Rogues En Vogue
Előadó: Running Wild
Kiadó: G.U.N. Records
Megjelenés: 2005
Értékelés: 1.5/5
A „Rogues en Vogue” megpróbálja visszaadni a zenekar megingott hírnevét, a „The Brootherhood” (2002) teljes hajótörése után. A sablonos gyártósor-hozzáállástól a fantáziátlan riffeken át a kidolgozott dallamos motívumok közepén felbukkanó, logikátlan félhangos fordulatokig, amelyek sokszor az 1980-as évek eleji Judas Priest ötödrangú másolatára vagy valamelyik korai W.A.S.P.-ra emlékeztettek. Röviden: a zenekar nevének teljes lerombolása, ennél rosszabb már nem is jöhet. A szólók ezerszer lerágott csontok, a produkció éles, silány, és csak a magas hangok lefedésére van kihegyezve, az album tiszta romhalmaz.
Ezúttal azonban újra itt vannak a hosszabb, ízléses szólók. Kifejezőek és hangzásban teltek a háromszólamú harmóniák is, és megvan egy újabb nagyon fontos Running Wild-ismertetőjegy is! A gitárriffeken átfutó, extrém gyors „pikkelés” (angolul picking, azaz pengetés). A Skeleton Dance az első olyan dal közülük, amely mind a klasszikus Running Wild-fűszereket hordozza. A gitárhang éles és eleven, a riffelés masszív, a basszusgitár pedig úgy tölti ki a mélyebb hangszíneket, ahogy kell. A Soul Vampires ennek az élő példája. Megdöbbentően frissen szólnak újra egyes vokális himnuszos kórusok a refrénekben (Draw The Line, Soul Vampires). Produkciós szempontból a „Rogues en Vogue” tulajdonképpen semmi különöset nem jelent, de a „The Brootherhood”-hoz képest tényleg fellélegezhetünk, mert Rolf számítógépes babrálásának, ami a dobprogramozást illeti, eddig ezúttal sikerült a legjobban az álcázása. De a samplereknek hiányzik az a mélység, amit csak hús-vér dobok tudnak hozni. A booklet szerint a programozott dobok ellenére stúdiódobosként Matthias Liebetruth szerepel, akit Rolf egyébként a Running Wild turnéira szokott kölcsönvenni.
A kalózdalok valahogy visszatérnek. A Running Wild igyekszik a régi hangjegyeken ténfergeni. Tisztességtelen lenne azonban a „Rogues En Vogue”-ot összehasonlítani a Running Wild örökségével, amelyet a „Rivalry” (1998) zár le. Az örökséggel szemben nem tisztességes. Minden a szeszélyes Rock’N’Rolftól függ, mi lesz a Running Wilddal a jövőben. Marad „one man band”, vagy végre feltámad a halálból? És újra metal lesz!
Felállás
Rock ‘N’ Rolf – ének, gitárok
Peter Pichl – basszusgitár
Matthias Liebetruth – dobok
Produkció
Rock’N’Rolf
Számlista
1. Draw The Line (04:13)
2. Angel Of Mercy (04:47)
3. Skeleton Dance (04:28)
4. Skulls & Bones (06:23)
5. Born Bad, Dying Worse (04:19)
6. Black Gold (04:18)
7. Soul Vampires (03:57)
8. Rogues En Vogue (04:48)
9. Winged & Feathered (05:16)
10. Dead Man’s Road (03:36)
11. The War (10:40)
BónuszDALOK A KÜLÖNLEGES KIADÁSON:
12. Cannonball Tongue (4:01)
13. Libertalia (3:47)
Az album hossza: 56:45