Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Smaal Tokk
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2017
Játékidő: 40:24
Értékelés: 4.5/5
Szeretnéd megtudni, ki kinek fog „monádékat szervírozni, balékat tömni és tojásokat törni”?
Két éve jelent meg a szlovén zenei életben egy elég durván odacsapó album, amelynek különleges keveréke remekül felfrissítette azt az olykor áporodott hangulatot, amelyet a szlovén „műfajoskodás” merevsége és rigiditása néha magára ölt. Nevezzük ezt kikövezett műfaji hűségnek: az alkotók rendszerint ennek a rabjai, és (öntudatlanul) kényelmesen elhelyezkedve évek óta minden újabb lemezen ragaszkodnak hozzá.
A Smaal Tokk viszont az alkotói változó neve! Nyomában egyediség és gazdagodás járja át a szlovén zenei kultúrát. Ezt megerősítette az „Unotisto” című bemutatkozó album, és ezt erősíti meg az új „Sindrom drugega albuma” is. A nevetést (a „könnyekig” opcióval) a „Sindrom druge plošče” hallgatása közben sem fogod nélkülözni. A Smaal Tokk megint határtalanul szórakoztató. A második lemezzel egyre inkább a montenegrói Rambo Amadeus valamiféle távoli kisöccsévé válik, sőt Fran Milčinski Ježek „dédédédunokájává”. A költészete rendkívül szellemes, fekete humorú, élesen belelátó és határtalanul mulatságos, miközben ez a kitűnő nyelvi doktor és igazi seggbeszóló légy végig autentikus goriškai nyelvjárásban szólít meg minket, és az üzenetén át nem tesz mást, mint hogy leleplezi a mindennapok kegyetlen világát, amelybe a kisember belelökte magát. Valójában eszelősen bizarr és karikírozott módon mutatja be a kétezer éves „bekebelezés, kontroll, uralom” rendszerének teljes abszurditását, amelyet kénytelenek vagyunk elviselni, mindezt persze a prédikátori világosság végletes nyelvébe öltöztetve, ahol a „fekete humor” nevű királyság határtalan tágassága uralkodik. Ha már szóba került Rambo Amadeus: a „Sindrom druge plošče” világát mindenkinek érdemes megnéznie, akit vonz az egyedülálló, felejthetetlen és zseniális Frank Zappa, a sárga hó olvadásának megfigyelőjének időtlen humora. A bizarrsághoz nem hiányzik már sok, talán csak egy kisebb adag pajzán humor.
A Smaal Tokk nem találhatott volna megfelelőbb munkatársakat ahhoz, amit csinál. A kísérőgárda magja az „Unotisto” „kétujjas” utódján is változatlan maradt. A zenék többségét és az aranzsmanokat ezúttal is a sokoldalú, hihetetlenül éleslátó Klemen Kotar jegyzi (zenével egyébként Enos Kugler, Gašper Kržmanc és Marko Boh is hozzájárult). Az albumon tehát megint a Nula Kelvin tagjai működnek közre: Kotar mellett Gašper Kržmanc gitáros és Marko Boh billentyűs. Nem csoda hát, hogy a „Sindrom druge plošče” számainak sok hangszerelési megoldása minden nehézség nélkül kiindulópontja lehetne a Nula Kelvin ismert spanoviájában született szerzeményeknek.
Tehát. Nergácsolás ritmusban, vagy ritmus a költészetben (?), vagy hogy is mondjam másképp? A gyors kezű nyelvi zagyválás, vagyis a ritmikus nyelvi diktálás most is kitűnően működik. A Smaal Tokk prédikálásának alapját a dzsessz, a funky groove, a kabaré sanzon, az urbánus pop, a kötelező rock’n’roll… színes keverékét adó aranzsmanok adják. Az amerikai gazdák előtti szolgalelkűség mintájára remekül működik a country és a szlovén népzene fúziója a burleszkes Domovinában, ahol Szlovénia nemcsak „lepa ku prasica”, hanem az elnökének frizurája is. A hangszeresek a háttérben elég teret találnak a pajkosan kutakodó, főleg dzsesszes variációkhoz, amelyek nem „fájnak” a fülnek, és könnyen emészthető fogást jelentenek a bármilyen, kevésbé igényes hallgatónak. Végig kellemes és játékos díszletet tartanak a középen álló Smaal Tokk köré, aki azt a „cerebrálisan élvezetes delíriumot” szállítja minden zenerajongónak, aki ad a költészetre, az agyra és a nagy áthatóerejű intellektusra, mindezt folytonos csúfolódó fintorgáson és határtalanul bolondos szúrkálódáson át, amely elől a szlovén politikai cirkuszozás tragikomikuma sem menekülhet.
Állítólag komoly terv nem volt a második albumra, de itt van! Tehát a „Sindrom druge plošče”. Ismerd meg. Kötelező, ha az „Unotisto” még nem ismerős, és minél előbb. Minőségbeli különbség a két album között tulajdonképpen nincs. Az új lemezen a Smaal Tokk prédikátori dinamitja egyáltalán nem fogyott el. Sőt, még mélyíti és szélesíti, ahogy bevezet minket a saját világába, ahol minden lépésnél elmaradhatatlanul kíséri rejtett múzsája, Radmila. Ezzel a repertoárral a Smaal Tokk simán felléphetne valamilyen „stand up” komikus társaságában, Magnifico mellett pedig bármilyen fesztiválprogramban megállná a helyét. Viccet félretéve, ez az album, mint a jó öreg Alan Ford valamelyik képregényszáma, újra meg újra felvidít és jókedvre derít. Bár az üzenetének kiindulópontja a mindennapok kíméletlen valóságának lerajzolása, a „Sindrom druge plošče” rugalmas, intelligens bolondozással és derűvel teli album, amilyenből a mi zenei színterünkön a szlovén előadók részéről mindig is égető volt a hiány.
Smaal Tokk – Profesjonalci (hivatalos hanganyag):
Felállás
Smaal Tokk – ének
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Marko Boh – billentyűs hangszerek, vokál
Klemen Kotar – basszusgitár, elektromos gitár, lap steel gitár, billentyűs hangszerek, klarinét, fuvola, szaxofon, vokál
Gašper Kržmanc – elektromos gitár, akusztikus gitár, vokál
Enos Kugler – dob, akusztikus gitár, elektromos gitár, trombita
Marko Boh – zongora, billentyűs hangszerek, vokál
Blažka Oberstar – vokál
Ana Šimenc – vokál
Produkció
Klemen Kotar
Számlista
1. Mucki, srčki, risanke an sladoled
2. En in edini
3. Praznična
4. Rumeni tisk
5. Interludij v € molu
6. Domoljubna
7. Radmila
8. Profesjonalci
9. Z jajci
10. Zaposlovalna
11. Šivi
12. Nedeljski bluz
13. Kvota
14. Gangsta suita
