The Damned, The Shamed
Előadó: Terror
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 2008
Értékelés: 3/5
A Terror, a Los(t) Angeles-i hardcore embergyűlölők megtestesítője, megállíthatatlanul tombol. Nincs olyan év, hogy ne kaptunk volna tőlük stúdióalbumot. És nincs olyan év, hogy ne kaptunk volna tőlük egy rendes ördögi ökölcsapást, amely majd szétrobban a sok gyűlölettől, őrjöngéstől és gyötrelemtől.
Az új, „The Damned, The Shamed” album is a banda jól bevált old school hardcore képletét követi, amely a jó öreg Agnostic Frontra épít, de felfedezhető benne némi hasonlóság a Cro-Mags, a Madball és a Sick Of It All világával is. A energia fő célpontja és generátora természetesen Scott Vogel énekes, aki a legvérmesebben, legigazabban rosszindulatú hardcore vokál megtestesítője, amit egy zenekar csak kívánhat magának. A refrének egyenesen az arcunkba okádott tűz, megtámogatva a jellegzetes „bandás kiáltásokkal”, amelyek kötelezően hozzátartoznak a műfajhoz, amelyben a zenekar mozog.
A Terror szövegei tele vannak szörnyűségekkel, makacsul harapnak, és egy jó fél órányi ideig igazi háborút vívnak, ennyit sikerült összerakniuk többnyire kétperces dalokból. A riffekben egyáltalán nem titkolják a thrash metal örökséggel (Slayer, Pantera) való kacérkodást. Most is a zenekar nemesen kompakt hangzásával van dolgunk. Tömör riffekkel, amelyek remekül megalapozottak, és a ritmusszekció mérgező alvázába vannak építve, ami végig kíméletlenül pofozza a füleket.
Talán csak az zavarhat egy kicsit, hogy ez már a zenekar ötödik lemeze négy éven belül, ezért az a teljes értékű hallgatói élmény, amelyet például az „One With The Underdogs” (2004, a zenekar debütje) vagy az azt követő „Lowest Of The Low” (2005) meg tudott teremteni, már nem tud olyan erősen életre kelni. Ennek ellenére a Terror még mindig remekül tudja láncra verni a hallgatót, amikor elkövet pár legeredetibb bűnt, például a What I Despise című számban, ami egy maximálisan megvadult hardcore speed vihar, kiváló headbangelős himnusz, amely élőben különösen kinövi magát. Az album mindazonáltal nagyon sokszínű, amit az is bizonyít, hogy a March Of Redemption a dinamika teljes fordulatát hozza a klasszikus hardcore-os felfogású, remek Lost Our Minds vágtatása után.
Az album nem rejti véka alá az erényeit. A dalok a zenekar tipikus esszenciáját hordozzák, ugyanakkor szép adag hangulati változatosságot is felvonultatnak, köszönhetően annak, hogy a zenekar dalszerzői ihlete még mindig él. A Terror így az új albummal is bizonyítja, hogy kompakt egység, amelyre mindig rátehetsz mindent. A produkció szépen megőrzi ennek a hamuvá égető hardcore izzásnak az élőségét. Kiváló a hangzásbeli kontraszt a masszív riffzáporozás és a ritmusszekció gördülése között az egész lemezen át. Előttünk áll tehát még egy nagyon jó Terror-album, a srácok pedig bebizonyítják vele, hogy a bokszringjükben kevesen méltó ellenfelek.
Felállás
Scott Vogel – ének
Doug Weber – gitár
Martin Stewart – gitár
Jonathan Buske – basszusgitár
Nick Jett – dob
Produkció
Zeuss
Számlista
01. Voice Of The Damned
02. Relentless Through And Through
03. Betrayer
04. Rise Of The Poisoned Youth
05. Never Alone
06. What I Despise
07. Let Me Sink
08. Feel The Pain
09. Lost Our Minds
10. March To Redemption
11. Crush What’s Weak
12. Still Believe?
13. Suffer, To Return Harder
Az album hossza: 30.52