Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Gabriel, Peter
Kiadó: Virgin Records
Megjelenés: 1989
Játékidő: 67:03
Értékelés: 4.5/5
A „Passion” a Krisztus utolsó megkísértése című vitatott, ugyanakkor kiváló film zenei alapja, amelyet Martin Scorsese rendezett. A legendás énekes és sokoldalú zenész, Peter Gabriel számára ez a projekt a második filmzenei munkát jelentette (az első a „Birdy” című film zenéje volt, 1985-ben). Ezzel érte el művészi csúcspontját a világzenei elemek felfedezésében, jelen esetben főként az arab és a zsidó hagyományos zene terén. Az albumot eredetileg pusztán a film zenei alapjának szánták, de Peter a film bemutatása után az egyes motívumokat és részeket tovább építette, így az lényegesen ambiciózusabb alkotás lett, mint egy átlagos filmzenei projekt.
A „Passion” a „Long Walk Home” (2002), vagyis a következő filmzenei munkája mellett Peter egyetlen olyan kiadványa, amelyen nem működött közre régi motorosa, a basszusgitáros Tony Levin (King Crimson). Az album összes szerzeménye a saját zeneszerzői zsenijének gyümölcse, kivéve az „Open” és a „Stigmata” című számot, amelyek L. Shankarral, illetve Mahmoud Tabrizi-Zadehhel közös improvizáció nyomán születtek. A „Passion” megjelenésekor szinte forradalmi jelentőségű volt abból a szempontból, hogy mennyire népszerűsítette a keleti zenét a nyugati közönség körében. A „Passion” révén ismerkedett meg a „fejlett és civilizált” világ hallgatóinak többsége olyan tehetségekkel, mint Nusrat Fateh Ali Khan, L. Shankar, Baaba Maal vagy Youssou N’Dour. Mr. Gabriel jól tudta kamatoztatni hírnevét és népszerűségét, amely a popos-rockos mestermű, a „So” (1986) megjelenése után a csúcson volt, és ezeket a kiváló zenészeket a szélesebb közönség elé tárta, amely nélküle valószínűleg sosem fedezte volna fel őket. A „Passion”-ről kimaradt zenéket egy külön kísérőalbumon, a „Passion-Sources”-on gyűjtötte össze, amely különböző előadók neve alatt jelent meg.
Peter a Közel-Kelet és Afrika különféle zenészeiből álló kísérőcsapattal a Kelet hagyományos dallamaira építve próbálta újraalkotni a Krisztus korabeli zenét. Ez a szándék remekül sikerült neki, hiszen a világzene sokféle ritmikai elemét és dallamát a modern ambient zene motívumaival egészítette ki. Ezzel még mélyebbé tette a szerzemények mondanivalóját, és eredeti megközelítést teremtett, amely az évek során rendkívül nagy hatással volt a későbbi zenészgenerációkra. Az ókori Palesztina hangulata már a nyitó „The Feeling Begins”-ben megjelenik, amely hagyományos örmény dallamokat tartalmaz az örmény fúvós hangszer, a duduk segítségével. Nem hiányoznak a baljós hangulatok sem, például a „Gethsemane”-ben, ahol Peter fuvolával és hangmintákkal gondoskodik néhány egyenesen hátborzongató hangzásról.
Az „Of These, Hope”, amelyben a hagyományos egyiptomi hangszer, az arghul szólal meg, ritmikailag gazdag fúzió a világzene és az ambient között. A hagyományos hangszerek sokszínű használata az egész albumon végigvonul. Így például a „Lazarus Raised” hagyományos kurdisztáni dallamot tartalmaz a kurduk nevű fúvós hangszerrel, az „In Doubt” a kemençét, ezt a perzsa húros hangszert használja, a „Before Night Falls”-ban pedig a nej, a különleges arab fuvola hallható. A teljes anyag csúcspontjai közé tartozik az „A Different Drum” a temperamentumos vokalizálásával, a változatos ütőhangszer- és hegedűhasználatával, valamint a „Zaar”. Utóbbi hagyományos egyiptomi ritmust tartalmaz, amelyet az ősi népi szertartásokon a gonosz szellemek elűzésére használtak. A többi szerzemény gazdag ambient és ritmikai kifejezőerejéről, amelyek képesek a hallgatót gondolatban távoli helyekre és vissza az időben elröpíteni, számos érdekes és részletes megállapítást lehetne tenni, de elég annyit mondanom, hogy rendkívül sikeres és változatos módon folytatják az ősi keleti hangulatot, amely összhangban van magának a filmnek a lüktetésével.
A kritika zárásaként ejtsek még néhány szót a filmről, amely felháborodást és heves ellenállást váltott ki az egyházi intézmények részéről. Az orosz ortodox egyház a híveinek még a megtekintését is megtiltotta, számos vatikáni személyiség pedig a bemutató bojkottjára szólította fel a nyáját. Az egyházi vezetők haragjának oka a forgatókönyv volt, amely Krisztust túlságosan emberi alakban ábrázolta: hús-vér emberként, nem pedig hatalmas csodatevőként és szentként. A főszereplő Willem Dafoe, akit a fiatalabb generáció többsége valószínűleg leginkább a Pókember hollywoodi franchise gonosz Zöld Manójának szerepéből ismer, kiválóan alakította őt: olyan emberként, akinek megvannak az emberi hibái, rengeteg félelme és kétsége, és aki azt is megkérdőjelezi magában, hogy valóban Isten fia-e.
Nem kevesebb vitát váltott ki Mária Magdolna és Iskariótes Júdás megformálása. Utóbbit Krisztus kedvenc tanítványaként mutatják be, akit arra kényszerítenek, hogy elárulja őt, mert így akart neki segíteni, hogy beteljesíthesse a nemes életküldetést, amelyről a Biblia beszél. A legvitatottabb jelenet a film végén található, amikor a keresztre feszített Krisztusnak közvetlenül a halála előtt hosszabb látomása van, amelyben azt látja, mi történt volna, ha enged az ördög kísértésének. Ebben a látomásban az ördög ártatlan gyermek képében csábítja el, hogy lemondjon a kereszten való szenvedésről, mire ő a „normális” emberi élet mellett dönt. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években feleségül veszi a volt örömlányt, Mária Magdolnát, annak halála után újra megnősül, gyerekei születnek, és megöregszik. Öregemberként élete utolsó óráiban döbbenten látja, hogy a világon kitört az apokalipszis, és hogy az ördögnek sikerült rászednie. Az idős Júdás és a többi apostol a halála előtt szembesíti vele, hogy ezt az egész tragédiát ő okozta azzal, hogy enged a kísértésnek, és lemondott a küldetéséről. A végén a lehetséges jövő látomása véget ér, a jelenet visszatér Jézus keresztfán kimondott utolsó leheleteihez. A kísértéstől megszabadulva boldogan sóhajt fel: „elvégeztetett”. A végén nem látható a feltámadás, ami az egyházi tekintélyek dühének további oka volt. Dafoe mellett Harvey Keitel is kitűnt a játékával Júdásként. Poncius Pilátus mellékszerepében pedig Gabriel régi ismerőse, David Bowie volt meggyőző.
A „Passion” Gabriel csúcsteljesítménye a világzenei kísérletezés terén, egyben annak megerősítése, hogy ő a világ egyik vezető mecénása, ha a különböző tájakról érkező zenei tehetségek összekötéséről van szó. Ez a kiváló alkotás a hagyományos arab és afrikai zenei elemek keverékével kulcsszerepet játszott a világzene nyugati népszerűsítésében, és afféle mércévé vált minden későbbi nyugati zenész számára, aki ilyen hangzáselemeket a hagyományos környezetükön kívül használt. Péter egyes hívei a „Passion”-t egyenesen a teljes diszkográfiája koronájának tartják, ami szerintem kissé túlzás, hiszen az album csak egyike e zenei óriás sok hangzásbeli arcának, míg „normális” stúdióalbumainak többsége sokkal szélesebb stíluspalettát kínál, és ezzel őszintébb képet ad művészi karakteréről. A világzene és az ambient minden rajongójának a gyűjteményében bizonyára már régóta ott van a „Passion”.
Felállás
Peter Gabriel – szintetizátor, basszusgitár, fuvola, ütőhangszerek, zongora, dob, billentyűk, síp, surdo, nagybőgő, hangminták, ének
Kudsi Erguner – fuvola, nej fuvola, török fuvola
Jon Hassell – trombita
Nusrat Fateh Ali Khan – ének
Baaba Maal – ének
David Sancious – szintetizátor, hammond orgona, hangminták, ének
Fatala – ütőhangszerek, afrikai ütőhangszerek
David Bottrill – tambura, slide gitár
Billy Cobham – dob, ütőhangszerek, tamburin
Djalma Correa – ütőhangszerek
Massamba Diop – beszélő dob
Nathan East – basszusgitár
Manny Elias – dob, surdo, oktobán
Hossam Ramzy – cimbalom, tabla, tamburin, triangulum
Manu Katche – ütőhangszerek
Youssou N’Dour – ének
David Rhodes – gitár
Lakshminarayana Shankar – hegedű, ének
Robin Canter – oboa
Antranik Askarian – doudouk, duduk
Mustafa Abdel Aziz – ütőhangszerek, arghoul
Vatche Housepian – doudouk, duduk
Doudou N’Daiye Rose – ütőhangszerek
Julian Wilkins – kórusének, ének
Mahmoud Tabrizi-Zadeh – kemençe
Said Mohammad Aly – ütőhangszerek
Massamba Dlop – dob
Producer
Peter Gabriel
Számlista
1. Feeling Begins
2. Gethsemane
3. Of These Hope
4. Lazarus Raised
5. Of These Hope
6. In Doubt
7. Different Drum
8. Zaar
9. Troubled
10. Open
11. Before Night Falls
12. With This Love
13. Sandstorm
14. Stigmata
15. Passion
16. With This Love
17. Wall Of Breath
18. Promise Of Shadows
19. Disturbed
20. It Is Accomplished
21. Bread And Wine
