Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Gamma Ray
Kiadó: Noise Records
Megjelenés: 1990
Értékelés: 3/5
Kai Hansen, a mai napig az egyik legbecsültebb német gitáros, pont jókor lépett ki a Helloweenből, mintha megsejtette volna, milyen rosszul fognak alakulni a dolgok a jövőben a tökökkel. Hosszú évek óta jó barátjával, a német Rob Halforddal, vagyis Ralf Scheppersszel összeadta az erejét. A basszusgitárt Uwe Wessel, a dobot Mathias Burchardt vitte. Megszületett a Gamma Ray. Az elsőlemez 1990 késő telén látott napvilágot. Akkoriban az volt a divat, hogy gyorsan és „teljes gőzzel” kell játszani, a zenekarok egymással versengtek, ki a gyorsabb. A „Heading For Tomorrow” pedig valóban extrém gyors változata volt a klasszikus germán iskola epikus heavy metaljának, amelynek gyökerei a Judas Priest-riffelésig nyúlnak vissza. A zseniális, megszelídíthetetlen szerző, Hansen a gitáron és a robbanékony Scheppers együtt valóságos metálhamvasztást rendezett, mert tökéletesen egymásra találtak. Erő és sebesség összhangban, egymást felturbózva, új zenei dimenziók felé!
A Helloweennel és a második „Keeperrel” összevetve a Gamma Ray első lemeze sokkal élőbb volt, sokkal több energia dübörgött benne, nagyrészt a produkciónak köszönhetően. Mintha a Helloween első lemezét hívta volna vissza az életbe. Ugyanakkor a Gamma Ray debütje semmiképp sem mérhető a Helloween nyers, dühös, vadul felpörgetett bemutatkozásának, a „Walls Of Jericho”-nak az egyedülállóságához, amely tulajdonképpen érdekes módon a lelkét tekintve a tökéletes Hansen-lemez. Ilyen düh és agresszió a Gamma Rayben később sem volt soha többé. Kai már a „Walls Of Jericho” idején meghívta a zenekarba Ralfot, de ő mint megrögzött Judas Priest-hívő valahogy nem tudott azonosulni a nyersebb, felpörgetett Iron Maiden-változattal és a korai amerikai underground speed metal erős hatásaival a Helloween zenéjében, ezért akkor a Priest-szellemben induló Tyran Pace-nél próbált szerencsét.
Kai pengetésének filigrán pontossága, az egyhúros futamok az átvezetőkben, a megvadult szólók, amelyeket remek érzékkel színesítettek különféle díszítések a Judas Priest-örökség gyors és hihetetlenül energikus riffelésén belül, mintha csak Ralfnak íródtak volna. Az énekes a teljesítményével további energiát vitt a lemezbe. Ha a német Dickinson, vagyis M. Kiske a Helloweenben tisztán és simán szólt a magas részeknél, Ralf még följebb, energikusabban és agresszívebben énekelt, miközben azt éreztette, hogy hihetetlen könnyedséggel teszi, hiszen a hangja erejét és agresszióját a legnehezebb szakaszokban is úgy őrizte meg, mintha mi sem lenne természetesebb.
A Priest-hangulatú „Space Eater”, a csibészes, pimasz „Money” Kai és Ralf vokáljainak keresztüzével, a „Hold Your Ground” a közepén egy olyan ritmussal, amely erősen emlékeztet a Deep Purple-ös „Mandrake’s Root”-ra, vagy a záró, jó tizennégy perces címadó csemege: mind-mind széles skáláját hozza a változatosságnak a dalokban, így a dinamika végig kiváló szinten marad. A klasszikus riffzúzás és a motívumok összetett átfolyása egyensúlyban áll egymással. A lemez ütőereje és áramlása így megmaradt. És ez még csak a történet kezdete volt.
Felállás
Ralf Scheppers – ének
Kai Hansen – gitár
Uwe Wessel – basszusgitár
Mathias Burchardt – dob
Produkció
Kai Hansen
Számlista
1.Welcome [instrumental] (1:00)
2.Lust for Life (5:01)
3.Heaven Can Wait (4:23)
4.Space Eater (4:34)
5.Money (3:40)
6.The Silence (6:20)
7.Hold Your Ground (4:48)
8.Free Time (5:01)
9.Heading for Tomorrow (14:30)
10.Look at Yourself (4:42)
BÓNUSZ DALOK A 2002-ES REMASTEREZETT KIADÁSON:
11. Mr. Outlaw
12. Lonesome Stranger
13. Sail On
