Spock’s Beard

Kiadó: Giant Electric PeaMegjelenés dátuma: 1998. 5. 19.Produkció: Spock's BeardAlbum hossza: 56.22 minMűfaj: Progressive RockÉrtékelés: 9.0/10 A „The Kindness of Strangers” a Spock's Beard, az amerikai progrock-megújítók harmadik…

A Pattern-Seeking Animals az a zenekar, amelyről a következő években biztosan sokat fognak beszélni a progresszív rock rajongói között. Elsőlemezének természetesen a Spock's Beard hívei fognak a legjobban örülni, hiszen amíg a…

Aki figyelemmel kíséri a kortárs progresszívrock-színteret, aligha lepődik meg azon, hogy a Spock's Beard a „Noise Floor”-ral újabb mestermunkát tett le az asztalra, amely egyúttal a Leonarddal az élen készült eddigi legizgalmasabb…

Ezt a ragyogó dupla koncertfelvételt minden Spock's Beard-rajongónak mindenképp be kell szereznie a gyűjteményébe, ha másért nem, hát a történelmi értéke miatt, hiszen kérdés, mikor találkozik újra a színpadon a kultikus zenekar „múltja és…

Hihetetlen, de igaz: a „The Oblivion Particle” remekmű, és bizonyítja, hogy a Spock's Beard hangzásbeli fejlődésének még a „érett korszakba” lépés és a rengeteg tapasztalat ellenére sincs vége, a zenekar pedig még mindig képes olyan…

A „Live at Sea” eddig a Spock's Beard jelenlegi felállásának legjobb hivatalos koncertfelvétele, amelynek csúcspontja Neal Morse váratlan és érzelmekkel teli színpadra lépése.

A „Beware of Darkness” albummal a Spock's Beard tovább erősítette vezető revitalista státuszát a progresszív rock úgynevezett harmadik hullámának képviselői között, és bebizonyította, hogy zeneszerzőként és hangszerelőként lemezről lemezre…

A „The Light”, egy fiatal banda rendkívül érett műve, a progresszív rock harmadik hullámának egyik legjobb bemutatkozó albuma volt, bár a zenekarnak akkor még hiányzott a mozaik egy darabkája ahhoz, hogy „magasabb szintre” lépjen, és…

A progresszív rock gyökerei – ha eltekintünk a tizennyolcadik, a tizenkilencedik és a huszadik század első felének komolyzenei hatásaitól – a hatvanas évek első felébe, a mai Nagy-Britannia területére nyúlnak vissza.

„Bár a Beardfish és a Sound of Contact is beváltotta a hozzá fűzött nagy reményeket, a Spock's Beard végül megmutatta, ki a „főnök”, több mint megérdemelte, hogy ők legyenek az este fő attrakciói, és ismét bebizonyította, hogy a 21. század…

Az örök pozitivisták San Franciscóból ugyanúgy, mint tíz évvel ezelőtt, most is teljesen levettek minket a lábunkról kivételes színpadi spontaneitásukkal és összeszokottságukkal, no meg azzal a szikrázó humorral, amely a progresszív rockban…

A friss energiától átitatott Spock's Beard a „Brief Nocturnes and Dreamless Sleep” albummal sikeresen megnyitotta karrierje egy teljesen új fejezetét, és újabb prog rock remekművet alkotott, amely simán felsorakozhat legjobb munkáik mellé.

Csak két jó okunk lehet megvenni ezt a gyenge produkciójú, és az egyes hangszeresek viszonylag visszafogott színpadi jelenléte által fémjelzett koncertkiadványt: Ted Leonard sikeres debütálása a „Spockszakállúak” frontembereként, valamint…

A „The X Tour – Live” remek koncertlemez, amely méltó búcsú Nick D'Virgilio számára abból az időszakból, amikor a Spock's Beard az ő énekesi vezetésével, az „X” című mestermű révén alkotói csúcsán járt, és úgy tűnt, semmi sem törheti meg a…

Miután már úgy tűnt, hogy a kiváló előző lemez után aligha tudnak még egyszer hasonlót letenni az asztalra, a Spock's Beard az „X”-szel megalkotta egyik legérettebb munkáját, amely minden további nélkül felveheti a versenyt a Neal…

A Spock's Beard, a klasszikus szimfonikus prog rock, a jazz fusion, a pop rock és még néhány más műfaj elemeit ötvöző modern mesterekként szerzett jogos hírneve ellenére, sokáig olyan zenekarnak számított, amely szívesen játszik a különféle…

Igaz ugyan, hogy a Spock's Beard pályafutása során nem változik olyan drasztikusan, hogy a régi anyag élőben már ne érdekelné őket (ellentétben holmi kaméleon King Crimsonnal), mégis nyilvánvalóan nem akarják titkolni lelkesedésüket az…

Tisztázzuk rögtön a lényeget. Itt van például Neal Morse esete! Az ember, aki akkor hagyta ott a zenekart, amikor erre szinte senki nem számított. Jó volt ez? Igen is, meg nem is. Nem azoknak, akik nem tudnak meglenni az ő énekstílusa…

Az „Octane” megerősíti azt a trendet, amelyet a srácok a karizmatikus észlény, Neal Morse távozása után a „Snow” (2002) lemez után a „Feel Euphoria” (2003) albummal jeleztek. Egyre kevesebb a szóló, a szólópárbaj a billentyűk és gitárok…

A zenekar első koncepcióalbuma tipikusan a progresszív rockerek „betegségét” hordozza, és újra figyelmeztet arra, hogy még nem akadt hős, aki feltalált volna egy olyan hordozót, amelyen elég hely van mindannak a rögzítésére, amit az ilyen…

Helyszín: München (Németország), New BackstageA koncert dátuma: 2003. október 14.Látogatók száma: 500Jegyár: 25,00€ Délután ötkor értünk Münchenbe. Persze azonnal el is tévedtünk. A város egyik negyedében, ami konkrétan…