Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Necronomicon (GER)
Kiadó: El Puerto Records
Megjelenés: 2018
Értékelés: 4/5
A Necronomicon amúgy is igazi oldschool tevton thrash metal banda a németországi Lörrachból, amelyet nem szabad összekeverni az azonos nevű krautrock formációval. Az »Unleashed Bastards« a csapat összesen kilencedik stúdióalbuma, a zenekar pedig tulajdonképpen 34 éve működik. Ha ehhez hozzávesszük a punk korszakot is, akkor egészen 37 éve. A Necronomicon az 1994 és 2004 közötti tízéves szünet után ma is az igazi underground szinonimája, és műfaja egyik legféltettebb német titka. Generációjuk többi tagjával, főleg a világszerte elhíresült nevekkel (Sodom, Destruction, Kreator) összevetve, és az »igazi underground« bandaként sem játszottak kisebb szerepet a tevton thrash metal globális inváziójában a nyolcvanas évek végén. »Undergroundabb«, »föld alattibb« zenekart a Necronomiconnál keresve sem találsz.
Az »Unleashed Bastards« is hű a csapat korábbi arcához és munkásságához, ami várható volt. Evolúciós szempontból a legésszerűbben a megelőző »Pathfinder… Between Heaven And Hell« (2015) című lemezhez kapcsolódik, de egyébként az új albumon is teljesen hű marad mindahhoz, amit a banda a nyolcvanas évektől mostanáig létrehozott. Freddy elszántsága és kitartása nélkül a Necronomicon már régen nem lenne a bolygón. Az ő hangja továbbra is a legfelismerhetőbb és legalapvetőbb védjegy, amely meghatározza a zenekar hangzásvilágát. Az egész esszencia, a nyers, végtelenül hörgő, érdes és kompromisszumok nélküli karakter, amely a teljes megalkuvás nélküliség érzetét hagyja maga után, soha nem tudna ilyen kiválóan megragadni a pusztító riffpuskatűz és a ritmikus gördülés mellett, ha nem rendelkezne olyan mérgező orgánummal, amilyet Freddy mondhat magáénak.
Az »Unleashed Bastards« harag és totális lázadás érzetét hagyja maga után. Ahogy azt a Total Rejection című szám címe is előírja, amely a zenekar nyolcvanas évekbeli »demo« kazettáján található. Az új albumra ezt frissítették és újra felvették, így újabb hiteles kapcsolatot teremt a születés idejével, amikor a Necronomicon még punkot játszott, és Total Rejection néven futott.
Ami az Unleashed Bastardsban ott dübörög, az a nyolcvanas évek thrash metal tombolásának visszafogott, őseredeti és hamisítatlan karaktere, amelyet a stúdióban érett módon »felfrissítettek« és újjáélesztettek. Ezt már a borító látványa is igazolja, amely egybegyűjti a csapat teljes ikonográfiáját, vagyis a megtett út művészi lépéseit, beleértve a »Necronomicon« (1986) című bemutatkozó lemezt is.
Több mint 51 perc zene talán egy kissé sok ehhez az amúgy ambiciózusnak szánt albumhoz, hiszen stílusban gyorsan kiismered a zenekar hangzásvilágát. Egy-két szám után. A Necronomicon az új lemezen is megőrzi a lángoló, magas oktánszámú haragot, dühöt, szelídíthetetlenséget, elszántságot, igazi vadságot, és valóban átadja a tevton thrash által a metalban kijelölt nyom legkiválóbb pillanatait. A gitárfrázisok mindig tartogatnak némi változatosságot. Szinte felesleges hozzátenni, hogy természetesen fél hangnyival lehangolt alapokra épülnek, és az ének rengeteg teret foglal el, ami a gitárszólózást gyakran háttérbe szorítja, vagy másképp mondva: alárendelt helyzetbe. Az album egyébként tele van rövidebb, de tömör instrumentális gitárbetétekkel, és a Necronomicon konkrétan érett is az évek során, hiszen érett korára több figyelmet fordít a zeneiségre (háromszólamú harmóniák a nyitányokban, zárlatokban).
Ajánlom a tevton thrash rajongóinak, de az Overkill, a korai Slayer, és ne feledkezzünk meg a kor összetett és nehezen megfogható thrash metal doktorairól, a svájci Coronerről sem! Az »Unleashed Bastards« hálásan kitisztítja a hallójáratokat, a felkészületlenekben viszont ez a zord, kegyetlen riffinvázió a régi, jó európai thrash iskola szellemében tartós halláskárosodást, de legalábbis hosszabb traumát okozhat. Reméljük, hogy ez az album visszahozza a csapatot az európai színpadokra, mert megérdemel egy rendes bemutatkozást. Ne feledjük: a thrash metal mindig élőben üt a legjobban és a legautentikusabban, mint lemezen, és ez a kultikus Necronomiconra is mindig is érvényes volt.
Felállás
Volker “Freddy” Fredrich – ének, gitár
Michael Kusch – gitár
Marco Lohrenz – basszusgitár
Christopher Speich – dobok
Produkció
Necronomicon
Számlista
01. Burn And Fall
02. Leave The Lights On
03. Total Rejection
04. Malevolent
05. We Did We Do We Always Burning
06. Imperial
07. My Name Is Vengeance
08. Forbid Me For Living
09. Unleashed
10. Religion Live Fast
11. Personal Enemy
12. The Nightmare Continues
