Előadó: Running Wild
Kiadó: G.U.N. Records
Megjelenés: 2002
Értékelés: 3/5
Na nézd csak, nézd csak… még nevetnem is kell! A „Ready For Boarding” óta, vagyis az 1988-as időkből végre itt az új hivatalos élő CD a legendás német heavy metal bandától. Ráadásul elég furcsa időzítéssel. A háttérről sajnos nem tudunk semmit, a válasz valószínűleg a zenekar és a kiadó közötti szerződésben rejlik. A csapat egy rövid, kora tavaszi európai turnén (kizárólag Németországban) népszerűsítette legújabb, sajnos katasztrofális teremtményük, a „The Brotherhood” dalait. A setlist ennek megfelelően alakult, hiszen az utolsó lemezről nem kevesebb mint öt szám került rá. A hangzás egyébként fenomenális, Rock’N’Rolf pedig vokálban kétségkívül top formában volt, fantasztikusan elénekelte mindazt, amit el kellett. Ott vannak a banda jellegzetes, dühös gitárhangzásai, a dinamikus basszus, Rock’N’Rolf pedig remek megoldást talált az újonnan szerződtetett, „élő” dobos, Matthias Liebetruth személyében. A srác pontosan az, amire a Running Wildnak szüksége van. Gyors és kifejező az átvezetésekben, és végig ügyes a dupla lábgépen. Igen, jól olvastad: a banda már nem „one man band”, a booklet felállásában négy tag szerepel: Rolf Kasparek (gitár, ének), az Angel Dust felől beugró Bernd Aufermann (gitár), Peter Pichel (basszus) és a már említett Matthias a dobok mögött.¨Rolf és Bernd rendkívül szépen összeszoktak a riffelésben, a pengetésben és a tercelt dallamokban. Szóval hallelúja! Üdv az élők között, Running Wild, és remélem, nem kiabáltam el idő előtt.
Leginkább a régebbi dalok tetszenek: az „Uaschitscun”, a „Riding The Storm”, a „Bad To The Bone”, valamint a fantasztikus „Lead Or Gold” és „Blazon Stone”. Utóbbit rögtön a főriffel indítják, bevezető nélkül. A „Masquerade” lemez dalait hiába keresed. Az osnabrücki koncert felvételére viszont külön figyelmet fordítottak: a fantasztikus „Running Blood” helyett, amely a „Death Or Glory” albumról való, és amelyet ugyanezen a turnén pár nappal korábban, például Kaufbauernben még játszottak, a setlistre a „Kiss Of Death” került fel a „Rivalry”-ről. Kár érte. Jobb lett volna bónuszként hozzáadni a „Kiss Of Death”-et, nem pedig feláldozni érte a setlist egyik legjobb számát. A koncert fő részét két ráadás követi. Az elsőben három szám szól: a történelmi „Prisoners Of Our Time” és a „Purgatory”, közéjük pedig ki tudja, milyen logika szerint befurakodott a legutóbbi lemez borzasztóan unalmas bukása, a „Soulstrippers”. A második ráadásban begyújtják az „Under Jolly Roger”-t, amely nélkül a közönség kétségkívül meglincselte volna őket. Rolf végig németül beszél a közönséghez.
Kissé zavaróak a dalok közötti hosszabb szünetek, amelyeket Rolf számos átöltözésre használ a huszártól a kalózig. Ez megöli a hangulatot, és ilyenkor a közönség is valahogy elcsendesedik. Egyébként a banda a koncert fő részét igazi pirotechnikai pusztítással zárja a „Victory” páratlan, klasszikus kifutásával. Minden észrevételem ellenére ez az élő album semmiképp sem okoz csalódást. Elsősorban a banda valóban tökéletes, teljes gázzal letolt színpadi fellépése és a fenomenális hangzás menti meg. Olyan hangzás ez, amit csak a Running Wild tud megidézni. Újra. És most élőben!
Felállás
Rock’N’Rolf – gitár, ének
Bernd Aufermann – gitár
Peter Pichl – basszusgitár
Matthias Liebetruth – dob
Produkció
Rock’N’Rolf
Számlista
CD 1.:
1. March Of The Final Battle (02:16)
2. Welcome To Hell (04:38)
3. Bad To The Bone (05:33)
4. Lead Or Gold (06:04)
5. Riding The Storm (05:15)
6. When Time Runs Out (06:07)
7. The Brotherhood (07:21)
8. Soulless (05:43)
9. Blazon Stone (05:21)
CD 2.:
1. Crossfire (04:58)
2. Metalmachine Solo (03:02)
3. Kiss Of Death (04:15)
4. Uaschitschun (05:32)
5. Unation (06:20)
6. Victory (06:25)
7. Prisoners Of Our Time (05:10)
8. Purgatory (06:23)
9. Soulstrippers (05:19)
10. Under Jolly Roger (04:41)
Az album játékideje: 100:00:34
