Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Vogelnik, Brina & Dovč, Janez
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2014
Játékidő: 46:43
Értékelés: 4.5/5
Janez Dovč és Brina Vogelnik két erős művészegyéniségnek számít. Közös alkotói partnerségük új zenei projektet szült, a „Pomladne sanje” ennek az együttműködésnek a gyümölcse. Az ilyen párosok mindig garantálják, hogy egyedi hangon szólalnak meg.
A „Pomladne sanje” két művészi entitás és két zenei világ kiváló szimbiózisa, amelyek lenyűgözően olvadnak egyetlen, összetéveszthetetlen zenei egésszé. Janez Dovč ezen az albumon megmutatta teljes sokrétű művészi érettségét és rétegzett zenei érzékenységét, humorát, egyszóval gondolati féktelenségét. Ő rakta le az aranzsmák és dallamok nagy részét, és kitárta széles zenei egyéniségét. Gyakorlatilag az összes hangszert egymaga játszotta fel az albumon, és rendkívül sokrétegű hangzásvilágot teremtett, amelybe Brina Vogelnik énekjátéka beleöltözik.
Hiába járult hozzá Brina Vogelnik „csupán” az énekkel, a zenei háttér sosem lenne ennyire kifejező az alapvető ötleteiben, ha nem éppen Brina egyedi hangja keltené teljes vérrel életre. Brina az a fele a projektnek, amely az összes szöveget írta (kivéve a Tone Pavček versére készült megzenésítést, a Pesem o zvezdah című dalt). Brina edzett színházi mesterasszony, aki sokféle figurába képes belehelyezkedni a legkülönbözőbb művészi forgatókönyveken belül, vagy általánosabban szólva azokban a kihívásokban, amelyeket művészként maga elé állít. Most is rendkívüli a kapocs az előadó és a zenei költészet üzenetének megalkotója között! Mélyebben, őszintébben és intenzívebben aligha lehet az igazmondás kútjába merülni. Éppen ez Brina Vogelnik nyerő adu ásza, és ebben az esetben a „Pomladne sanje” albumé is.
Ezúttal tehát teljes erővel a zenei vallomás szólalt meg. A két művész az így megteremtett zenei tájban megtalálta az optimumát, amelyben teljes erővel bontakoztathatta ki a zenei kifejezés univerzumának szabadabb értelmezéséről alkotott ötleteit.
A „Pomladne sanje” finom, törékeny, képszerűen kimért mozdulatok albuma, hatalmas kifejezőerővel. Bár a szelíd és derűs zenei háttér a hangszerek összjátékában az album során nem sokat változik, Brina Vogelnik kivételes énekes kifejezőkészsége ebben az esetben a hajtómotor: ő adja a nagy dinamikai áramlást, és egy szuszra a sokféle hangulatállapot színes ütközését, amelyek lenyűgözően olvadnak át egy mozgalmas zenei testté! Éppen az ő hangja, telve érzékeny finomsággal, amelyben hibátlanul csillognak az érzelmek a vágyakozástól a játékos életörömig, olyan, mint egy tükör, amely teljes érzékenységgel fogja át az emberi egyén érzékelő belsőjét és azt, ahogy a környezet ingereire visszareagál. Brina minden énekes „ingere” kézzelfogható, és az egész beleszőtt őszinteséggel szó szerint megrázza a hallgatót! A zenész érzékelése rendkívüli, és ez a lemez legnagyobb vonzereje. Mondhatjuk, hogy Brina a dalokban teljesen megmutatta a lelkét, és ez az album mondanivalójának legnagyobb ereje, egyben a legnagyobb erénye is a „Pomladne sanje” esetében.
Brina hangja végig a zenei táj hullámzó, szelíd kulisszáján ringatózik, amelyet az elektromos zongora, a szintetizátorok és a harmonika organikus, meleg takarói alkotnak. Helyenként ezt a tájat (ahol kell) finoman és precízen ellenpontozzák a ritmushangszerek tömör érintései, amelyek a lüktetés (ritmusok) fel nem tolakodó jelölését szolgálják. A hátteret sokszor Dovč tölti ki a harmonikán játszott, nagyon szép improvizációs betétekkel, de az ilyesmit végig alárendeli annak, hogy a dalok zenei formája teljes átéléssel muzikális maradjon (Tivoli).
Zenei szempontból a nyitó „Raj” kapcsán elmondhatjuk, hogy muzikalitását a blues elemeire építi. Az alacsonyabb hangok egyszerű vonalának és Brina vezető énekének kontrasztja vezeti, a hátteret pedig a hozzáadott vokális frázisok teszik atmoszférikusan sűrűbbé: ezek külön hangszerként szolgálnak, és a vezető énekkel kombinálva a dal záró, atmoszférikus crescendójához vezetnek. Az album a szövegeket tekintve teljes egészében pozitív és optimista. A rákövetkező „Pesem o zvezdah” álmodozó, mégis népies hangulatú, a köztünk lévő különbségek elfogadásáról szól (minden egyén zárt, egyedi és megismételhetetlen egész), ami összhangban van Pavček költészetének időtlen alakjával és mély víziójával (a kiválasztott megzenésítés esetében a „békeharcosával”). A „Sredi noči” megtartja az előző dal rezgését, és az érzések vágyakozó álmodozása itt még egy fokkal intenzívebben hat. Az éjszakának megvan a maga ereje.
Minél inkább beburkolja Brina hangját Janez Dovč kiválasztott hangzásvilágának gyengéd, fátyolszerű simogatása, annál nagyobbak a szövegek érzelmei, és annál erősebben, vagyis még intenzívebben hat az egyes dalok üzenete.
Vannak pillanatok, amikor a kabaréhangulat erősebb, például a huncutul játékos „Sončni dan” és „V pesku” esetében. Erős kontrasztot teremt a „Luknja”, amelyben Dovč harmonikája szinte ráöntve illik Brina Vogelnik még egyszer annyira átélt, érző előadásmódjához. Ez azon pillanatok egyike, amikor a kiválasztott aranzsmákon át intenzívebben felszikrázik az a dallamvilág, amely kézzelfogható kapcsot teremt a hagyományos népi dallamkinccsel, olyannal, amilyen kizárólag a szlovén földrajzi területre jellemző. Rendkívüli, intim szerelmi vallomás, és az album egyik legerősebb pillanata. Ennek a dalnak a remegő ellentétét pedig egy csapásra megteremti az különösen finoman előadott „Srce”, amely az emberi lélek sebezhetőségét hangsúlyozza az elveszett szerelem okozta csalódásban. A megváltást a személyes létezés újonnan megtalált értelmének lelki-érzelmi megújulásában keresi, amit az album folytatásában a huncut „V pesku” ellenpontoz. Ez nagy örömet hirdet az élet és megélése iránt, amikor ráeszmélsz, hogy újra megtaláltad az igazi utadat.
Az az érzésem, hogy az album rövidebb életkörök tanulságos leckéiben bontakozik ki, amelyeken az utunk során átutazunk! Ezek egy nagy életkörbe záródnak, amelyet a születés nyit meg, és az egyén – az individuum – küldetésének beteljesülése zár le. Bár ebben az esetben két zenei entitás projektjéről van szó, az album Brina Vogelnik hozzájárulását tekintve az ő személyes vallomásos névjegyeként hat, ezért jórészt énekes-dalszerzői jellegű. Ahogy már említettem, kivételes hitelességet ad neki a szövegek erős költői formája, valamint a versek átélt előadásának hihetetlen ereje, amely a képszerű zenei vallomáson belül sokféle életélményt értelmez.
Ez az album igazi tavaszi ébredést hoz. Mindennek, amit magunk körül érzékelünk és megélünk. Pont jókor érkezett közénk. Ébresztőként hat, a lelkünk üres zugait kibuggyanó érzelmek forrásával tölti meg, és a téli álmunk után serkentően átmelegít, hogy a gondolatainkat újra alkotó tettekre indítsuk céljaink megvalósításában. Kiváló teljesítmény, amelynek víziója nemcsak Brina Vogelnik és Janez Dovč zenei-művészi géniuszainak rendkívüli kémiáját mutatja: hozzáadott értéke az az egyedi küldetés is, hogy érzékenyen eljuttatja a hallgatóhoz azokat a lényegi információkat, amelyek nagy lelki-érzelmi megújuláshoz vezetnek. Rendkívüli mélységű és szélességű album, amely segíthet nőni. Ezért engedd el magad, és add át neki magad.
Felállás
Brina Vogelnik – ének
Janez Dovč – harmonika , fender rhodes, bőgő, ukulele, szintetizátorok, hammond orgona, hangkeltők, kísérőének
Produkció
Janez Dovč & Brina Vogelnik
Számlista
1. Raj
2. Pesem o zvezdah
3. Sredi noči
4. Sončni dan
5. Luknja
6. Srce
7. v pesku
8. Pomladne sanje
9. Roža
10. Tivoli
11. The Still Of The Night
