Phase Two: Slowboat To Hades

0 15

Kiadó: EMI Records
Megjelenés: 2006

 Sok alkotóban idővel felmerül a vágy, hogy felépítsen valamit, ami felér a Beatles és a St. Pepper’s Lonely Heart Band című albumon megmutatkozó konceptuális művészkedésével, de a legtöbbjüknek nincs mersze annyira túlzásba esni, mint a Grammy-díjas különcöknek, a Gorillaznak. Maguk jelentették ki, hogy ők a világ legnagyobb zenekara – minőségi értelemben. És fizikailag is azok lehetnek, hiszen lemondtak a testről, és bináris kóddá, óriásvásznakon megjelenő számítógépes animációvá váltak, amelyekről élő fellépéseik közben megszólítanak és provokálnak titeket. Egóban nincs hiány. A Gorillaz (azaz Damon Albarn és Jemie Hewlett) egy új DVD-vel rukkolt elő, tele meglepetésekkel, valamint fennkölt és gyönyörű dallamokkal, amelyek egészen a lényegetekig hatolhatnak. Inkább a vizuális megoldásaikkal, az optikai idegeitekkel és az agyi szinapszisaitokkal való játékkal képesek lenyűgözni, mint zeneileg. Tartalmilag a cinizmust és a szarkazmust helyezik előtérbe, a popra nézve szokatlan módon. A Gorillaz a popot pont az ellentétévé gyúrja át, szétveri a közhelyeket, és ez a összetéveszthetetlen különlegességük.

A Gorillaz a Phase Two: Slowboat to Hades című lemezzel provokál, és arra csábít, hogy bejárjátok a mentális játszadozás és manipuláció kaotikus világát. A cím passzol ahhoz, amit nem is sejtő látogatóként, vevőként, e DVD birtokosaként kapsz. Ez a legutóbbi album, a Demon Days (2005) vizuális magyarázata. Azt hihetnéd, hogy minden kéznél lesz, de ezt itt hiába várod, mert a Gorillaz nem azonnali, nem lineáris igyekezetet követel, hogy eljuss a lényeghez, amelyet soha nem fogsz teljesen megérteni. Az is kérdés, hogy létezik-e egyáltalán, mert időnként a formalizmus, a puszta forma és a rejtett, valójában nem létező jelentések érzete lengi be az egészet. Az esztétika túlnő a tartalmon. A l’art pour l’art az egyik lehetséges kiindulópont. A szépség töredezett, és nem kínál rövidítéseket. Már akkor is rájössz, hogy az anarchia a vezérelv, amikor először bepillantasz ebbe az univerzumba. Mire megtalálod, amit keresel, a keresgélés már alaposan kifárasztott, az egész pedig felesleges lesz, és elmegy tőle a kedved.

A Gorillaz DVD-i nem a tétovázóknak valók. Akinek nincs türelme és elég szabadideje, az könnyen feladhatja. A 41 felvételből egyszerű, véletlenszerű interaktív kattintgatással (a kezelőfelület valami kalandjátékra emlékeztet, amihez – úgyis tudod – acélidegek kellenek) 16-ot vagy még annál is kevesebbet találsz meg. A felvételek többsége a Gorillaz-kastély különböző emeletein, amelyeken bolyongsz, többször ismétlődik. A többi akár a végéig rejtve maradhat. Ez a kiadvány fő hiányossága.

Térjünk hát át a fényesebb oldalra, hogy fellendítsem a morálotokat! Miközben nézitek a videókat, az animációkat (a klipek és forgatókönyvek létrejöttének vázlatos lépéseit), az MTV-műsorok paródiáit (például az MTV Cribs saját változatában ironikusan bemutatott otthonukat) és a koncertfelvételeket, rájöttök, hogy a vizuális anyag az átlagosnál jóval magasabb szinten áll, minőségi a kidolgozása (hangban és grafikában egyaránt); Jemie Hewlett kétségtelenül azon grafikusok egyike, akikkel keveseknek van esélye felvenni a versenyt. Elég megnézni a klipeket, amelyek új mércét állítanak a DVD-s videóklipek felbontásában addig látott darabokhoz képest – ‘Rockit’, ‘Dirty Hary’, ‘Feel good Inc’, ‘El Manana’ és ‘Dare’. Csakhogy a felvételek nem játszódnak le elég hosszan ahhoz, hogy elfelejtsd a bajlódást, amelybe a keresgélés került. Hamarosan megint egy pokoli kezelőfelületű világban találod magad, amely próbára teszi az akaratodat, hogy megtaláld az audiovizuális élvezet következő adagját, közben pedig az idegeidet a történelem előtti polifonikus csengőhangok és más szemét tépi, amelyekkel sajnos már többször találkoztál. Ezt vagy elfogadod, vagy nem. A ‘Dirty Harry’ videóklipként ragyog, de a tévéképernyőkön már torkig lehettél vele. Annál intenzívebb viszont a koncertatmoszférába való beleélés az MTV Music Awards fellépése alatt, és még sorolhatnám.

Azért akadnak gyöngyszemek. Ilyen a ‘Murdoc Is God’ szkeccs minimalista művészkedése – egy egyszerű kereszt a zajtalan virtuális celluloidszalagon, amely remekül mutatna kivetítve a közeli bár, klub vagy bármilyen hely falán, ahová egy sörre vagy üdítőre jártok. A Monty Pythonra emlékeztető tipikusan angol humor pedig további ok arra, hogy a DVD-t egyszerűen látnotok kell. Már csak azért is, hogy Murdoc a királynő karácsonyi beszédének saját változatában szólítson meg titeket. A ‘Hail Satan’ James Blunt legutóbbi zenei remekművével számol le, mintha az az apokalipszis előhírnöke lenne. Kér valaki Valiumot? Inkább nem sorolnék fel mindent, mert túl sok van belőle. És még valami: a csomaghoz mellékelt extra CD-ROM tizenhat számítógépes játékkal, válogatott háttérképekkel és képernyőkímélőkkel lep meg. Mindössze néhány órát kér az idődből (az enyémből valamivel több mint három órát vett igénybe), meg egy jó adag jó kedvet.

Slowboat To Hades olyan kiadvány, amely túlnő a popkultúra szűk kritériumain, és végletekig elkényeztet. Ha rajongó vagy, e megajándékozás után boldogan zárhatod le az életed, és mosollyal az arcodon halhatsz meg. Aki pedig nem az, az legközelebb talán azt mondja majd, hogy ami pop, az nem feltétlenül akad a torkán csontként. A gyomrok sem szenvednek túl sokat, mert e DVD esetében elsősorban a minőség, az ötletgazdagság és olyasmi bősége áll előtérben, amiben nem mertél reménykedni, mégis megkaptad. Ajánlom megnézésre, és hosszan tartó élvezetet kívánok, a nevetés és a szórakozás megfelelő adagjával fűszerezve!

Felállás

2D (a.k.a. Stu Pot) – ének és billentyűk
Murdoc Niccals – basszusgitár
Noodle – gitár
Russel Hobbs – dob

Produkció

Gorillaz Production

Számlista

1. Feel Good Inc. Video
2. Dare Video
3. Dirty Harry Video
4. El Manana Video
5. Rock It Video
6. Feel Good Inc. Animacija
7. Dare Animacija
8. Dirty Harry Animacija
9. El Manana Animacija
10. The Swagga (B Side Vizualija)
11. Bill Murray (B Side Vizualija)
12. Spitting Out The Demons (B Side Vizualija)
13. Kids With Guns From Demon Days Live In Manchester
14. People (B Side Vizualija)
15. Samba At 13 (B Side Vizualija)
16. Murdoc Is God (B Side Vizualija)
17. Demon Days Album Ad
18. Demon Days Live DVD Ad
19. Demon Days Live Manchester Mash Up
20. Dare Ringtone Ad
21. GES Mobile Games Trailer
22. Celebrity Takedown DVD Trailer
23. MTV Europe Music Awards Performance
24. Feel Up Live Performance
25. Brit Awards 2006 Performance
26. El Manana Live In Harlem
27. Brit Awards Rehearsals
28. Gorillaz Live In Harlem Sting
29. Hip Hop Machine Ident
30. Mexican Jailer Ident
31. Fairground Ident
32. Capsule Hotel Ident
33. On The Island G Bite
34. The Lost G Bite
35. Noodle VMA Acceptance Speech
36. Murdoc Alternative Queen’s Speech
37. Murdoc Record Company Thank You
38. Noodle Dare Interview
39. MTV Cribs
40. Monk’s Montage
41. Polar Bear Gags

+CD: játékok, számítógépes háttérképek és képernyőkímélők

A DVD HOSSZA: kb. 163 perc

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik