Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Primal Fear
Kiadó: Frontiers Records
Megjelenés: 2016
Játékidő: 51:48
Értékelés: 4/5
A tomboló német sas, a Primal Fear nevű hatfős, hajlíthatatlan acélroham törhetetlen szárnyú csapata a már megszokott kétévenkénti ritmusban újabb stúdióalbummal jelentkezik. Ez a sorban tizenegyedik. A rutinos zenei mesterekből álló csapat, amelyet változatlanul két eredeti alapítótag vezet – a német hangsirály, Ralf Scheppers és a német metal eminens guruja, a basszusgitáros Mat Sinner –, nem ismeri a megállást. A zenekar ihlete egyáltalán nem hagyja el, és a „Rulebreaker” megint egy tipikus Primal Fear-album, amely egyenrangúan léphet a két kiváló előd, az „Unbreakable” és a „Delivering the Black” mellé, ugyanakkor teljesen méltóan megállja a helyét a zenekar legkorábbi lemezei mellett is, amelyekre ma már lassan rátapad a kultikus klasszikus jelző (az első három albumra célzok).
A Primal Fear egyébként már semmi újat nem hoz. Nem is lehetett ezt várni. A banda viszont ismét mesterien csomagolta újra a bevált fordulatokat, és új, szaftosan ropogós csomagolásban tálalja őket, tele hithű powermetal-prédikációval, a saját, jól felismerhető receptje szerint. A zenekar kíméletlenül rág át magát tizenegy új dalon, néhány kivételes új riffel, amelyek rögtön torkon ragadnak, és pokoli menetelésükben egy pillanatra sem engednek. Az albumon egyszerre három gitáros játszik. Mindegyikük a maga megközelítésével dolgozik, és mindannyian egyformán kifejezőek a szólózásban. A párbajaik külön történetet érdemelnek, és a lemez első csemegéi közé tartoznak. Zsíros Gibson-hangzás és gázt neki, padlóig!
A zenekar védjegyének számító, továbbra is elképesztően erőteljes hangzásvilág mellett a banda a dalokban egész lángoló dühe és agressziója ellenére is képes volt kiváló érzékkel adagolni a dallamosságot. Megjegyezhető refrének, amelyek fokozatosan építkező hangulatukkal atmoszférikus csúcspontokat hoznak a számokban, az egyes hangszeres részek megdíszítése pokolian gyors riffpengetéssel, gyakran hármashangzatos harmóniákba rendezve. A felvezető és levezető részek, valamint a középső nyolcütemes átvezetések érett módon, finoman kidolgozottak, és az egyes dalokon belüli hangulatváltások festői rendezését szolgálják. A mesterek pontosan tudják, hogyan kell kihasználni a funkciójukat! Az új dobos, Francesco Jovino (ex-U.D.O.) is több mint kiválóan beilleszkedett, hiszen a munkája az albumon semmiképp sem marad észrevétlen. Tapasztalt mestere a szakmájának, aki a lemez során néhány kíméletlenül, szédítően „kilőtt” dobtekerést hoz ágyúdörejű átvezetésekben, pontosan a dalok megfelelő pontjain.
Ralf Scheppers ismét külön fejezetet érdemel. Érettebb korában is hihetetlen hangterjedelmet őriz. Ezt jelzi már a nyitó Angels Of Mercy, de különösen a Constant Heart refrénje, ahol a szélsőséges magasságokba kapaszkodó sikolyok elállítják a lélegzetet. Dalszerzésben is megőrizte a Primal Fear az alkotói töltetét. Sikeresen újrahasznosítják önmagukat, mégsem hatnak lerágottnak vagy (véletlenül) kifulladtnak. A tapasztalt mesterek átgondolt trükkjeivel és húzásaival csak óvatosan forgatnak a receptúra képletén, hogy a (egyébként kiszámítható) fordulatok folyamatosan lángra kapjanak. Az album által árasztott vibráció és energia a zenekart jellemző nagy szívósságból és elhivatottságból fakad. Az első naptól egészen mostanáig.
Az epikus himnusz, a We Walk Without Fear egyenesen a Primal Fear pályafutásának leghosszabb dala, a szerzésben és az hangszerelésben pedig kulcsszerepet játszott Magnus Karlsson. Jellegzetes dalszerzői megközelítése nem hagyható figyelmen kívül, különösen a nyitó és záró részben, a dal pedig helyenként a vezető gitárfrázisokban billentyűs rétegekkel is atmoszférikusan megtámogatott. A szám a Primal Fear teljes pályafutásának egyik legambiciózusabb kompozíciójaként tartják számon.
A „Rulebreaker” tetőtől talpig egy újabb kiváló album a rutinos csapattól. Egy pillanatra sem hagyja cserben a hallgatót. A banda pontosan tudja, mit kell nyújtania a rajongóknak, a receptjét pedig az évek során olyan dalszerzői érettségig csiszolta, hogy a közel 20 éves működés után az új Primal Fear olyan előadói erőt és kifejezőerőt sugároz, amilyet termékeny pályafutása során még soha.
Felállás
Ralf Scheepers – ének, vokál
Alex Beyrodt – gitár
Magnus Karlsson – gitár, billentyűs hangszerek
Tom Naumann – gitár
Mat Sinner – basszusgitár, ének, vokál
Francesco Jovino – dobok
Produkció
Mat Sinner
Számlista
01. Angels Of Mercy
02. The End Is Near
03. Bullets & Tears
04. Rulebreaker
05. In Metal We Trust
06. We Walk Without Fear
07. At War With The World
08. The Devil In Me
09. Constant Heart
10. The Sky Is Burning
11. Raving Mad
