Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Budgie
Kiadó: Repertoire Records
Megjelenés: 1971
Értékelés: 3/5
A Budgie alig várta, hogy eljöjjön a nap, amikor átlépik a stúdió küszöbét, és felveszik az első lemezüket! A produceri székben Roger Bain ült, aki egy évvel korábban a Black Sabbath debütálását is jegyezte. A Budgie olyan zenekar, amelynek a riffjei nem éppen csinosak. Viszont megdöbbentően rockos eltökéltség és arrogancia árad belőlük, úgyhogy igazi rockerként egész egyszerűen „le kell, hogy döntsenek” a lábadról!
A Budgie az első lemez készítésekor gyakorlatilag élő koncertet adott a stúdióban! A hangzás lenyűgözően eleven, ugyanakkor a stúdió adta lehetőségekkel pont eléggé kicsinosított. Nem túlzottan, de éppen eléggé. A zenekarból sugárzik a kiváló összeszokottság és a hihetetlen elkötelezettség a rock’n’roll iránt. A Budgie azonnal egy pimasz, dilettáns hangzást épít fel. Ez egy igazi rock’n’roll banda hangja.
A Guts-ot félelmetesen vastag gitáros „pull offok” borítják, amilyeneket abban az időben például Tony Iommi használt előszeretettel. Úgy tűnik, a korabeli rockhullám a Black Sabbath és a Pentagram révén a Budgie-t is megérintette. Különösen végzetes ebben a tekintetben az All Night Petrol. Torzítás és hosszú „pull off-ok” a félhangos zárlatokban. A basszusvonal zörgő és felpörgetetten eleven, a dob kutakodó, és bármikor kész egy igazi, hamisítatlan „jamm”-be kirohanni. Tony Bourge igazi R & B gitáros, akire Hendrix nagy hatást tett, és ez a játékstílusán is érződik. A Budgie a nyitó Guts-szal homályos rock’n’roll csetepatékként mutatkozik be. Az Everything In My Heart és a You And I akusztikus prelúdiumaival viszont rövid pszichedelikus kitöréseket produkálnak, és egyúttal emlékeztetnek rá, hogy nincs olyan rég, hogy a The Beatles korszaka véget ért. A Budgie elsősorban a „white blues”-ból és a rock’n’rollból indult ki, de határozottan megedződött a jazz tapasztalatán is, amiről a dalok közepén megbújó hosszabb „jamm session” leckék tanúskodnak. A The Author-ban a Budgie még egy fokkal pusztítóbb megingathatatlan rockeri tartásában, a Nude Disentigrating Parachutist Woman-ben pedig már igazi martalócokká válnak. Ez a dal a lehető legszebben jellemzi a korai Budgie teljes repertoárját, stílusát és küldetését! Mindent magában hordoz, amit említettem. Pszichedelikus kisiklásokat, a középső részben rendkívül elnyújtott „jammelést” és pusztító, súlyos metalos gitárriffet, ami a láncok béklyóiba öltöztetett lélek valódi lelki kínjába vezet. Ez a dal a lemez csúcspontja, és a Budgie ma is kötelezően játssza a koncertjein.
Amikor a Budgie-hoz csatlakozik Burke Shelley, a basszusgitáros nélkülözhetetlen, sikító hangja, már semmi kétség nem fér hozzá, hogy egy igazi power heavy rock trió áll előttünk! Az első lemez rendkívül merész, ahhoz az időhöz képest csaknem 41 percnyi (ami irigylésre méltóan sok volt) pillanatában rengeteg igazi, nehéz gitárriffet találunk, amelyek a Budgie-t erősen eltávolítják az R&B-től. Beszélhetünk a heavy metal korai prototípusáról is, egyértelműen a bluesban és a rock’n’ rollban gyökerezve. Az első lemez kiváló „jamm”. Érezni a zenekar eleven, igazi rockos lüktetését. A Budgie talán a legszebb proto stoner irányvonalakat éppen a záró fantasztikumban, a Homicidal Suicidal-ban kínálja. Ez az igazi fekete rock’n’roll. Hihetetlen, hogy a riffelés mellett még a gitárszólózásban is stílusában Tony Bourge a Black Sabbath-beli kortársak közül Tony Iommira emlékeztet.
A Budgie persze rögtön az első lemezen sokkolt a fekete humor kifinomult érzékével is. A Rape Of The Locks, mérgező „roll drive”-val, teljes feketébe öltözve, magyarul úgy mondhatnánk: „a zárak megerőszakolása”. A Budgie az első lemezzel fantasztikusan meghatározta a saját arculatát. Kiváló fekete rock’n’rollt játszottak, nehezen gördülő riffekkel, ami abban az időben provokatívan friss és teljesen újszerű volt. Három srác felfújás és tettetés nélkül. Igazi rockerek szerény tartással, a saját ügyüknek elkötelezve. Mások, mint bárki! Egy kemény bőrű zenekar! A „Budgie” kiváló debütalbum, amit semmi más nem ékesít, csak a hiteles, nyers és meztelen rock! És ez bőven elég!
Felállás
Burke Shelley – basszusgitár, ének
Tony Bourge – gitár
Raymond Phillips – dob
Produkció
Rodger Bain
Dallista
1. Guts (4:20)
2. Everything In My Heart (0:52)
3. The Author (6:28)
4. Nude Disintegrating Parachutist Woman (8:41)
5. Rape Of The Locks (6:12)
6. All Night Patrol (5:57)
7. You And I (1:41)
8. Homicidal Suicidal (6:41)
Az album hossza: 40:52
