Moody Blues, The

A „The Other Side of Life” a maga idejében megérdemelt sikert aratott a szintipopszíntéren, bár a szimfonikus progresszív rock úttörőinek klasszikus nagylemezei mellett szinte tragikomikusan hat.

A „The Magnificent Moodies” nem éppen a legpatinásabb teljesítmény volt, és a „Go Now” kislemez kivételével a várt kereskedelmi sikert sem hozta meg, így a The Moody Blues a következő két évben teljes stílusváltásra szánta el magát, és…

A The Moody Blues az 1980-as évek elejére teljesen belesüllyedt a pop rockba, ami akkoriban több mint megfelelt nekik, még ha ezzel el is áldozták művészi önazonosságuk jelentős részét.

A „Long Distance Voyager” ugyan a nyolcvanas évek elején készült, minőségét tekintve mégis habozás nélkül sorolható a The Moody Blues klasszikus albumai közé. Valójában ez az utolsó olyan lemezük, amelyet még jogosan lehet „klasszikusnak”…

Az „Octave” albummal a klasszikus The Moody Blues-felállás meggyőző módon búcsúzott, és minőségét tekintve rendkívül kiegyensúlyozott lemezt hozott össze, amely nem sokkal marad el legnagyobb remekművei mögött.

A „Seventh Sojourn” tetőtől talpig remekmű, és talán a „Days Of Future Passed” (1967) óta a progresszív rock legendáinak legcsiszoltabb lemeze, hiszen a fenséges zenekari hangszerelések egyetlen másik The Moody Blues-albumon sem szóltak…

Az „Every Good Boy Deserves Favour”, ez a újabb remek stúdiósiker, amely a legendás zenekar minden kedvelt jellegzetességét felvonultatja, megszilárdította a The Moody Blues státuszát az örök újítók és a melodikus szimfonikus progresszív…

A „A Question of Balance” című lemezzel a The Moody Blues tovább erősítette „népi” progresszív rockbanda hírnevét, és a korábbi albumokra jellemző bonyolult rávételezési technika elhagyásával hangzásban kissé közelebb került az akkori…

A „To Our Children's Children's Children” azon kulcsfontosságú albumok közé tartozik, amelyek kifaragták a szimfonikus progresszív rockot, és jelentősen hatottak a hetvenes évek kísérleti és populáris zenei színterének fejlődésére.

Az „On the Threshold Of a Dream” tovább erősítette a The Moody Blues pozícióját azon úttörők között, akik hidat vertek a szimfonikus zene és a pszichedelikus rock közé.

Az „In Search of the Lost Chord” néhány motívumának korhoz kötöttsége és a szövegek meglehetősen naiv tartalma ellenére a pszichedelikus rock klasszikusa, és a progresszív rock fejlődése szempontjából is fontos album.

A The Moody Blues klasszikusa, a „Days of Future Passed” a hatvanas évek egyik monumentális albuma, amely nem hiányozhat egyetlen otthonból sem.