Use Your Illusion I
Előadó: Guns N' Roses
Kiadó: Geffen Records
Megjelenés: 1991
Játékidő: 76:04
Értékelés: 3/5
A „Use Your Illusion I” az angyalok városából származó Guns N’ Roses harmadik stúdióalbuma. A lemez 1991-ben látott napvilágot, és az egyszerre megjelent két album közül az első. A rajongók a dalok többségét már jóval a kiadás előtt hallhatták, hiszen a lemezeket népszerűsítő turné pár hónappal korábban elkezdődött. A „pisztolyok és rózsák” bandája még ugyanabban az évben, a brazil Rock in Rio fesztiválon kezdett új fejezetet a történetében: itt mutatkozott be először az új dobos, Matt Sorum, aki a lemez készítése idején Steven Adlert váltotta. Az 1991 és 1993 között a világot bejáró turné egészen új szintre emelte a korábbi koncertezést: a átlagosan nagyjából három órás show-kat egy 80 fős technikai stáb tette lehetővé. A hatalmas számok mellett számos botrány és késés is végigkísérte a turnét, ezek nagy részét Axl Rose okozta. A túra egy argentínai koncerttel ért véget, ami egyben az eredeti felállás utolsó fellépése is volt.
Az album az amerikai Billboard listán remek második helyig jutott, az első héten pedig 685 000 példányban kelt el. A lemez és követője, az UYI 2 különleges helyet foglal el a banda történetében: ezeken túlléptek a debütáló album, az Appetite For Destruction jellegzetes „glam rockján”, és kialakították saját „gunsos” rockjukat. Ezt a stílusok keveredése teszi különlegessé, hiszen a zenekar tagjai egymástól stílusban is erősen eltérnek, és mindegyikük hozza a magáét. A lemez így érdekes fúziója különféle műfajoknak: a rock mellett blues, klasszikus zene, punk, sőt country elemek is felbukkannak a dalokban. A borítót Raffaello Athéni iskolájának modernizált változata díszíti, Mark Kostabi munkája.
A lemezen tizenhat dal szerepel, amelyek minősége elég hullámzó, így nem mind éri el ugyanazt a szintet. A „Dust N’ Bones” a második helyen áll, és teljes egészében Izzy Stradlin ritmusgitáros énekli; Slash és Duff McKagan mellett ő is a szerzője. A riffjei és a morajlása alapján „motorosoknak” írt dal arról szól, hogy az életet nem szabad túl komolyan venni, mert nem minden depresszív, fekete és értelmetlen. A stúdióváltozat egyben az új billentyűs, Dizzy Reed első bemutatkozása is, aki a zenekarban azóta is ott van. A „Porra és csontokra” egy James Bond-film dala, a „Live and let die” következik, amely a lemezen a harmadik. Bár feldolgozásról van szó, az eredetit Paul McCartney és néhai felesége, Linda írta, a bandának sikerült a lassú, post-beatles balladát teljesen új fényben megmutatnia. A gunsos változat dinamikusabb, Axl verhetetlen zongorája és Slash gitárbetétei pedig felteszik az „i-re a pontot”. Kétségtelenül olyan feldolgozás, amelyet maga Paul sem szégyellne. A két előző dal lazaságát a szomorú, vallomásos „Don’t Cry” folytatja, amely itt az eredeti változatban hallható. Az UYI II-n a szöveg más, mert Axl Rose szerint a régebbi verzió már kissé eltávolodott az akkori életüktől. A dal két összetört szív nyomán született: Axl és Izzy a lányoktól való szakítás után ebben öntötték ki a lelküket. Ez volt az első szám, amelyet a Guns N` Roses idején írtak. A bandát a bemutató klipjéhez Del James Without you című novellája ihlette. A klip egy tervezett videoklip-trilógia első része, amelyet a dal mellett a „November Rain” és az „Estranged” klipje egészített volna ki. A terv végül kissé meghiúsult, mert az énekes, Rose szakított Stephanie Seymourral, aki az első két klipben a novella Elizabethjét alakította. A szakítás miatt az „Estranged” klipje így leginkább Axl képzeletének szüleménye. Fontos helyet foglal el a lemezen a „Bad Obsession” is, amelyet a hetedik helyen találunk. A dalt Izzy Stradlin és West Arkeen közös munkája, és a rossz szokásokról (kábítószerezésről) szól, amelyek a banda megalakulása óta kísértették őket. A csúnya heroinfüggőség nem sokkal a stúdiómunkák kezdete előtt elsodorta Steven Adler dobost is, akit sikeresen pótolt Matt Sorum. Stradlin gitáros a „Double Talkin’ Jive” egyedüli szerzője is, amely egy igen különös eset hatására született. Az egyik felvétel közbeni szünetben Izzy a közeli szemetesben egy emberi fejet és vállat talált. Az eset a dalszövegre is hatással volt, hiszen az így kezdődik: „Found a head and an arm in a garbage can”. A dallamos szám Slash romantikus gitárszólójával zárul, amelyben spanyol flamenco elemek is megjelennek. A következő számmal, a „November Rain”-nel a banda ismét egészen más, zongorás és zenekari vizekre evez. A zongoraakkordok meglehetősen egyszerűek, a dobtémák viszont megegyeznek Elton John és Nigel Olsson egyik számával. A filmszerű klip a zenekarnak másfél millió amerikai zöldhasúba került, így minden idők tíz legdrágább klipje közé tartozik. A befektetett pénz ellenére mégsem a legdrágább, mert az „Estranged” epikus vizuális világa jó négymillió dollárjába fájt a bandának. A lista utolsó előtti száma a „Don’t Damn Me”, amelyben Axl és a banda először számol le szavakban az ellenfeleivel (a leszámolás a Get In The Ring című számmal éri el a csúcsot), akik az excentrikus kijelentéseiket tompították, hogy nyilvánosságra alkalmasak legyenek. Az album több mint tízperces, kómában fekvő ember állapotát leíró számmal zárul. Az egyszerű címet viselő, refrén nélküli „Coma” Axl tizennégy napos kómaalvását és a körülötte zajló eseményeket írja le. A dal erősen önéletrajzi: tükrözi az énekes problémáit és azt az öngyilkossági kísérletet, amelyet nyugtatókkal próbált végrehajtani. Különlegessége miatt ez a szám tovább növeli a lemez művészi értékét, hiszen hasonlót addig még senki sem csinált.
A Use Your Illusion és folytatása fontos mérföldkő a rockzene történetében, hiszen olyan mestermunkákat tartalmaznak, amelyek még sok eljövendő rockgenerációt fognak inspirálni, és ma is gyakran szólnak számos rádióban. Kultikus jelentőségét az említett időtlenség mellett az is mutatja, hogy a banda a sokféle műfaj keverése ellenére hű maradt a kemény hard rockhoz, amellyel berobbant a színtérre. Az elért örök népszerűség és a műfajok elemeinek mesteri keverése az eredeti „gunsos” hangzással azonban háttérbe szorul amellett, ami miatt a lemez jelentősége igazán nagy. Folytatásával együtt ugyanis ez az eredeti felállás utolsó stúdiólemeze (a „The Spaghetti Incident” feldolgozásgyűjtemény), egyben az utolsó, amelyet a banda a következő tizenhét évben kiadott. A végső összképben csak az zavar, hogy van néhány „gyenge töltelék”, amely a fent említett mestermunkák között lapul, és feleslegesen megnyújtja a lemezt. Biztosan érdekes lett volna, ha a banda két lemez helyett egyet adott volna ki, a „toldalékokat” pedig az archívumában tartja.
Felállás
W. Axl Rose – ének, zongora, szintetizátor és kórusátirat a „November Rain”-en, háttérének a „Dust N’ Bones” és a „The Garden” dalokban, akusztikus gitár a „Dead Horse”-on, billentyűs hangszerek a „Live and Let Die” és a „Garden of Eden” dalokban, hangeffektek a „Perfect Crime” és a „Garden of Eden” dalokban
Slash – gitár a „Back off Bitch”-en, slide-gitár a „Bad Obsession”-ön, akusztikus gitár és slide-gitár a „The Garden”-ön, dobro a „You Ain’t The First”-ön, klasszikus gitár a „Double Talkin Jive”-on, akusztikus gitár a „November Rain”-en, háttérének a „Right Next Door to Hell”, „Dust N’ Bones”, „Back off Bitch” és „Garden of Eden” dalokban, „talkbox” a „Dust N’ Bones”-on, hathúros basszusgitár a „Right Next Door to Hell”-en
Izzy Stradlin – gitár, háttérének, akusztikus gitár a „You Ain’t The First”-ön, szólógitár a „Back off Bitch”-en, ének a „Dust N’ Bones”, „You Ain’t The First” és „Double Talkin’ Jive” dalokban, ütőhangszerek a „Bad Obsession”-ön
Duff McKagan – basszusgitár, háttérének, akusztikus gitár a „You Ain’t The First” és „Double Talkin’ Jive” dalokban
Dizzy Reed – billentyűs hangszerek, zongora, klavinet a „Bad Apples”-ön, háttérének a „November Rain”, „Garden of Eden” és „Bad Apples” dalokban, orgona a „Dust N’ Bones” és „Don’t Damn Me” dalokban
Matt Sorum – dob, ütőhangszerek a „Dust N’ Bones”, „Double Talkin’ Jive”, „The Garden” és „Coma” dalokban, háttérének a „November Rain” és „Bad Apples” dalokban, kórusátiratok a „November Rain”-en
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Shannon Hoon – háttérének a „Live And Let Die”, „November Rain”, „The Garden”, „Don’t Cry” és „You Ain’t The First” dalokban
Johann Langlie – programozás a „Live And Let Die”, „November Rain” és „Garden Of Eden” dalokban, hangeffektek a „Coma”-n
Michael Monroe – szájharmonika és szaxofon a „Bad Obsession”-ön
Reba Shaw – háttérének a „November Rain”-en
Stuart Bailey – háttérének a „November Rain”-en
Jon Thautwein – kürt a „Live And Let Die”-on
Matthew McKagan – kürt a „Live And Let Die”-on
Rachel West – kürt a „Live And Let Die”-on
Robert Clark – kürt a „Live And Let Die”-on
Tim Doyle – tamburin a „You Ain’t The First”-ön
Alice Cooper – ének a „The Garden”-ön; háttérének a „Dust N’ Bones”,
„Double Talkin’ Jive” és „Garden Of Eden” dalokban
West Arkeen – akusztikus gitár a „The Garden”-ön
Bruce Foster – hangeffektek a „Coma”-n
Produkció
Mike Clink & Guns N’ Roses
Számlista
1. Right Next Door to Hell
2. Dust N’ Bones
3. Live and Let Die (Paul McCartney & Wings feldolgozás)
4. Don’t Cry” (eredeti változat)
5. Perfect Crime
6. You Ain’t the First
7. Bad Obsession
8. Back Off Bitch
9. Double Talkin’ Jive
10. November Rain
11. The Garden (featuring Alice Cooper and Shannon Hoon)
12. Garden of Eden
13. Don’t Damn Me
14. Bad Apples
15. Dead Horse
16. Coma