Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Riot
Kiadó: Metal Blade Records
Megjelenés: 2002
Játékidő: 51:16
Értékelés: 3/5
A zenekar a „Through The Storm” albummal ismét a jól bevált, régi receptjéhez nyúlt. Vagyis klasszikus, eredeti szellemű melodikus heavy metalt kapunk. Klasszikus, hm… hát igen. A banda már a hetvenes években riffelt, még az NWOBHM kitörése előtt. Már akkor ötvözte a klasszikus háromszólamú harmóniák kivételes dallamosságát gyönyörű, tökéletesre csiszolt, kifejező riffekkel.
A Reale/Flyntz gitárospáros kristálytiszta, iskolapéldás metalleckéje, amely stílusban leginkább épp az NWOBHM-hez áll közel, fantasztikusan keveredik és egyensúlyozódik ki hard rock elemekkel. A produkció élő hangzást ad. A zenekar felállásában változás történt: Bobbyt egy másik Bobby váltotta. A Halfordhoz átpártolt B. Jarzombek helyére ugyanis egy igazi legenda, B. Rondinelli került, aki gyakorlatilag mindig is ott volt a zenei életben, mióta valaki feltalálta a „metal” szót. A fickó eltöltötte napjait a Blue Oyster Cultnál, a Rainbow-nál és a Black Sabbathnál (és ez még nem minden). Mintha az idők kezdete óta a bandával lélegezne. Remekül összeszokott a srácokkal, és játékával hozzájárult e legendák új, gyönyörű neoklasszikusának megszületéséhez.
A két gitár keresztezett elektromos tüze természetesen itt mondja ki a döntő szót. A bevált, energikus, gondosan összecsiszolt gitárpáros még egyszer győzedelmesen kínál gazdag palettát összhangzó motívumokból, amelyek kifejező, a legapróbb részletekig kifaragott és tökéletesre csiszolt riffekre épülnek. Ezeket a srácok folyton háromszólamú harmóniákkal, tökéletes futamokkal díszítik, vagy egyszerűen csak ledobnak egy riffet, ami D. Coverdale-féle, tiszta hard rockos énekkel párosulva – ezt M. Dimeo hozza – színessé teszi a lemezt. A páros kiválik abban is, ahogyan finom érzékkel szövi a átélt gitárszólókat a dalokba. Mindezt 10 új szerzeményben és az U.F.O. óriásainak feldolgozásában („Only You Can Rock Me”) teszi, és ezek ismét meggyőzően szólnak. A „Let It Show” hatásos akusztikus intrójával pedig felépítésében a leginkább hard rockos hangulatú.
Különösen jólesik a fülnek a „Chains (Revolving)” szomorú refrénjével. Az „Isle Of Shadows” tipikus Riot-húzás, pontosan azt kaptam, amire számítottam: kelta hangulatú, hangszeres, popos slágerességgel teli dicsőség. A zenekar még egy instrumentális számmal búcsúzik („Here Comes The Sun”), amelyben a két gitáros akusztikus gitáron brillírozik, gyönyörű motívumfonatokkal. Ezt a banda gond nélkül el tudná adni valamelyik Eastwood-film, mondjuk az „Unforgiven” típusú western zenéjének. Érdemes megemlíteni az ízléses billentyűk használatát is, amelyek összetartják a dalokat és emelik a hangulatot, például a címadó számban. A Riot persze agresszívan és élesebben is tud szólni, ahogy azt az „Essential Enemies” mutatja, amelyben Dimeo az előrefrénben effekten keresztül énekel. Ez a színes dráma a lemez hangulati csúcspontja.
A Riot hű marad önmagához. A Riot tapasztalt, megedződött rókák bevált története. Mindenesetre a „Through the Storm” sokkal-sokkal lágyabb album, mint a zenekar egy-egy tomboló, lázadó rohama, például a „Thundersteel” (1983).
Felállás
Mike DiMeo – ének
Mark Reale – gitár
Mike Flyntz – gitár
Pete Perez – basszusgitár
Bobby Rondinelli – dob
Producer
Mark Reale & Mark Orofino
Dallista
1.Turn The Tables
2.Lost Inside The World
3.Chains
4.Through The Storm
5.Let It Show
6.Burn The Sun
7.To My Head
8.Essential Enemies
9.Only You Can Rock Me
10.Isle Of Shadows
11.Here Come The Sun
Az album játékideje:51:38
