát! Megörvendeztetett minket a házilag „főzött” dalocskák harmadik részével is. 21 dalról van szó, amelyek valójában még nem is igazi dalok.

Úgy tűnik, a zenekar az „Insanity And Genius” albummal érte el a zenei alkotás különösen rugalmas mélypontját, hiszen a „Land Of The Free” 1995-ben teljes fordulópontot jelentett számukra, és a pokolból egyenesen a mennybe katapultálta…

Elkészült a „Brave New World” (2000) utódja, és egyszerűen nem tud teljesen meggyőzni. Zeneileg az Iron Maiden még mindig pontosan az, ami mindig is volt, ezúttal viszont tényleg megszenvedi ezt az új album. Az egész összecsapottan…

Szuperszonikus kiáltással és a banda teljes rendelkezésre álló tüzérségének ágyúzásával a „Ram It Down” már az első pillanatokban bejelenti a visszatérést a gyökerekhez. Hé-hé, hol van a kicsiszolt, szintetizátoros dallamoskodás? Nincs…

A zenekar a „Through The Storm” albummal ismét a jól bevált, régi receptjéhez nyúlt. Vagyis klasszikus, eredeti szellemű melodikus heavy metalt kapunk. Klasszikus, hm… hát igen. A banda már a hetvenes években riffelt, még az NWOBHM kitörése…

A páratlan mester, aki egészen egyedi zenei víziók és dimenziók birodalmában mozog, visszatér, és ott folytatja zenei prédikációját, ahol az előző, „Attack!!” (2002) című lemezével abbahagyta. A felállás gyakorlatilag változatlan, a…

A Helloween több mint nyilvánvaló, 180 fokos hátraarcot vágott „tolatás” irányba! Két neves tagjuk, Uli Kusch és Roland Grapow távozása után ezt persze már a „Rabbits Don't Come Easy” (2003) is előrevetítette. Nyilvánvalóan két irányzat…

A „Spectrum” című lemezzel Steve Howe újabb, zeneileg széles palettájú szólóalbummal gazdagította a diszkográfiáját. A lemezen ismét segítségére volt két fia, Dylan a dobok mögött, Virgil pedig a billentyűknél. A felállásban részt vett még…

Ti megvigasztalhatatlanok, akik hiányoljátok a régi jó Helloween-sikoltozót, Michael Kiskét, hehe,…. A pasas itt van! Mintha csak megátkozták volna! Miközben Deris, aki a Pink Cream 69-ből átóvakodott a Helloweenhez, hogy leváltsa a…

Végre itt van! A „sírásók” első igazi koncertfelvétele. Igazi abban az értelemben, hogy valódi headliner fellépést hallunk, jócskán két óra fölötti hosszal és egy olyan set listtel, amellyel a Grave Digger az összes stúdióalbumát felölelte,…

A Nibelung gyűrűjének története nagyjából így szól. Három vízitündér őrzi az aranykincset a Rajna fenekén (Rheingold, a Rajna kincse). Csakis ebből az aranyból lehet kovácsolni azt a csodálatos gyűrűt, amely körül a sztori forog. A ravasz,…

Micsoda óriási dán teasütis doboz! Úgy van kifaragva, mint a vačei situla, és három dupla CD lapul benne. Ezekhez társul egy négylábú pohár, amelynek alján Eddie csillogó szemű feje van belegravírozva, valamint a zenekar családfája,…

A „Screaming For Vengeance” (1982) 100%-os fordulatot hozott a elődjéhez, a „Point Of Entry”-hez (1981) képest. Ezzel az albummal léptek a Judas Priest „eighties” korszakai a pályájuk legtermékenyebb időszakába. A „Screaming For Vengeance”…

Na nézd csak, nézd csak... még nevetnem is kell! A „Ready For Boarding” óta, vagyis az 1988-as időkből végre itt az új hivatalos élő CD a legendás német heavy metal bandától. Ráadásul elég furcsa időzítéssel. A háttérről sajnos nem tudunk…

Végre itt van! Az egyik legmenőbb „proggy metal” banda dupla live CD-je. A dupla album élő anyaga fantasztikus keresztmetszete mindannak, amit a Threshold képvisel. Fantasztikus setlista, fantasztikus ambient és fenséges hangzás.

Hát ezúttal az új album tökéletes egyhelyben topogás! Nem is szólva arról, hogy jócskán, de jócskán elmarad a remek „Devil's Ground” (2004) szintjétől. A Primal Fear egyszerűen nem mutat semmi újat. Keményen ragaszkodnak a védjegyeikhez,…

Ez bizony nem vicc! A Pallas négy év után tér vissza, mégpedig egyenesen az 1984-es debütalbum, a „The Sentinel” nagyságához. Eleinte attól tartottam, hogy a srácok megint túl igényes koncepciót választottak, és a tökéletesség hajszolásában…

Ez a kiváló énekes tényleg nem ismeri a „nyugodt pihenés” fogalmát. Mindig tevékeny, legyen szó a Masterplanről, vagy olyan projektekről, mint legutóbb a másik elsőrangú vokalistával, Russel Allennel közös munkája, amellyel kiadták a…

Hatalmas! A „The Last Supper”-rel a Grave Digger visszatér 2001-be, a „The Grave Digger” album szellemiségéhez. A „Rheingold” (2003) a nyers, teuton fejszések, a Grave Digger életművében a legtöbb epikus pompát felvonultató album volt.…

Minek egy olyan válogatás, amely úgy hasonlít a hat évvel ezelőtti „Best Of The Beast”-re, mint tojás a tojásra? Az Iron Maiden derekasan orránál fogva vezet minket. Nem szólnék egy szót sem, ha az Iron Maiden ez idő alatt mondjuk öt…

A „Rocka Rolla” (1974) című debütalbum nem hozta meg a médiaáttörést a zenekarnak. A Judas Priest csak az 1975 nyarán a Reading Festivalon adott fellépése után kapott néhány említésre méltó sort a sajtótól. Felbátorodva Jeffrey Calverttel…

A „Rogues en Vogue” megpróbálja visszaadni a zenekar megingott hírnevét a „The Brootherhood” (2002) teljes hajótörése után. A sablonos gyártósortól a fantáziátlan riffeken és a kidolgozott dallamvezetések közepén felbukkanó értelmetlen…

Nos, boncolgassuk fel az empirizmus szokása szerint – amelyet fenntartások nélkül követünk és hiszünk benne – ezt a progresszív kincset is. A gitárok megint borotvaélesek, a szólók átélten vannak kifaragva, az arpeggiók ismét ragyogóan…

Ez mindössze a második szólóalbuma a Black Sabbath legendás énekesének, ám a remek torok közben végig aktív volt más projektekben is (Rondinelli, The Cage, Giuntini Project,…). A „Scream” remek album! Fantasztikus! Valóban élőn, mérgesen…

Mostanában rengeteg újonnan alakult zenekar bukkan fel, amelyek gyakran már befutott bandák tagjainak összeállásából születnek: vagy a puszta szórakozás kedvéért, vagy hogy a horgot messzebbre vessék a parttól, és közben keressenek is egy…

A „Fallen Angel” annak ellenére, hogy hiányzik belőle a felfedezői kedv, kiváló album. Nem arról van szó, hogy elájulnál az egyedülállóságától vagy megleptetne valami különlegességgel, mégis kidolgozott dalokat, ízléses produkciót és az…

Íme, itt van. A sírásók első hivatalos élő lemeze. És milyen átkozottul élő! Ezért minden rajongónak kötelező beszereznie a gyűjteményébe. Tavaly augusztusban vették fel a Wacken Open Air fesztivál kellős közepén. Az előre felvett intrót az…

Az engedelmeskedni nem hajlandó vén kandúr, Joe Lynn Turner ismét a jól bevált receptjéhez nyúlt. Maradt a saját terepén, ahol természetesen a legerősebb és a legmagabiztosabb. Így született meg egy lemez

A Judas Priest jövője bizonytalan volt: a „Sad Wings Of Destiny” (1976) után, amely nem tudta felhívni a rockszíntér figyelmét az új zenekarra, a fiúk zsákutcába jutottak. Kitartsanak, vagy befejezzék? A hit erősebbnek bizonyult, és ekkor a…

Hát igen... Rock'n'Rolf zenekar nélkül maradt, mostantól ő maga a Running Wild. Mit is mondhatnánk a német heavy metal legenda új lemezének megjelenésekor? Rock'n'Rolf a második lemezen is számítógépre programozott szintetikus dobokat…

A Threshold megrekedt. A brit progresszív metalosok elkezdték ismételni a motívumaikat, egydimenziósakká válnak, ami csak azt bizonyítja, hogy ez az album jóval korán született ahhoz, hogy a két stúdióalbum közötti két évben bármilyen…

Valaha Accept voltak, ma már U.D.O.! A főnökük, Udo pedig nem ismeri a pihenőt! Pedig igencsak ráférne. Uff, rövidnek kell lennem. Röviden! Miért? Mert megint minden ugyanaz! Az U.D.O. egy jó évvel a legutóbbi után megint előáll egy új…

A „Fragile” (1972) szilárd alkotói alapot adott a Yesnek, amellyel a zenekar pályája legtermékenyebb időszakába lépett. Erre az alapra építkeztek tovább. Erősebben és magabiztosabban, mint valaha, belevágtak első igazi epikus költeményükbe.

A „Live After Death” szépítve lett. Csak a legjobbat válogatták össze a négynapos Long Beach-i fellépésből. A „Live At Donnington” is így készült. A valódi „The Evil That Man Do”-t például Dickinson a donningtoni koncert első refrénjében…

Kai Hansen, a mai napig az egyik legbecsültebb német gitáros, pont jókor lépett ki a Helloweenből, mintha megsejtette volna, milyen rosszul fognak alakulni a dolgok a jövőben a tökökkel. Hosszú évek óta jó barátjával, a német Rob…

A „JLT” (2003) című előző lemezzel ellentétben, amely alapjában véve szintén tele van mindennel, amit a Joe Lynn Turner név kínál, a „The Usual Suspects” hallatán azt mondhatnánk: „retróbb, még inkább eighties”! Több irányvonalat oszt…

Aha, a Priest hirtelen „magasabb” fokozatba kapcsolt, és a „Stained Class”-szal (1978) végleg kijelölte, mivel foglalkozik és mi a küldetése. Ezzel a lényege is napvilágra került. Heavy metal. Elejétől a végéig. Itt látott napvilágot a…

És most azt kérdezed: „Az ördögbe, minek még egy »live« album, hiszen nem is olyan rég jelent meg a háromlemezes élő CD?” Pedig a Rushnak jócskán volt érve ehhez a lépéshez, mert nagyjából annyi a hasonlóság a „Different Stages” (1998) és a…

A Budgie alig várta, hogy eljöjjön a nap, amikor átlépik a stúdió küszöbét, és felveszik az első lemezüket! A produceri székben Roger Bain ült, aki egy évvel korábban a Black Sabbath debütálását is jegyezte. A Budgie olyan zenekar, amelynek…

A 'Tormato' mind a mai napig érthetetlenül lebecsült album. Miért? Mert a Yes felhagyott a hosszú, álmodozó eposzokkal, amelyekkel addig kényeztette a hallgatóságot, és jobbára rövidebb, fejjel-farokkal bíró dalok írására koncentrált. A…

A Jadis a „Photoplay”-jel egy még az elődjénél, a „Fanatic”-nál (2003) is kompaktabb albumot tesz le az asztalra. A lemez persze végig tősgyökeres neo progresszív rock, de a minimalizmus nagyon szép példája ebben a műfajban. Felszínes…

Előadó: Uriah HeepKiadó: Classic Rock ProductionsMegjelenés: 2001 Felállás Bernie Shaw - ének Phil Lanzon - billentyűs hangszerek, vokálMick Box - gitár, vokálTrevor Bolder - basszusgitár, vokálLee Kerslake - dob,…

Előadó: Cooper, AliceKiadó: Warner Bros. RecordsMegjelenés: 1978 Felállás Alice Cooper - ének különböző zenészek - gitárkülönböző zenészek - basszusgitárkülönböző zenészek - dobkülönböző zenészek - billentyűs hangszerek Produkció David…

Előadó: Adams, BryanKiadó: A&M Records / InterscopeMegjelenés: 1991 Felállás Bryan Adams - ének, gitárKeith Scott - gitárMickey Curry - dobDave Taylor - basszusgitárTommy Mandel - billentyűkHonorary Dudes of Leisure:Phil…

Szerző: Mark Debeljak Kiadó: Dragon-Dog MusicMegjelenés: 2010 Felállás Aaron G. – gitár, basszusgitár, ének, billentyűs hangszerek, dobVendégzenész:Willie Cole – programozás (»Welcome to the Kingdom«) Produkció Groove Manifest…