Előadó: Smolar, Adi
Kiadó: 57 Records
Megjelenés: 2011
Játékidő: 42:43
Értékelés: 4/5
Ennek az állításnak a legnagyobb bizonyítéka kétségkívül maga Adi Smolar. Az első albumától, az 1989-es Naš svet se pa vrti című lemeztől, amely kiemelte a névtelenségből, egészen máig, 2011-ig joggal állíthatjuk, hogy Adi a szlovén zene egyik vezető énekes-dalszerzője. Harminc év alatt ugyanis nem kevesebb mint tizenkét stúdióalbummal örvendeztetett meg minket, tele szinte már népdallá vált számokkal. Ki ne emlékezne olyan dalokra, mint a Dvajset Ljubic, a Neprilagojen, a Pasji dnevi, a Bognedaj da bi crknil televizor, a Je treba delat, a Pornografska stranka, a Rolica papirja, és végül, de nem utolsósorban a Daleč je za naju pomlad, amely szövegét tekintve a szlovén szerzők valaha írt legszebb dalai közé tartozik?
Adi eddigi pályája során gyakran foglalkozott az aktuális, tágabb és szűkebb társadalmi problémákkal, de sokszor kerültek a szövegeibe a kocsmapult melletti jelenetek és a hétköznapi bulizós gondok is, amelyekkel a diákfők általában feleslegesen szoktak bajlódni. Pontosan ez a recept biztosította, hogy az évek során rengeteg hívet szerzett. Mindenki felismerheti magát legalább egy dalában. Azonosulni pedig sosem nehéz, hiszen Adi olyan ember, aki tud nevetni önmagán, rá tud mutatni a saját hibáira, és még tanulni is tud belőlük.
A Se počasi daleč pride tehát három év szünet után (a 2008-as Brez dlake na jeziku óta) az első új stúdióalbum, amelyet Adi a kísérőzenekarával, a Mestni Postopačival vett fel. Ők pedig tulajdonképpen nem mások, mint a „civilizált” Leteči Potepuhi. Az alapító tag, Dejan Došlo ugyanis feloszlatta a Leteči Potepuhit, és Damir Jazbeccel, Marko Matjašiččal, Iztok Repovžzsal és Sergej Jerebbel megalapította a Mestni Postopačit. Ők kiváló zenei hátteret adnak az ismét aktuális és évődő Adi-szövegeknek, amelyek természetesen a lemez legfontosabb vonulatát jelentik.
Ezúttal Adi a társadalmi problémákat kissé háttérbe szorította. Csak az első dal, az Opozicija szól a politikai pingpongról, amelyről ő maga azt mondja, hogy már jó ideje megírta. Mégis teljes joggal kapott helyet ezen a lemezen, hiszen az ellenzék szó a viszony szinonimája is. Bármilyen viszonyé. A kapcsolatok pedig tulajdonképpen az album fő témája, ami nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy Adi ez idő alatt elvált, és újra egyedülálló életet kezdett. Hogyan birkózott meg ezzel a kellemetlen tapasztalattal, azt igen évődő módon meséli el a Če te ena noče, te pa druga hoče című dalban. A magányról szól a Kako je bit sam is (…če na kaj se spoznam, se na to, kako je bit sam…). A kapcsolatokról beszél még a Prijateljstvo és a Ljubezen, zvestoba. Utóbbi érdekes színfolt, mert az aranzsmán francia sanzon-stílusú, harmonikával, a szöveg pedig nagyon képszerűen meséli el, hogyan megy tönkre sokszor a szerelem és a hűség a közös élet évei alatt (… pohota je zgaga, ki pamet premaga, zato pa dogajajo se žalostne reči…).
A másik téma, amellyel Adi foglalkozik, számára szintén a lehető legaktuálisabb. Harminc évnyi sikeres pálya van mögötte, és már túl van az ötvenen. Arról, milyen nyűgöket hoz az érett kor, a Dnevi so kratki, noči pa dolge, a Ne gre, ne gre és a Življenje se konča című dalokban beszél. Persze nem minden egyszínű, és sosem olyan szomorú, mint első pillantásra tűnik. Ezért van jelen az egyetlen kikacsintás a múltra, a kamaszkorra is, amelyet Adi a Bavbav című dalban enged meg magának. A számot Tanja Žagarral duettben vették fel, és – ami igazán érdekes – ez Adi első duettje egyáltalán.
A Se počasi daleč pride címadó dal zárja Adi új versszakainak mini életművét. Ez persze nem véletlen, hiszen abban azt üzeni, hogy akkor a legboldogabb, amikor szórakoztat minket, és ezért még fizetést is kap (… ko se vozim, premišljujem, kako mi je lepo, rad ljudi razveseljujem, pa še plačan sem za to…). Egyúttal a maga módján megköszöni, hogy a szövegeit a magunkénak fogadtuk el (…dokler mi sonce ne zaide, iskal poti bom do ljudi…).
Adi mindig is a rímek mestere volt, és ezzel az albummal is bizonyítja a mesterségét. Röviden és velősen, három versszakban elmondani azt, amihez bárki másnak harminc oldalnyi könyv kellene, kétségkívül az egyik legnagyobb erénye. És nem csak ez. Megengedheti magának az egyszerű rímelést, amelyre bármelyik átlagos általános iskolás képes lenne, de csak ő tud hozzátenni azt a ragyogó sort, amely szikrázóan megfűszerezi az egész kompozíciót. Mivel a dallam is általában nagyon egyszerű, Adi gyorsan a fülbe mászik, és sokáig megmarad a fejben. A mostani lemez ebben a tekintetben talán kissé különleges. A fiatalabb fülek valószínűleg elengedik majd mellettük, de meggyőződésem, hogy az érettebb közönségnél igen kedvező fogadtatásra talál.
Üdvözöljük hát az albumot, és azt kívánjuk Adinak, hogy ne csak messzire, hanem még tovább jusson. Azt szeretnénk, hogy soha ne váljon valóra a Ne gre, ne gre szövegének egyik részlete: „…življenje se izteka tudi vašemu poetu…”, mert az őszinte szavaira és a saját és a mi rovásunkra űzött évődő humorára mindig éhesek leszünk.
Felállás
Adi Smolar – ének, akusztikus gitár
Dejan Došlo – akusztikus gitár, háttérének
Damir Jazbec – szájharmonika, háttérének
Marko Matjašič – elektromos gitár
Sergej Jereb – basszusgitár, háttérének
Iztok Repovž – dob
Andreja Sonc – háttérének
Borut Činč – hammond, harmonika
Különleges vendég:
Tanja Žagar – ének (Bavbav)
Producer
Borut Činč & Adi Smolar
Számlista
1. Opozicija 4:25
2. Dnevi so kratki, noči pa dolge 4:16
3. Če te ena noče, te pa druga hoče 4:08
4. Bavbav 4:36
5. Ne gre, ne gre 4:31
6. Življenje se konča 3:19
7. Kako je bit sam 4:16
8. Prijateljstvo 3:52
9. Ljubezen, zvestoba 4:12
10. Se počasi daleč pride 5:05
