Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Visigoth
Kiadó: Metal Blade Records
Megjelenés: 2015
Játékidő: 60:34
Pontszám: 3.5/5
A Visigoth új és forrófejű powermetal-harcosok Salt Lake Cityből (Utah, USA), a „The Revenant King” pedig a stúdiós debütálásuk! Az Egyesült Államokban született power metalt később jobbára szinte kizárólag Európában hallgatták. Egy csomó zenekar a Manowartól a Virgin Steele-en át a Jag Panzerig sokkal nagyobb népszerűségre lelt az öreg kontinensen, mint valaha Észak-Amerikában, hiszen az igazi power metal bölcsője egyszerűen Európa. Bárhogy él is vissza manapság az emberek többsége ezzel a műfajmegjelöléssel, egyértelmű, hogy a Visigoth az amerikai speed metal alapjaiból építkezik, amit persze megszelídít a bombasztikus dallamos fülbemászóság, ehhez pedig a szövegek témája társul, amelyek nagy csaták és háborúk hőstetteiből merítenek.
A produkcióban a Visigoth ropogósan nyers, nem bírja a sok csiszolást, simítgatást és „triggerezést”. Hangzásában élőnek és szervesnek hat, ami jó dolog. Hiába szór a zenekar klisékből – és csomagolja őket frissített köntösbe, hogy újra a tömegek fülébe adja –, mindez kiszámítható és már sokszor hallott, de szívvel játszott, producerelt és előadott. Ezért működik. Az album esszenciája összességében rendkívül hallgatható, ugyanakkor az aranzsmanok szerencsésen változatosak: éppen annyira, hogy fenntartsák az érdekességet, és ne kergessék el a hallgatót a CD-lejátszó mellől. Az első mágnes mindenképp a középső hangszeres részek, amelyek általában elnyújtott szakaszokba torkollnak, ahol a motívumok többször is elfordulnak, velük együtt pedig a hangulatok is. A zenekar remekül kapcsolja össze a motívumokat, és a komponálásban sosem veszti el a vezérfonalat. A két gitár egyetértésben, ugyanazon a hullámhosszon lélegzik párbeszédben, kiváló egymásra hangolódásban és motívumos kapcsolódásban.
Egy-egy klisé, amely túlérett módon üt át a számokon, naivitásával olykor zavaró, de összességében ez nem rontja el az általános érzést, hogy egy nagyon példás stúdiós debütálásról van szó, amellyel a zenekar helyesen készítette elő a terepet a karrierjének. A „The Revenant King” időnként a Jag Panzer ezredforduló utáni alkotásaira emlékeztet. A vezérmotívumok dallamosságában, az epikusságban és a bombasztikusságban, amellyel az album power metalos számait kiékesítették, de olykor az éneklésben és Jake Rogers énekes hangszínében is, aki a Jag Panzer egykori énekesét, Harry Conklint idézi.
A „The Revenant King” olyan album, amely az epikus power metal minden rajongójának testhezálló lesz. A bombasztikusság és a sötétebb miszticizmus is egyértelműen megjelenik az elemi heavy metal riffek ütős karakterében, amelyet szépen kiegyensúlyoz a sokféle hangulati állapot dinamikus kibontakozása. Ahogy mondtuk: album mindenkinek, aki szereti az amerikai zenekarokat a legújabb Jag Panzertől egészen a kultikus hősök, a Manilla Road megcsontosodottan vadult formájáig. Az album viszont biztosan két-három számmal hosszabb a kelleténél, éppen a klisék felmelegítése miatt. De a fiataloknak nem hiányzik a lendület és a kreatív energia, a tapasztalat pedig idővel nagyobb érettséget hoz a komponálásba. A Visigoth pedig a debütáló lemezen hallottak alapján biztosan nem titkol nagy tehetségeket, amelyeket a jövőben bizonyára még tovább fejleszt.
Felállás
Jake Rogers – ének
Leeland Campana – gitár
Jamieson Palmer – gitár
Matt Brotherton – basszusgitár
Mikey Tee – dob
Produkció
Andy Patterson
Számlista
1. The Revenant King
2. Dungeon Master
3. Mammoth Rider
4. Blood Sacrifice
5. Iron Brotherhood
6. Necropolis
7. Vengeance
8. Creature of Desire
9. From the Arcane Mists of Prophecy
