Lemezkritikák

Kiadó: CelinkaMegjelenés dátuma: 2014Produkció: Janez DovčMűfaj: Folk/World Music/Pop/Art Rock/Jazz FusionÉrtékelés: 9.0/10 Bizony, mi szlovének csapatjátékosok is tudunk lenni. Janez Dovč, a „Sounds Of Slovenia” projekt első számú…

Isztriától (Tamo doli poli mora) Muravidékig (Zrejlo je žito) talán rövid az út, de még a legcsekélyebb földrajzi elmozdulás is elképesztő színességet hoz kicsiny országunkban, és ezzel a sokszínűséggel büszkélkedhet a szlovéniai népzene…

A „The Road of Bones” mindazt tartalmazza, amire az IQ-hívek az elmúlt öt évben türelmesen vártak, így biztosan nem lesz határa a lelkesedésüknek, amikor rájönnek, hogy a neoprog mesterei hosszú idő után ismét egy új stúdiómesterművet…

„Ni dovolj!” egy tömör expozéjú album. A zenekar kreativitásának javát egyértelműen a szlovén zenei „mainstream” meghódítására fordította. A „Ni dovolj!” szerzői érzékenység tekintetében már nem borzol fel olyan behízelgően, mint az…

Az albumon felbukkan az a kevésbé kellemes felismerés, hogy az Eskobars ezúttal az olyan ötletek használatának ad elsőbbséget, amelyek annyira kielégítik a tömegek ízlését, hogy az önállóság eleme másodlagossá válik.

A „Recidiv” az elődjénél jóval kompaktabb: tizenegy dala visszatérés a zenekar klasszikus hangzásához, amely egészen a „Prohibicija” (2003) című albumig jellemezte a lemezeiket.

A „Freaks of Nature” egyike azoknak a Kansas-albumoknak, amelyek több hallgatást igényelnek, mire igazán „a bőröd alá kúsznak”, de ha ez egyszer megtörténik, a hallgatót egyszerűen rabul ejti, ahogy ennek a legendás zenekarnak az…

Az idriai punk rockerek új lemeze határozott érettségi lépést jelent előre. Legyen szó a szerzeményekről, a produkcióról, vagy arról az összetartó, kompakt érzésről, amelyet maga a pörgős és kompetens előadásmód sugároz.

A „Reincarnation On Stage” gyakorlatilag korszakos koncertdokumentum a germán progresszívrock-színtér számára, amelyet a műfaj legfontosabb német zenekara vett fel.

Schendel és Babb elképesztően szorgalmas munkabestiák, de a befektetett energia általában busásan megtérül. Így van ez az „Ode to Echo” esetében is, amely stílusát tekintve az eddigi Glass Hammer-történet egyik legsokszínűbb állomása.

A Glass Hammer, a „jó” győzelmében hívő örök optimisták a „Perilous” című lemezzel elég érdekes és változatos anyagot tettek le az asztalra ahhoz, hogy annak ellenére se lehessen sablonosságot felróni nekik, hogy szinte évente jelentkeznek…

Az Impending Doom ötödik lemezét az erő, az agresszivitás és a hangulat jellemzi. Egy kicsivel több kidolgozottság azonban egyáltalán nem ártott volna, hogy megtörjön az időnkénti monotonitás.

A „Biodinamička ljubav” meggyőző teljesítmény: a tízéves stúdióaszály után ezzel indultak el a Jagode a egykori közös ország piacának visszahódítása felé.

A „Space Police – Defenders of the Crown” a sántító elődje után ismét minőségileg kompakt lemez: az Edguy-zene jellegzetes elemei a dölyfös packázással együtt a kívánt hatásfokkal bontakoznak ki.

George Michael kivételes előadóművész, akinek sem ötletből, sem módszerből nincs hiány, ha arról van szó, hogyan juttassa el a zenéjét a hallgatókhoz.

A „Use Your Illusion I” 1991-ben jelent meg, és a két, egyszerre kiadott album közül az első. Ezen a Guns N' Roses elhagyta a bemutatkozó lemezén hallható „glam rock” hangzást, és kialakította saját, jellegzetes „gunsos” rockját.

A „Mask Of Libderty” a Raggalution nagyon szép és minőségi bemutatkozó albuma. A srácok nem találják fel vele újra a zenei forradalmat, de szívből jövő, őszinte vallomás az egész, és ez a legfőbb, alapvető erőssége, amellyel meggyőzi és…

A zseniális multiinstrumentalista a „Man on the Rocks” című lemezzel meglehetősen unalmas produktummal állt elő, amely vidám természetével ugyan kellemes a fülnek, ám az igényesebb zenerajongók hallgatás közben valószínűleg elég gyorsan el…

Az Odyssey of Eternity erőt, modernitást és atmoszférát felvonultató lemez. Egyedül az a kár, hogy a zenekar nemrég bejelentette: további értesítésig szünetelteti a működését.

Hammill szólókarrierjének minden rajongója bőven talál majd örömöt ebben a közös projektben, még azután is, hogy Peter Gary Lucasszal összeállt az „Other World” erejéig.

A Mighty Oaks a bemutatkozó lemezével olyan zenei közegbe lépett, amely az indie rock és a folk fúziójának már jól bevált formáit használja, de az átvett ötleteket úgy csomagolták újra, hogy elég frissen és egyedien szólnak.

Valójában a „Morning Phase” olyan, mint a felfrissített, újjáélesztett „Sea Change” az új időkre.

Ha nem is a legjobb, a „The Take Off And Landing Of Everything” mindenképp az Elbow eddigi pályafutásának legérettebb albuma, és bizonyíték arra, hogy a zenekar nem akar a korábbi kereskedelmi sikerek babérjain megpihenni.

Debütalbumnak a „Come Out To Play” nagyon-nagyon szolid teljesítmény, amely hatékonyan ötvözi a dallamos fülbemászóságot és a közvetlen, nyers rockos tüzet! A skót Estrella példás potenciállal bíró zenekar!

Visszatér az isztriai šundr!

A „The Singles 1985-2014” igazán szép keresztmetszetét adja Mike és a The Mechanics dicsőséges pályafutásának, akik arany betűkkel írták be magukat a pop-rock történetébe, és korántsem csupán az eddigi kislemezek gyűjteményéről van szó,…

Kiváló hard rock lemezről van szó, tele blues-elemekkel, boogie-val is (Last Call For Love, 3rd Deegre), amely a régi idők néhány fordulatát felhasználva a maga útját járja, élesen megformált zenei karakterrel.

Az Axel Rudi Pell-rajongók ezt az albumot is beteszik a gyűjteményükbe. Mindenki más, aki nem ismeri a zenészt, lelkes lesz, egészen addig, amíg rá nem jön, hogy az előző tizenöt is nagyon hasonló.

A Gotthard a „Bang!” lemezen megőrizte az igazi kreatív lendületet, és egyenes háttal, büszkén halad tovább. Az új album hangzásában és produkciójában végre megtalálta az igazi kapcsolatot a zenekar klasszikus, Steve Lee-korszakbeli…

A „Marauder” kivételesen erős koncertdebütálás egy viszonylag fiatal zenekartól, amelynek akkor még csak két stúdiólemez volt a háta mögött.

Az „Arrive Alive” messze áll attól, hogy koncertklasszikus legyen: a CD-kiadás alapos felújítása ellenére is gyenge a produkció, a zenekar pedig még a saját hangzását kereste. Történelmi jelentősége miatt viszont minden neoprog-rajongó…

A remek német progresszív metalosok eddigi legambiciózusabb munkájukkal térnek vissza gazdag és hosszú pályafutásuk során. Ismét egy többrétegű, összetett zenei felépítésű albumról van szó, amely mögött izgalmas fantasytörténet áll.

Hogyan ünnepeld meg egy új stúdióalbum megjelenését úgy, hogy az ünneplés történelmi értékű legyen? Úgy, hogy az albumot élőben játszod végig egy bombasztikus show-n, a hivatalos megjelenés napján.

A „The Ultimate” kivételes lemez, amelyre a west coast AOR minden híve azonnal ráharap, és merem állítani, hogy már most ott van 2014 legjobb AOR albumának legszűkebb várományosai között!

A fantáziavilágokba menekülő zenei eszkapizmus az „Escape From The Shadow Garden” lemezen is a Magnum kedvenc gyakorlata marad, vagyis az új album kielégíti, de nem izgatja fel a melodikus rock hőseinek régi hívőit.

Ezt az EP-t szervírozd magadnak úgy, mint egy forró, ropogós zsemlét, és ezzel könnyítsd meg az idei tavaszt és nyarat, amíg meg nem érkezik az ősz, amikor az Elvis Jackson egy vadonatúj stúdióalbummal ajándékoz meg titeket!

Egy évtized las vegasi nyomorának és pompájának revíziója.

A „Domina” az együttes kifejezésmódjának új mérföldköve: tovább érlelődik és mélyül a zenekar egyedi, önjáró hangzásvilága, amely nem fél újabb hangzásbeli és stílusbeli kihívásokkal kacérkodni az egészséges fejlődés útján.

Ez az album igazi tavaszi ébredést hoz. Pont jókor érkezett közénk. Ébresztőként hat, a lelkünk üres zugait kibuggyanó érzelmek forrásával tölti meg, és a téli álmunk után serkentően átmelegít.

Kedves, fájdalommentes, banálisan egyszerű kis dalocskák, amelyek inkább a kislányokat és a kevésbé igényes szlovén tömegeket szórakoztatják majd.

"A „Zajeban dan” olyan album, amelyet gyorsan befogad a hithű rockerek tömege és a zenekar minden rajongója, akik 14 évnyi könyörtelen szomjúság után végre alaposan kiolthatjátok a szomjatokat e lemez nagy szívének zenei kútjából!"

A „Zajeban dan” olyan album, amelyet gyorsan magáévá tesz a igazhitű rockerek tömege és a zenekar minden rajongója, akik 14 év kíméletlen szomjúhozása után végre alaposan kiihatjátok magatokat e lemez nagy szívű zenei kútjából!

A Tesseract másodszorra sem okozott csalódást. Az album mind a négy része értelmes egésszé áll össze. Az együttesnek láthatóan még nem fogytak ki az ötletei, a következő lemezen viszont néhány szegmenst kicsit jobban ki kell majd…

A rendkívül sötét „Empire Of The Undead” albummal a Gamma Ray a kisebb hangzásbeli kísérletek ellenére is a legnemesebb power metal főzésének csúcsán marad, ahogy azt a műfaj egyedi, univerzális varázsa megköveteli!

Az első Asia-lemez Sam Coulsonnal a klasszikus felállás 2007-es visszatérése óta a legjobbjuk, mert az új gitáros érkezése üdítő szelet fújt a legendás banda már derekasan megkopott vitorlájába.

Kiadó: AFM RecordsMegjelenés dátuma: 2014. 02. 19.Produkció: Piet SielckAz album hossza: 55.06 percMűfaj: Heavy Metal / Power Metal Mit várhatunk a német power metalosok, az Iron Savior új, immár nyolcadik stúdióalbumától, akiket…

Az új album ismét a jól bevált recept szerint készült: a német acél legnemesebb elemeit kovácsolták össze a power metal bombasztikus attitűdjével. Az Iron Saviorral a garantált minőség állandó marad!

A brežiški Kontradikshn hitelesen jelzi, hogy a szlovén zenei színtéren újabb rendkívül izgalmas formáció tűnt fel, amely az elektronika és a rock kísérleti ötvözésével saját, egyedi karaktert épít.

Ahogy a sokat sejtető albumcím is sugallja, a csapat pályafutásának legkísérletezőbb munkájáról van szó. Olyan lemez ez, amely hosszú távon csak a legkitartóbb zenei gurmanokat jutalmazza.

A régi és az új találkozása! Az egységes produkciós hangzásnak és a megújított hangszereléseknek köszönhetően a régebbi dalok egészen közel kerülnek a Pretty Maids mostani zenei világához.

Retrospektív áttekintés Blaze Bayley első 30 alkotó évéről. Szép utat járt be: a Wolfsbane-től az Iron Maidenen át a saját zenekarig, a Blaze-ig, végül pedig az önálló előadói státuszig.

A „Down to Earth” messze nem rossz album, főleg a mai füllel hallgatva, de az a balszerencse érte, hogy Dio kivételes és megismételhetetlen korszaka után jelent meg, így zenei tartalma és Blackmore további pályafutására gyakorolt általános…

A zenekar pályafutásának legérettebb és hangszerelésében legkidolgozottabb albuma. Múljon hát el a demokrácia, hogy újra méltósággal élhessünk! Minél előbb!

Az Intervals az A Voice Within albummal bizonyítja, hogy még nem fogyott ki minden ötlet. Csak eredeti módon kell őket kombinálni, és a siker garantált. Az Intervalsnak ez több mint sikerült: nyoma sincs a sablonosságnak, helyette olyan…

Gyönyörű stúdiódokumentum, amely őszintén tükrözi Miha Vanič sokrétű zenei érzékenységét, és ha Miha Vanič kitartana ezen a vonalon, kinőhetné magát azon dalszerző-énekesek egyikévé, akik a hazai „mainstream” csúcsát formálnák.

Polona Kasal „Na cesti” című lemeze Tomaž Pengov dalaiból. Bátor „játék a tűzzel”, amely az énekesnőnek mélyen kifizetődött.

Új albumával a Grrizli Madams olyan zenekarrá válik, amely a folyamatos fejlődésről alkotott víziójával azon kevesek közé tartozik, akik meghatározzák és előre mozdítják a szlovén rock-underground minőségi mércéit.

Az „It Is And It Isn't” teljesen szolid teljesítmény és egy letűnt kor tanúja, amely közel sem csak a King Crimson rajongóinak lehet érdekes, hanem mindazoknak is, akik szeretik a hetvenes évek elejének dallamos prog folkját.

A „Blue Horizon” a Wishbone Ash legjobb albumai közé tartozik, sőt egyes daloknál még a klasszikus, hetvenes évek első feléből származó felállás szellemi esszenciáját is megragadja.

A rockkorszak egyik legkiérleltebb billentyűse új, remek önálló stúdiólemezzel jelentkezik! A „Keyed Up” a mesterségének nagymesterévé érett művész kiforrottságának manifesztuma!

Az Eyesburn az új albummal is mélyíti egyedi hangzásvilágát. A „Reality Check” újabb lenyomata ennek a rendkívül érdekes „cross-over” zenekarnak önálló arcéléről, és az elejétől a végéig magával ragad.

A This Is Your Revelation valószínűleg a zenekar eddigi legjobb lemeze. Ha pedig nem a legjobb, akkor mindenképpen a legérettebb.

Az After The Burial nem ismételte meg az In Dreamst – mondhatnánk, hogy továbbfejlesztette, de azt is, hogy a Wolves Within egyszerűen az In Dreams és a Rareform keveréke. A lemezt a metalcore-, deathcore- és djent-színtér részéről ért…

Nagy meglepetés lenne, ha a „Kaleidoscope” nem lenne az első komoly várományosa a 2014-es év legjobb progresszív rock albuma címnek, hiszen ennek a szupersztárbandának mind a négy tagja szorgosan őrzi azt az egyenletesen magas színvonalet,…

A „Sitting Targets” lemezről bátran elmondható, hogy szinte teljesen klasszikus Peter Hammill-szólóalbum, vagyis az újhullám minimális hatását leszámítva alig érintette meg a nyolcvanas évek hangzás- és produkciós technológiája.

A hetvenes évek az AC/DC-t, a Lynyrd Skynyrdet és a punkot adták, aztán jött a nyolcvanas évek, és az első, aki ezeket a tartalmakat nagyon hatékonyan, hitelesen csomagolta új köntösbe, a Guns N' Roses volt. Szerencsére ebben nem ők az…

A Bard projekt egy igazán különleges hangulatú bemutatkozó lemezt tett le az asztalra, bár az anyagából a Nietre emlékeztető zenei párhuzamok is kiolvashatók, ami teljesen természetes, hiszen Češnovar mindig is a zenekar kreatív…

A „Feel” a „Come To Me” (2012) című debütalbummal elkezdett történet logikus folytatása. Továbbra is fenntartja a rengeteg műfajt összeolvasztó, rendkívül hatásos eklektikus gulyást, amely a trió belépője a nagy zenei eredetiség…

Ha még nem ismered az Olovni ples zenekart, az újonnan felvett dalokat tartalmazó „Nulti dan” válogatás remek kiindulópont ahhoz, hogy megismerkedj egy olyan előadóval, aki biztosan, végérvényesen pozitívan fog meglepni, és egyedi hangjával…

Már amikor tavaly megjelent az FM „Rockville” és „Rockvile II” albuma, felfigyeltem rá, hogy Steve Overland és csapata igazi mestere annak, hogyan lehet egy már számtalanszor eladott trükköt úgy újracsomagolni, hogy teljes vérrel hasson.…

Bevált, kiszámítható, művészi meglepetések nélkül. A House Of Lords az új albummal is a nagy minőség állandója marad a melodikus rock legismertebb zászlóvivői között.

Ki merte volna gondolni, hogy Jake E. Lee, Ozzy Osbourne neves egykori első gitárosa, aki a sötétség hercegének hírhedt albumain írta be magát a rock és a metal történelmébe, valaha visszatér a zenei számkivetettségből?

A „The Light”, egy fiatal banda rendkívül érett műve, a progresszív rock harmadik hullámának egyik legjobb bemutatkozó albuma volt, bár a zenekarnak akkor még hiányzott a mozaik egy darabkája ahhoz, hogy „magasabb szintre” lépjen, és…

Ring Of Fire csaknem tíz év szünet után új stúdióanyaggal tér vissza. A négy kiadott lemez közül a „Battle Of Leningrad” Mark Boals, Tony MacAlpine és Vitalij Kuprij számára messze a legérettebb alkotás.

A „Love Beach” a legendás trió karrierjének egyik legszégyenteljesebb fejezete: a kiadóval kötött szerződés kötelezte őket arra, hogy a várhatónál jóval gyengébb stúdióalbumot vegyenek fel, amin ma már jobb nevetni, mint sírni.

Igaz, hogy a „Crisis? What Crisis?” színvonalban közel sem éri el elődjét, a „Crime Of the Century”-t, de messze nem akkora melléfogás, mint ahogy az együttes egyes (volt) tagjai még ma is gondolják.

Ez az album a régi, jó hard rock iskola minden rajongójának íródott. Az 1970-es évek klasszikus rockpionír korszakának zenei elemeit hordozza magán. Gyönyörű időutazás oda, amikor a bolygón megszülettek a rockforradalom lemezei.

Aki nem tud időben lelépni a színpadról, annak az a veszély jár a nyakában, hogy a történelem végül elgázolja. Pontosan ez történt az ELP-vel a „Works Volume II”-vel, amelyet a legendás trió legmazochistább rajongói is csak nehezen bírnak…

Nana Milčinski a kiváló zenészekből és zeneszerzőkből álló csapatával az új albumon is igazolta az elsőlemez teljes kifejezőerejét, és ismét mesterien tette aktuálissá azt a gazdag mondanivalót, amelyet Ježek örökérvényű, „örökzöld”…

Arjen Anthony Lucassen ismét bebizonyította, hogy egyedülálló és zseniális. A „Lost In the New Real” ugyanis az egyik legjobb sci-fi koncepcióalbum.

A „The Soft Machine” úttörő mű és a canterburyi szcéna, ezzel együtt a korai progresszív rock egyik legfontosabb albuma, még ha a számos, már akkor is kiváló improvizációs kiszállás közepette még tele volt is fiatalos hévvel és stílusbeli…

A Winter Kills a végére kissé visszafogottnak hat. Az együttes továbbra is következetes marad, de kevésbé expresszív, mint korábban.

A „No Jacket Required” az idő próbáját kiállva is pop-rock klasszikus maradt, és afféle koronaékszere Collins szólókarrierjének.

Ezzel az albummal a zenekar boldog véget vetett a 28 éve tartó „fészek nélküli madarak” eposznak. A dalok végre otthonra leltek. Az album kifejezetten a Yu-rock-nosztalgiázóknak lesz testhez álló.

Stef Burns, a nagy gitármester briliáns teljesítménye, amellyel megmutatja egész egyetemesen kreatív zsenijét, így nem csoda, hogy pályafutása során sokféle előadó lemezén szerepelt, többek között az Y&T, Alice Cooper, Huey Lewis &…

Rok Golob zenei univerzumának igazi érzelmi extázisa!

A „Delivering The Black” albumot a rendkívüli szerzői érettség miatt nyugodtan nevezhetjük a zenekar magnum opusának, amely büszkén mérettetheti meg magát a Primal Fear karrierjének legjobb pillanataival.

Collins úr a „Hello, I Must Be Going!” albummal saját szerencséjének kovácsaként alkotott egy újabb kiváló poprock-teljesítményt, és példátlan sikert aratott, ami a nyolcvanas évek legnagyobb zenei sztárjai közé repítette.

A „Suits” Fish eddigi stúdióalbumainak aranyközepébe tartozik, vagyis minőségét tekintve rendkívül egyenletes lemez, amely még ma is elvarázsol néhány igazán szórakoztató ötletével.

Közel négy óra gondos, átélt előadás a Rush eddigi pályafutásának néhány legjobb pillanatából, köztük a teljes „Clockwork Angels” vonósokkal megspékelt feldolgozásával – ennek alaposan ki kell elégítenie a kanadai progrock-bajnokok minden…

Bizonyos esetekben működik az a módszer, hogy rétegeket építenek egy „elloopolt” alapra és dallamra (például a Nine Inch Nails-féle The Slipen), a Reflektor esetében viszont ezek csak a lemez játékidejét tologatják felfelé, mert enélkül…

Gibonni zenei perfekcionizmusának újabb bizonyítéka, amely tovább erősíti a jogosan kiérdemelt státuszát és hírnevét: jelenleg is ő a horvát mainstream legnagyobb sztárja.

A Whales and Leeches csak egy újabb lemez, amely könnyen elvész az amúgy is túlzsúfolt színtéren.

Az érzelmek és szenvedélyek kémiája, valamint néhány régi dal finoman kidolgozott újraaranzsálása azt bizonyítja, hogy a Vatra továbbra is sikeresen fejleszti, ápolja és kutatja a zenei hitelesség markánsan megformált karakterét.

Szolid visszatérés a veteránoktól!

Az „On Air” rendkívül kellemes és érdekes lemez lett, amely szinte pontosan úgy készült, ahogy Parsons fenséges zenei és produceri pályájának hosszú ideje hű rajongói többsége elképzelte.

A gorenjskai fresh funk rock rap kollektíva egy tucatnyi friss számmal bizonyítja, hogy nemcsak Szlovénia központjaiban történik valami jó, hanem Gorenjska hanyatló gazdasági gócpontjain is.

„Ha szereted a progresszív rockot, amely a hetvenes években burjánzott az egykori közös köztársaság területén, ha rajongsz a nagy-britanniai úttörő hard rock bandákért, mint például a Wishbone Ash, az Uriah Heep vagy a Procol Harum, akkor a…

Ha rajongsz a hetvenes években a volt Jugoszlávia területén burjánzó progresszív rockért, a pionír brit hard rock zenekarokért, akkor teljesen elbűvöl majd, amit a „Nebo od skaja” album kínál.

A Gump a horvátországi Zaprešićból érkező formáció. Női hang vezette kvartettről van szó. A „2013” az első stúdióalbumuk, egy eklektikus tartalmú, minden figyelmet megérdemlő anyag.