Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Carousel Vertigo
Kiadó: Molano Music
Megjelenés: 2013
Játékidő: 45:55
Értékelés: 4.5/5
Figyelem! Forró cucc érkezett! Amikor egy ilyen kaliberű album kerül „a tányérra”, fellélegezhetsz, mert egy pillanat alatt világossá válik, hogy a rock ‘n’ roll jövőjéért nem kell aggódni! Ezúttal a Carousel Vertigo projektről van szó. Mondjuk ki egyszerűen: zenekarról! Az egész teljesen spontánul született. Előre megkötött üzletek nélkül. A Gibson gitárgyártó 2008-ban Franciaországba küldte licencelt „endorserét”, Jansen Presst. Press, aki az amerikai Nashville-ből jön – erre már maga a Carousel Vertigo logó is utal –, egy zenei kiállításon kapott feladatot, ahol természetesen (szinte kötelezően) a Gibson is újra bemutatta a legújabb termékeit. Megtörtént, hogy Press „összejammelt” a színpadon a Gibson gitárok francia „endorserével”, Vincent Martinezzel. És? A két muzsikus ugyanis rájött, hogy remekül megértik egymást a közös játékban, és ezzel lefektették valami nagyobb alapkövét. Ráadásul Martniez nemcsak kiváló énekes, hanem kivételes énekes is.
Egy másik esemény is rendkívül fontos volt abban, hogy a Carousel Vertigo neve beépüljön a nemzetközi köztudatba. Az angliai Birminghamben egy hasonló zenei kiállításon a két veterán feltűnt Rick Parfitt, a Status Quo legendás gitárosa üzleti partnerének! Parfitt biztosan nagyon lelkes volt az új felfedezés miatt, így a Status Quo két közös turnéra is magával vitte a Carousel Vertigót, ahol az előzenekar szerepét töltötték be a Status Quo koncertestjein! A dolog ennél még tovább ment. A „Mighty” című bemutatkozó stúdióalbumhoz maga a Status Quo basszusgitárosa, John „Rhino” Edwards is hozzátette a saját szerzői ötleteit, és Pressszel meg Martinezzel közösen megírta a 3rd Deegre című dalt. Már ezek a tények is azt bizonyítják, hogy a Carousel Vertigo és a „Mighty” album igazán kiváló zenei kaland, amely a blues rusztikus retorikájával hitelesen összeérlelt hard rock rajongóját bőségesen megjutalmazza!
Most pedig vessünk éber füleket a lemez tartalmára! Ha szereted a blues-elemekkel erősen megrakott hard rockot, akkor a „Mighty” hallgatása közben nagyon otthon fogod érezni magad. Mondjuk ki nyíltan: „konkrétan felajzott és felhevült” leszel. A két Gibson-használó ugyanis az album során jellegzetes, zsírosan morgó riffelős szorítást épít a gitárfrázisokba, amelyeket átkozottul jól kidolgozott szólóeskapádok tarkítanak, és ezekből egyik szereplőnek sem fogy ki a dinamit. Slide-gitáros (bottleneck) szólókkal is fűszerezik a dolgot (I’m A Comin’ World). Az átvezetők, a dalok bevezetői és kivezetői tele vannak ötletes gitárdíszítésekkel, ezért a dalok dinamikus fejlődése az albumon a lehető legjobban kihegyezett! Itt egy fikarcnyi hely sincs az egotripek megerősítésére. Ez az album a virtuóz bűvészkedés és az ősi ösztönök követése közötti tökéletes egyensúly kivételes adagjával büszkélkedik! Pontosan erre van szüksége egy tökéletesen felszerelt hard rock albumnak, amelyet lüktető bluesos erotika itat át! Ebből a szempontból a csúcspont a Howl At The Moon! Dübörgő, középtempós ritmusra épülő, gördülő dal, a feltüzelt riffek zúgása hajtja, Martinez hangja pedig különösen kitűnik a kompromisszumok nélkül üvöltő megtestesülésben!
Martinez erős és robbanékony hangon énekel. Franciához képest kiválóan megy neki az angol. Fiús, kópés hatást kelt, és éppen megfelelő adag varázslattal azonnal a maga oldalára állítja a hallgatót. Énekesi karaktere rendkívül kifejező. Minden hangfekvésben erős, a rekedtes torokhangot pedig megfelelő arányban adagolja. Pontosan erre van szüksége a stílusnak, amelyet Press és Martinez kialakít! Martinez meggyőzően adja át a szenvedélyt és az érzelmeket, előadása végig a csúcsminőségű soul-improvizáció hiteles karakterével van megfűszerezve. A nehéz, romboló riffek, amelyekből vastagon ömlik a blues, a hetvenes évek féktelen energiáját idézik, amikor a Free, a Humble Pie vagy a Bad Company tombolt a színpadokon, de nemegyszer a későbbi Black Crowes-hoz, olykor pedig a Great White-hoz is közel kerülnek. Tíz dalból álló gyűjteményről van tehát szó, amely zeneszerzői-hangzásbeli dossziéjával az első másodperctől az utolsóig magával ragad. A két srác Hammond-orgonával, ütőhangszerekkel is megfűszerezte a dalokat, helyenként akusztikus gitárok is erősítik és sűrítik a hangzást. Ha a „Mighty” a hetvenes évek elején készült volna, a Carousel Vertigo az évek során biztosan elérte volna az örökzöld úttörők és rocklegendák státuszát. Hihetetlen ugyanis, hogyan sikerült a zenészeknek átönteniük a hetvenes évek doktrínájának időtlen varázsát, abból az időből, amikor a hard rock és a blues színterén nem készült és nem jelent meg rossz album, és hogyan leheltek lelket a termékükbe ilyen hiteles és őszinte módon. A végső keverés és maszterelés döntően hozzájárul az előző mondatokban leírt érzésekhez. Ezekről a híres hangmérnök, Keith Rose gondoskodott. Ő az az ürge, aki többek között a Coverdale/Page és az Aerosmith albumainak hangzásáért is „felelős”.
A „Mighty” nem olyan album, amely a régmúlt idők nosztalgikus könnyezését hirdetné, amikor a rock ‘n’ roll még fiatal és ártatlan volt , és nem is „csupán” a „jó utánzók” albuma. Kiváló hard rock lemezről van szó, tele blues-elemekkel, boogie-val is (Last Call For Love, 3rd Deegre), amely a régi idők néhány fordulatát felhasználva a maga útját járja, élesen megformált zenei karakterrel. A kérdés az, mennyire mélyen nyúlhatnak a zsebükbe Press és Martinez. Ha nem fognak agresszív promócióba, ez az album könnyen a feledés homályába merülhet, vele együtt pedig az egyik nagy remény is, hogy egyszer visszatérnek azok az idők, amikor az egyéni tehetségek az önállóságukért tisztességesen megérdemelt kereskedelmi sikert kaptak!
Felállás
Vincent Martinez – ének, gitár, basszusgitár, dob
Jansen Press – gitár, basszusgitár, ütőhangszerek, vokál
Jimmy Mountout – dob, ütőhangszerek
Jolynn Daniel – akusztikus gitár, vokál, ütőhangszerek
John Deadrick – Hammond B3 orgona, zongora
Julian Audigier – dob a 10. dalon
Thomas d’Arbigny – vokál a 10. dalon
Produkció
Jansen Press
Dallista
1. Mighty Good Woman
2. I’m A Comin’ World
3. Long Highway
4. I’m Your Man
5. 3rd Degree
6. Day For A Bone
7. Help Me Through The Day
8. Better Be Wanting Me
9. Howl At The Moon
10. Last Call For Love
