Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Phil Campbell And The Bastard Sons
Kiadó: Nuclear Blast
Megjelenés: 2018
Játékidő: 41:15
Értékelés: 3.5/5
Phil Campbellt nem kell hosszan és részletesen bemutatni. Miután hosszú évekig tartó cimborája és a Motörhead főnöke, Lemmy Kilmister Philthy Taylorral, Würzellel és újabban Eddie Fast Clarke-kal valahol a valóságunkon túl, az égi boltozaton közösen azon fáradozik, hogy bővítsék az odafent kapható italok kínálatát (állítólag a filteres teáról már át is álltak a whiskey-colára) a másik társa, Mikkey Dee pedig a Scorpionsnál talált munkát, a nevezetes Wizzö a saját új bandájával folytatta a pályafutását. Ebben három fia is játszik mellette, az egyetlen „nemfia” pedig az énekes, Neil Starr.
Ez a felállás már 2016-ban is felkavarta a kedélyeket: akkor ősszel EP-t adtak ki, és a Saxonnal európai turnéra indultak, amikor megálltak a ljubljanai CUK Kino Šiškában is. Az sokatmondó című stúdiódebütálással, az „Age of Absurdity”-vel (magyarul: az abszurditás kora) azonban a banda végre a valódi alapkövet is letette, amelyre nyugodtan, hosszú távon építheti a lemezes karrierjét.
Phil Campbell az „Age of Absurdity” albumon is megmarad annak, aki, vagyis új zenei közegben és új haverok gyűrűjében is a jó öreg Phil Campbell. Maga a hangzás, azaz a gitárfelszerelés használata, a rövidebb „díszítő” futamok, a szólók és persze a gitárfrázisok. Mindez egyben továbbra is Phil Campbell. Ez azt jelenti, hogy ha a Motörhead még velünk lenne, Phil ezeket az új ötleteket, amelyeket most az „Age of Absurdity” hoz, elsősorban Lemmynek mutatta volna meg az új Motörhead-albumhoz. A Bastard Sons szerencsére nem Motörhead, és kifejezetten érdekes, hogy a lemezen legfeljebb két szám idézi azonnal a megboldogult Motörhead-vandálok vasmarkú rock’n’roll arroganciáját. Ez valószínűleg a nyitó Ringleader, valamint kicsivel később a Gypsy Kiss. Az album többi része tartalmilag távol áll a Motörheadtől, és úgy hat, mintha Phil ezzel zárná be élete körét, és visszatérne a Motörhead előtti zenei korszakba. Nem csoda hát, hogy a lemez többi része stílusában az NWOBHM elemeivel is összekapcsolható, akárcsak Phil egykori zenekarával, a Persian Risk-kel. Néha ügyesen összeborul egy kis erotikus lendületű, blues-rockos kitekintéssel is, mindenesetre egyértelmű, hogy Phil Campbell a fiatal csikók társaságával olyan albumot tett le az asztalra, amelyet áthat a saját identitása. Ez egyáltalán nem meglepő. Phil játékstílusa felismerhető, ahogy a Phillel a soraiban működő Motörhead-korszak is az volt.
Az album nagyon organikus, hangzásban nagyon hiteles, és koncertszerűen élő. Nyers, ösztönös megközelítés jellemzi, ami ugyan nem annyira kirívóan nyers, hogy rásüthetnénk a punkos „alapfokúság” törzskönyvét, de közben elég „garázsban megkopott” és teljesen „mesterkéletlen” ahhoz, hogy egy-egy gitárfrázis könnyedén, nagyon meggyőzően gyújtson, ha a punk elemi szótárában szólalna meg. Neil Starr jellegzetes, érdesen áthatoló, közepes intonációjú hangján némi „macsó póz” is érződik az énekhang rezgésében. Ez az ének pont ráillik a zenekar szerzeményeire. Phil határozottan kiabáló, vastag és tömzsi gitárfrázisokból építi fel a hangzást, a szólókirándulásai pedig azonnal felismerhető stílusban szólalnak meg. Az albumon találni néhány pillanatot, amely a southern rockkal kacérkodik.
Az album minőségben következetes, bizonyos mértékig szórakoztató is, ha nem éppen kissé lucid, ami összefér az örökölt komponenssel, a Motörhead elmúlhatatlan, megboldogult karakterével. A walesi rockgitárosok egyik legtöbbre becsült és legismertebb alakja minden idők egyik legjobbja, és ez a Motörhead utáni korszakban sem változik. Ez a megfelelő cím mindazoknak, akik erősen meggyőző, gyújtóan lendületes gitárfrázisokat keresnek, amelyek Phil ismert gitáros receptjével összhangban alaposan kitisztítják a hallójáratokat.
Felállás
Neil Starr – ének
Phil Campbell – gitár
Todd Campbell – gitár
Tyla Campbell – basszusgitár
Dane Campbell – dob
Producer
Romesh Dodangoda
Számlista
01. Ringleader
02. Freak Show
03. Skin And Bones
04. Gypsy Kiss
05. Welcome To Hell
06. Dark Days
07. Dropping The Needle
08. Step Into The Fire
09. Get On Your Knees
10. High Rule
11. Into The Dark
