Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Pretty Maids
Kiadó: Frontiers Records
Megjelenés: 2014
Játékidő: 52:22
Értékelés: 4.5/5
A melodikus hard rock dán legendái, a Pretty Maids újra alkotói lázban égnek, és az ötlet, hogy egy olyan albumot készítenek, amely újra felvett régi dalokat és vadonatúj szerzeményeket vegyít, kapóra jön. Remekül áthidalja azt az időszakot, amíg a zenekar következő stúdióalbumára várunk, amely a jövő évre várható.
Az kiváló „Pandemonium” (2010) után, az első 30 évet ünneplő „It Comes Alive” koncertalbum és DVD (2012) után, valamint a „Motherland” (2013) című aktuális stúdióalbumon is megmutatkozó, magasan szárnyaló kreativitás után – bár ez a lemez már nem tudott úgy lenyűgözni, mint elődje, a „Pandemonium” – a banda most pontosan jókor lépett: kicsit másképp zárja le ezt az alkotói szakaszt. A Pretty Maids időt szánt rá, hogy átböngésszék a korábbi stúdióalbumok dalait. Olyanokat választottak ki, amelyeket ritkán játszottak koncerten. Valójában kissé elfeledett gyöngyszemekről van szó, amelyek a zenekar pályájának középső szakaszában, 1994 („Scream”) és 2006 („Wake Up In The Real World”) között jelentek meg. Ezeket a legutóbbi két stúdiólemezre jellemző, modernizált hangzásba öltöztették, a hangszereléseket kiszélesítették, még változatosabbá tették. A dalok leginkább a „billentyűk – gitárfrázisok” párbeszédének hangsúlyos kontrasztján nyertek, amely közrefogja Atkins jellegzetes énekhangját. Ő ismét győzedelmesen szlalomozik az agresszív, torokból jövő ének és az érzékeny, érzéki csábítás között, amikor tiszta énekkel szólal meg (Wake Up In The Real World). Ken Hammer a gitárszólókat sem felejtette el felfrissíteni, a hangfal pedig megint beleremeg a gitárfrázisok masszív lavinájába.
Bár a lemez a régi és az új összecsengése, mégis úgy hat, mint egy vadonatúj stúdióalbum, hála az egységes produkciós hangzásnak és a megújított hangszereléseknek, amelyeknek köszönhetően a régebbi dalok hajszálpontosan illeszkednek a Pretty Maids (az új évezredi felállás) mostani zenei filozófiájához. Hangzásban és stílusban így közel kerülnek a négy vadonatúj számhoz, amelyeket ezen a kiadványon találtok. Ahogy várható volt, az egyik ilyen, a Derranged nyitja az albumot. Tipikusan agresszív keverék, a megszokott, új Pretty Maids-féle zúzással, amely ugyanakkor kivételesen dallamos is, és a ragadozó refrénben éri el színpadiasságának csúcsát. A középtempós, szintén új My Soul To Take-ről azt mondhatjuk, hogy a „Pandemonium” remek kislemezének, a Little Drops Of Heaven-nek a hangulatát keresi. A második felben összefutunk még egy rendkívül lendületes, de sötéten megvadult hangulatú új dallal. Ez a Nuclear Boomerang, amelyhez a zenekar új videoklipet és kislemezt is kiadott. Ezzel a számmal a Pretty Maids az „Louder Than Ever” egyik legagresszívebb dalát tette le az asztalra. Sokatmondó, nem? A záró szakaszban a különösen ragadozó módon vezetett balladai A Heart Without A Home szól, amely hatásosan oldja a lemez többi részének amúgy kivételes zúzását. Kiváló ballada, egy csepp nyálas édeskésség nélkül. A régebbi dalok? Briliánsan működnek. Főleg a Wake Up In The Real World, a Virtual Brutality vagy a With These Eyes. Nehéz kedvenceket kiemelni. A Pretty Maids rendkívül erős dalokat választott a „Louder Than Ever”-re (szerzeményi szempontból), és minőségi ingadozás nincs köztük.
A „Louder Than Ever” megérdemli a címét. Amellett, hogy a Pretty Maids egyedi, új évezredi receptje szerint kevert rock ‘n’ roll rendkívül hangos és tömör, a zenekar annyira átkozottul rutinos, hogy a kívánt frissítésekhez mindössze a „Pandemonium” és a „Motherland” daloknál használt szerzői formulát alkalmazta, így a „Louder Than Ever” ötletét gyakorlatilag egyszerűen megvalósították. Központi szerepet játszott ebben Morten Santander billentyűs, aki jelentősen hozzájárult a régebbi, megért számok hangulati felturbózásához. A négy új dal kiforrottsága alapján pedig nem kell tartanunk attól, hogy a Pretty Maids akár a legkisebb mértékben is csalódást okozna a közelgő, új igazi stúdióalbumával.
A végére már csak egyetlen gondolat marad. Pontosabban egy kívánság. Reméljük, hogy a Pretty Maids az idei májusi európai turnén a műsorában többek között a „Louder Than Ever” albumot is a maga teljességében eljátssza. Találkozunk 2014. május 15-én a Pretty Maids élő koncertjén, amikor a zenekar az ausztriai Velden am Wörthersee-ben, a Bluesiana Rock Cafe klubban lép fel.
Felállás
Ronnie Atkins – ének
Ken Hammer – gitár
Morten Sandager – billentyűs hangszerek
Rene Shades – basszusgitár
Allan Tchicaja – dob
Produkció
Jakob Hansen
Dallista
1. Deranged*
2. Playing God
3. Psycho Time Bomb Planet Earth
4. My Soul To Take*
5. He Who Never Lived
6. Virtual Brutality
7. Tortured Spirit
8. With These Eyes
9. Nuclear Boomerang*
10. Snakes In Eden
11. Wake Up To The Real World
12. A Heart Without A Home*
* … új dalok
