Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Anavrin
Kiadó: Önkiadás
Megjelenés: 2014
Játékidő: 50:06
Értékelés: 4.5/5
Az Anavrin tapasztalt ljubljanai alternatív rock csapat, erős art-rockos beütéssel, amely az idén töltötte be működésének első 15. évét. Úgy tűnik, az Anavrinnál az ünnepek ötévente jönnek, vagyis az öt többszörösei szerint számolnak. 2004-ben jelent meg a „Juice!” címú bemutatkozó stúdióalbum, 2009-ben a második, az „Atopic”, az idén pedig végre a harmadik is, „Domina” címmel.
A zenekar hosszú pályafutásához képest szerény a kiadványok száma, így az ember arra következtet, hogy az Anavrin tagjai perfekcionisták. Mielőtt albumot adnak ki, alaposan leellenőrzik, hogy tényleg minden a helyén van-e. Egy biztos: tapasztalt és megbecsült zenészekből álló csapatról van szó, akik játszottak vagy még ma is játszanak olyan előadók mellett, mint a The Stroj, Zoran Predin, Gušti, Tinkara Kovač vagy az Adam! A napi munkabeosztásuk tehát elég húzós.
Az Anavrin leginkább a második album, az „Atopic” készítésekor kavart nagy port, amikor a Brit-szigeteken is felkeltették az érdeklődést: az „Atopic” anyagának egy részét londoni stúdiókban vették fel. Röviden: az Anavrin olyan zenekar, amely mindig ízlésesen csomagolt, alternatív hangzású rockot játszott, vonzó zenei fordulatokkal és erőteljes ritmikai gerinccel, miközben végig a saját, felismerhető zenei formáját fejlesztette.
A „Domina” egyértelműen érettebb folytatása az előző két stúdiókiadványnak, és bizonyítja, hogy az Anavrin a zenei evolúció egészséges elve szerint fejlődik. A hangzás nedvesebb, szaftosabb lett, a zene ötletgazdagsága is gazdagodott. Az új Anavrin ügyes egyensúlyozással jár a szerves hangzás és a modern, elmosódott hangstruktúrák között, ami jól mutatja a zenekar jellemvonását: mindig szívesen kísérletezett a hang elcsavarásával.
Az Anavrin szilárd, olykor zörögve dübörgő ritmikai vázra épít, ahol a dobokat kontrasztosan színezi a vastag basszus. A ritmusok általában egyszerűek, táncosak, de azonnal hatnak. Ez az elv kiválóan működik ott, ahol a gitárfrázisok a háttérbe húzódnak, és markáns ellentét alakul ki Damir sajátos énekstílusa és a mély hangokat kísérő basszusvonalak között, ami különleges kifejezőerőt ad a daloknak, és sajátos hangulati minőséget. Ezekre a mély hangokra „csatolják” a srácok a gitárjáték megoldásainak sokrétű hangszövetét, a kifejezetten masszív hangfaltól az agyafúrtan kifinomult háttér-„töltésig”. A két elv egy történetben való egyesítésére jó példa az Okno, amely biztosan az egyik legesélyesebb jelölt a harmadik kislemezre! A kifinomult versszak és a hatalmas, riffekből épített refrén közötti kontraszt különösen támadó erejű! Az Anavrin az album során megtartja a sötét érintésű, hangulatos magábamerülést, ami az alternatív rock sajátja, ugyanakkor a vezérdallamok kiváló érzéke közelebb hozza őket a rádiós adásokban való általános elérhetőséghez.
Ebbe a sok mozgalmas hangszerkezetbe ágyazódik Damir Lisica karizmatikus hangja, aki az évek alatt kiváló előadóvá érett: átélt, szívből jövő módon adja át a versszakok üzenetét. Akár torokból jövő, domináns hanggal lép színre (Klofuta), akár lecsendesíti a hangját a Mir, a Hiša iz kart vagy a Soba zrcal remekül becsomagolt, lágy szerkezeteiben. Damir persze akkor a legerősebb, amikor a két megközelítés között navigál, mint a címadó Dominában. Az Anavrin ráadásul szórakozóan évődő is tud lenni, mint a Klofuta című dalban. Az album dalai tartalmilag rendkívül erősek. Kiválóan körvonalazottak, dallamosan ragadozók, megvan bennük az ütőerő, vagyis a rockos feszültség, és egyértelmű, hogy az album számos dalából a jövőben közönségkedvenc lesz a koncerteken!
A zenekar tagjainak érésében sokat segített Anej Kočevar és Damir Lisica alkotói kirándulása is, az Adam nevű projekt és az „Alfa” album megjelenése. Nemcsak hogy az Anavrinra jellemző zenei felfogásuk egy részét átvitték az Adamhez, hanem az Adammal szerzett tapasztalatokat az új Anavrinba is visszaforgatták. És ez az új kiadványon általánosan érződik!
Az Anavrin él a trendi eszközzel is, az „oh-oh” éneklésekkel tölti ki a teret, ami ébresztő, ünnepélyes hangulatot ad a daloknak. Ezt azonban hatásosan, pontosan kimért helyekre csomagolják az aranzsmákban, ahol egyértelmű, hogy hatásosan felrázzák a hangulatot, miközben megtartják a zenei megszólalásuk jellegét. Ilyen a Kralj, a Habanero, a Mir és a Drobtine. Az album legrövidebb, de rockosan lázas dalában, a Tokban a gitáros, Leon Kolenc is teljesen hitelesen kipróbálja énekesi tehetségét.
A nyitó Mesto idej, amely már kislemezként jelezte, hogy az új album evolúciós elmozdulást hoz az új Anavrin számára egy magasabb minőségi kifejezési szintre, ünnepélyesen díszített vonósok ízléses beépítésével, a táncritmusra épülő dalban és az ébresztő versszakból a dallamos refrénbe való kiváló átmenettel. A Premalo enakih, amely az ébresztő induló, a Mesto idej után következik, afféle kifinomult hasonmásának számít. Amikor korábban arról beszéltünk, hogy a zenekar tudatosan döntött a kifejezési skálája szélesítése mellett, és minden eddiginél többrétegűbben közelít a zenei információhoz, nem hagyhatjuk ki a záró Diham zrak című dalt. Ebben a tamburákkal kiegészített szerves szövet telitalálat, a kompozíció pedig arra utal, hogy ehhez a dalhoz az aranzsmákban gond nélkül csatlakozhatna egy egész szimfonikus zenekar. Remekmű, amely a „Domina” albumot kiérlelt, magasan körvonalazott dalok egységévé zárja. Az aranzsálásban, a hangzás kidolgozásában, a szerves és a hangzásbeli kísérletezés kivételes szövetében, valamint a kiváló szövegekre épülő, érzéki üzenetátadásban az Anavrin a mai napig biztosan nem gyújtott még ilyen meggyőzően. A „Domina” az együttes kifejezésmódjának új mérföldköve: tovább érlelődik és mélyül a zenekar egyedi, önjáró hangzásvilága, amely nem fél a hangzásbeli kísérletezéssel, és ezért újabb hangzásbeli és stílusbeli kihívásokkal kacérkodni az egészséges fejlődés útján. A „Domina” tehát az Anavrin nagy művészi érettségének tükre!
Felállás
Damir Lisica – ének
Jure Golobič – gitár
Leon Kolenc – gitár, kísérő ének
Anej Kočevar – basszusgitár
Matej Selan – dob
VENDÉGZENÉSZEK:
Vonósnégyes: az 1. dalban
– Peter Jud
– Najke Makuc
– Valentin Štante
– Mark Kragelnik
Vinod Singh – kísérő ének az 5. dalban
Petra Venta – kísérő ének a 8. dalban
Maša Ficko – kísérő ének a 9. dalban
Matej Wolf – kísérő ének a 9. dalban
Monika Klobučar – billentyűk a 10. dalban
Eva Traven – ének all 11. dalban
Domen Kern – vibrafon a 11. dalban
Tamburás zenekar „Šmartno” a 13. dalban.
Produkció
Anavrin
Dallista
1. Mesto idej
2. Premalo enakih
3. Kralj
4. Tok
5. Okno
6. Domina
7. Habanero
8. Hiša iz kart
9. Klofuta
10. Mir
11. Soba zrcal
12. Drobtine
13. Diham zrak
