Pogled Kon Cvetnata Gradina
Előadó: Mizar
Kiadó: Dallas Records
Megjelenés: 2007
Értékelés: 4/5
A „Kobna ubavina – Terrible Beauty Is Born” (2004) utódján visszatér a zenekar eredeti énekese, Goran Tanevski, ami óriási nyereség. Visszakerült az eredetiség nemes eleme, amelyet a Mizar sajátos felállása mellett csakis Tanevski képes megteremteni. Persze az elődjével, Trajkovskival sem volt semmi különösebben zavaró baj: a korábbi lemezen igazán megfelelően betöltötte az űrt a hasonló hangszínével és énekhangfekvésével, de azért mégis.
Ez a zenekar 1988-ban adta ki az első lemezét, és most mindössze a negyedik stúdióalbumát tartjuk a kezünkben. A kilencvenes évek számukra elvesztek, éppen a Balkánt pusztító háborús vihar miatt. Hiányuk kétségkívül szegényebbé tette a zenei életet is, hiszen a Mizar különc társaság. A nyolcvanas évek végi alternatív rock arculatuk érdekes keveréke volt az olyan darkos irányvonalaknak, mint amilyet a Mission és a Joy Division képvisel, ám igazán felismerhetővé a makedón népzenei elemek merész beépítése tette őket, amely kísérletező jelleget kölcsönzött a zenekarnak.
Mi maradt hát mindebből a „Pogled Kon Cvetnata Gradina” (2007) című lemezen? Mindenekelőtt Goran Tanevski méltán híres, mélyre hangolt éneke, amely a Mizar zenéjének a legnagyobb részben azt az ünnepélyes atmoszférát adja, amelyet egyszerre kísér valami borzongató, sötét, rejtélyesen okkult érintés, sőt, mondhatni, egy bizonyos fokig gótikus ambient is.
Az albumot a Sina Soba nyitja, ami egyben a lemez egyik csúcspontja. Hihetetlen felismerés, mennyire jól áll ennek a zenének a makedón nyelv, ha Tanevski az előadója, és mennyire végzetes a zenekarra nézve, amikor a lemezen idegen nyelvű versszakokkal kísérleteznek. A Sina Soba mindent tud, amit az előző bekezdésben leírtam. Hatalmas, alternatív, mágikusan titokzatos rockinduló, amelyben megfagy az ereinkben a vér, és megremeg a Rodope-hegység, amint Goran Tanevski rányomja a bélyegét.
Az album produkciója rendkívül kifinomult. Az elektronikus mintáké és a „loopoké” a főszerep, amelyeket a makedón melosz háttérből dörgő kísérővokáljai tesznek atmoszférikusan tágassá, mellettük egy „darkos” alternatív hangzású gitár hallható, amely időben és térben elveszve éppen ezért vonz magához annyira. A produkció erősen leegyszerűsített, egy alternatív rockalbumhoz túl szép, túl tiszta és túl áttekinthető. A legtöbb erő a dob és a basszusgitár háttérbe szorítása miatt hiányzik. A dalok egyszerű felépítését és a merészen, ötletesen hozzáadott atmoszférikus „beat loopokat” tekintve a lecsupaszított dob nem is hiányzik olyan nagyon, a basszusgitárnak viszont mindenképp jót tett volna egy kis „boost”, jól jött volna egy hangsúlyosan terjedelmes – vastag basszusvonal, esetleg néhány „fretless” basszussal felvett részlet, amely még feljebb emelte volna az atmoszférát. Szerencsére ott van Tanevski, aki az énekével valójában az egész lemezt kihúzza az átlagból, a mínuszokat pluszokká változtatja, egyszerűen szólva megmenti a lemezt, ami így is rendkívül különleges és végig vonzó marad.
Következetesnek azonban korántsem nevezhető az album. A Mizar először rögtön a lenyűgöző nyitány után lő mellé nagyot, amikor a Sina Soba záró ambient kálváriája és félelmetes, „óriási” kiáltozása után az elvárások erősen megnőnek. Ezt követi ugyanis régi slágerük, a Počesna Strelba feldolgozása, ezúttal németül. Hogy miért így, azt csak a Mizar tudja. Hihetetlen belegondolni, hogyan válik az ének egy ilyen kísérletben egy pillanat alatt teljesen idegesítő, patetikus tömőanyaggá, amely tönkreteszi a kiválóan megírt dalt. Hála istennek. Tényleg hála istennek. Jön ugyanis a Bog. Atmoszférikus összefoglalás a Sina Soba közelében, ahol persze hiányolunk egy erőteljesebben hangsúlyozott basszusvonalat, emiatt a dob puszta elektronikus ritmusmintának hat, ami némileg leértékeli az atmoszférát. A Mizar a Nož című dallal folytatja az albumot. Ez az! Újabb bizonyíték arra, milyen fontos az anyanyelv használata ennél a sajátos megközelítésnél, és itt van velünk a gyakorlatilag klasszikus Mizar („i samo nož i strah”). Az idegen nyelvekkel való kísérletezés legsikerültebb példája a mélyen vágyakozó Et Si Tu N’Existais Pas. Itt francia éneket hallunk az előtérben (a dal ugyanis Joe Dassin szerzeményének feldolgozása), amit még elbír Goran mély tónusú intonációja. A gitár távolságtartását, az elektronikus minták és a szintetikus billentyűfüggönyök kontrasztjának kihangsúlyozását tekintve ez a dal a Mizart még a poszt-rock irányzatokhoz is közelíti. A folytatásban a Zid pontosan azt hozza, ami az Et Si Tu N’Existais Pasból hiányzik. A Mizar teljes egyedisége, a zenekar áhított lüktetésével.
Ezt (sajnos) kontrasztosan erősíti meg az album folytatása, ahol a legnagyobb baklövésbe a Damar angol–makedón vegyes éneklésénél botlunk. Éppen az angol és a német nyelv használata a lemezen veszi el a zenekar egyediségét. A Pogled refrénje atmoszférikusan már-már merészen a Laibach legutóbbi kiadványa, a „Silence featuring Milan Fras” felé hajlik, különösen az énekes angol sorainak idézgetése miatt, amelyeket női kíséret övez.
Akárhogy forgatom, bontogatom és próbálom skatulyázni, a „Pogled Kon Cvetnata Gradina” (2007) mindenben nagyon különleges album, egy nagyon különleges zenekartól. Fontos lemez, amely bizonyítja, hogy Tanevski újraintegrálása sikerült, megerősíti a zenekar újjászületését, és különlegességével gazdagítja a rockzene univerzumát. Az album a Mizart építő, betonba öntött jellemvonások ellenére is nagy dinamikát mutat, ami a vezérmotívumok ötletbeli sokszínűségéből fakad, és ez igazolja, hogy a Mizar kreatív szempontból biztosan nem mondta még ki az utolsó szavát. A következő lemezhez csak egyet tanácsolok a zenekarnak. A költészetben az isten szerelmére szigorúan makedónul énekeljenek. Ebben rejlik a Mizar minden művészi kifejezőerejű különlegességének szépsége, annak oroszlánrésze.
Felállás
Goran Tanevski – ének, vokál, akusztikus gitár
Gorazd Čapovski – elektromos gitár, akusztikus gitár, billentyűs hangszerek, vokál
VENDÉGZENÉSZEK:
Ana Bocek – billentyűs hangszerek
Nikola Bocvarov – basszusgitár
Zoran Cvetkovski – dob
Produkció
Gorazd Čapovski & Dean Angelevski
Számlista
1. Sina soba
2. Počesna strelba
3. Bog
4. Nož
5. Et Si Tu N’Existas Pas
6. Damar
7. Zid
8. Den
9. Pogled
10. I Have A Dream
Az album hossza: 44.59