Nektar

Megjelenés: 2024. június 30.Kiadó: Deko EntertainmentProducer: NektarJátékidő: 32.26 percStílus: Progressive Rock / Space RockÉrtékelés: 8.0/10 A Nektar, a progresszív rock elpusztíthatatlan veteránja, amely még kulcsembere, az…

A „The Other Side” remek gyógyír mindazoknak a Nektar-nosztalgikusoknak, akik nem tudtak megbékélni Albrighton korai halálával, és akiket a Nektar német változata nem győzött meg, hiszen ez a zenekar legjobb lemeze a hetvenes évek vége óta.

Roye Albrighton gitáros-énekes az 1970-es években a gyorsan fejlődő progresszívrock-színtér fontos szereplőjeként ismert legendás brit Nektar alapító tagja és vezéralakja.

A Nektar greifenburgi fellépésén minden szempontból lenyűgözött minket az improvizációs merészséggel, a színpadi spontaneitással és a hangszeres összhanggal, amely manapság a jóval fiatalabb előadóknál gyakran hiányzik. Ritkán fordul elő,…

A Nektar a „Time Machine”-en, a 2000-es „feltámadásuk” óta negyedik saját szerzeményekből álló stúdiólemezükön nem találják fel a spanyolviaszt, sőt helyenként elég fáradtan szólnak, mintha kifogytak volna a friss dalszerzői ötletekből,…

Az „Evolution” valódi visszatérés az „aranykor” színvonalához, ami a Nektar-hívek számára 2000 előtt, amikor úgy tűnt, hogy a legendás zenekar örökre a „messzi múlté” marad, abból az időből, amikor a zene nagy része még lélekkel és szívvel…

Az „A Spoonful Of Time” elsősorban az angol space rock jeles képviselőinek régi hívei számára készült album, hiszen csak ők találnak majd rajta jó néhány érdekes és szórakoztató feldolgozást az elmúlt évtizedek legkedveltebb…

A „The Prodigal Son” című albummal a Nektar az ezredfordulón meggyőző módon, több mint húsz év teljes stúdiótéli álma után feltámadt halottaiból, és bebizonyította, hogy zenei nyelvezete a 21. században is releváns, még ha hűséges…

A „Man in the Moon” alapvetően nem rossz album, hiszen elég sok érdekességet kínál a melodikus rock szerelmeseinek, de sajnos jócskán elmarad a legendás space rockerek megszokott, hangzásbeli kalandokra építő színvonalától.

A „Magic Is a Child” a kulcsfontosságú alapító tag (átmeneti) távozása okozta drámai változás ellenére is nagyon jó album, amely még ma is eléggé eklektikus ahhoz, hogy a legelkényesebb prog rock-arisztokratákat is lenyűgözze.

A fantasztikus „Recycled” albummal a Nektar utoljára érintette meg a progresszív rock csillagait, és minden szempontból elérte művészi csúcspontját, amely minőségben akár a „Remember The Future” mellé is felállhat.

A „Down to Earth” albumon a Nektar a régóta várt kereskedelmi áttörés után bátor lépést mert tenni az ismeretlenbe: nem megszokott, cirkuszi koncepcióval és néhány újító hangzáskísérlettel álltak elő, ami meglepően jó gyümölcsöt hozott.

A „Remember the Future” című albummal a Nektar megalkotta központi remekművét, és a zeneszerzői érettség új szintjére jutott. Ez a lemez a hetvenes évek progresszív rockjának egyik legjobb teljesítménye.

A Nektar, a space rock ízű progresszív rock megsemmisíthetetlen legendái négy év után új stúdióalbummal tért vissza, a „Book Of Days” a tizenegyedik lemezük. Csekély esemény a nyöszörgő modern zeneipar számára.

A több mint 70 perces „Sounds Like This” – amely eredetileg, jóval a CD-k megjelenése előtt, dupla albumként látott napvilágot – teljesen egyedi, és minden bizonnyal a legellentmondásosabb lemez a Nektar teljes diszkográfiájában. Ez…

A Nektar, a brit space rock-látnokok, akik a nagyobb adókedvezmények miatt stúdiómunkájuk java részét Németországban töltötték, a sci-fi koncepciójú debütálás, a „Journey To The Centre Of The Eye” után, amellyel pszichedelikus hangzások,…

A 70-es évek elején, amikor a brit progresszív rock a legtermékenyebb korszakába lépett, és az úgynevezett space rock, amelyet a legprimitívebb formájában a Pink Floyd hozott világra pszichedelikus-abszurd kísérletezéseivel