Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Spock's Beard
Kiadó: Concert Live
Megjelenés: 2011
Értékelés: 3/5
Az amerikai prog rock nagyágyúk, a Spock’s Beard 2011 nyarán fellépett a londoni High Voltage fesztiválon, ahol meglehetősen színes társaság, többé-kevésbé legendás progresszív és klasszikus rock zenekarok szolgáltak társaságul. A koncertjük ennek megfelelően egy óránál rövidebbre szorult, így a setlistbe sietve be kellett zsúfolni minél több reprezentatív klasszikust a közel két évtizedes pályafutásukból.
Nem meglepő, hogy a koncertről készült hivatalos felvétel, amely „Live at High Voltage Festival” címmel jelent meg, hangminősége elég recsegős, de ez nem mentség a zenekar tagjainak igencsak érezhető kedvtelenségére és félvállról vett előadására – kivéve a vendégdobos Jimmy Keegant és a vendégénekes Ted Leonardot (Enchant), aki ekkor a hiányzó énekes/dobos/időnként gitáros Nick D’Virgilio helyét vette át a mikrofonnál. Leonard, aki D’Virgilio 2011 végi távozása után mára hivatalosan is a Spockszakállúak új énekese, az énekesi, gitárosi és alkalmi billentyűsi szerepét meglepően jól hozza. Néha szinte úgy tűnik, mintha titokban már régóta gyakorolt volna erre az új, rendkívül megterhelő feladatra, hiszen a Spock’s Beard mindkét korábbi frontembere kivételes énekesi karizmával rendelkezett – és még sok mással is.
Ted hangszíne nagyon jól beleolvad a Spock’s Beard örökségébe, ami a legjobban a rajongók által kedvelt „Spock’s Beard” (2006) lemez „On a Perfect Day” című slágerén, a „Beware of Darkness” (1996) klasszikusán, a „The Doorway”-en, illetve az „X” (2010) lemez „The Emperor’s Clothes” című számán hallatszik. Ezzel szemben Meros basszusgitárját sokszor szinte alig lehet hallani. Okumoto érezhetően spórol a billentyűs improvizációs mutatványaival, Morse gitárjátéka pedig a jellegzetes „sustain” effekt használata mellett meglehetősen rutinszerűen szól. A régi vendégdobos, Jimmy Keegan – aki mára már hivatalos tag – közben méltón látja el a dobos feladatokat, és sikeresen pótolja a hiányzó D’Virgiliót, aki nem sokkal a koncert után hagyta ott őket.
A felvétel nagy pillanata, amely minden régi rajongót megörvendeztet, a „The Light” és a „June” klasszikusok előadása előtt érkezik, amikor a kultikus multiinstrumentalista és énekes, Neal Morse gitárosként és a záró versszakok vezetőénekeseként rövid időre csatlakozik a régi cimborákhoz. Ez Neal második ideiglenes visszatérése koncertvendégként azóta, hogy az „Snow” (2002) album után kilépett a zenekarból. Valójában a „Spockszakállúakat” sosem hagyta el teljesen, csak hivatalosan, hiszen az elmúlt években külső munkatársként szívesen segíti testvérét, Alant, Merost és Okumotót szerzői ötletekkel.
Kicsit mulatságos belegondolni, milyen okból hagyta ott őket 2002-ben, hiszen Neallel a soraikban a Spock’s Beard ma nagy valószínűséggel a legbecsültebb és legsikeresebb modern prog rock zenekar lenne – de az ilyen találgatások persze mára eléggé értelmetlenek. Neal ugyanis közben nagyszerű szólókarriert épített, egykori társai pedig jóban-rosszban olyan területekre merészkedtek, amelyeket vele a soraikban soha nem fedeztek volna fel, és néhány remek eredményt is elértek, élükön az „X” stúdiómesterművel. Az ő éneke a kiváló Leonard mellett – aki egyébként a saját vendég énekesi státuszán is szívesen viccelődik – segít felidézni valamennyit abból az ambient varázsból, amely a Spockszakállúaknak már a korai években kultikus státuszt hozott. Az egyes előadások minőségét tekintve messze a „The Light” szuperepikus előadása sikerült a legjobban.
A „Live at High Voltage Festival” két lemezt tartalmaz, amelyek közül a második üres, és arra szolgál, hogy a zenekar hivatalos oldaláról rá lehessen másolni a bónuszanyagokat – köztük egy interjút és egy fotógalériát –, ami legfeljebb a leglelkesebb rajongókat fogja megörvendeztetni.
Két jó okunk lehet megvenni ezt a gyenge produkciójú, és az egyes hangszeresek viszonylag visszafogott színpadi jelenléte miatt megkötésekkel élvezhető koncertkiadványt: Ted Leonard sikeres debütálása a „Spockszakállúak” frontembereként, valamint Neal Morse vendégszereplése. A Spock’s Beard fölöslegesen követte a High Voltage fesztiválon fellépő zenekarok többségének trendjét, és meglehetősen félvállról vett fellépést vett fel és adott ki, amelyet az átlag alatti szintről csak a fent említett két karizmatikus énekes ment meg. Talán nem lenne baj, ha a „Spockszakállúak” a jövőben elgondolkodnának azon, tényleg megéri-e minden évben és minden adandó alkalommal új koncertalbumot kiadni, még akkor is, ha a minősége nem éri el a várt magas színvonalat.
Zenekari felállás
Dave Meros – basszusgitár, vokál
Alan Morse – gitár, vokál
Ryo Okumoto – billentyűs hangszerek, vokál
VENDÉGZENÉSZEK:
Jimmy Keegan – dob
Ted Leonard – ének, gitár és billentyűs hangszerek
Neal Morse – gitár és ének a „The Light” és a „June” záró versszakaiban
Produkció
Spock’s Beard
Számlista
1. On A Perfect Day
2. The Doorway
3. The Emperor’s Clothes
4. The Light
5. June
