One Cold Winter’s Night
Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Kamelot
Kiadó: SPV Records
Megjelenés: 2006
Értékelés: 3.5/5
A Kamelot az elmúlt években a melodikus metal egyik legnagyobbra becsült formációjává nőtte ki magát, amely a dallamosság, az ütőerő, a szimfonikusság, az epikusság és a drámaiság összhangba hozásában kiélezett érzékével a power metal és a progresszív metal számos rajongóját egyaránt megszólítja. Többségük így biztosan izgatottan várta a második koncertalbumukat, amely most először jelenik meg dupla kiadásban. A „One Cold Winter’s Night” a norvégiai Oslóban készült, állítólag az ottani vidék egyik legkeményebb és leghosszabb telén. A zenekar már jóval a koncert felvétele előtt kiválasztotta az album címét az „Epica” (2003) lemezen szereplő „On Cold Winter’s Night” című dal címének változataként, de az irónia közbeszólt, és a koncertezés éjszakája valóban hideg és hosszú volt, rengeteg hóviharral. Az előadott dalok többsége a legutóbbi stúdióalbumról, a „The Black Halo” (2005) lemezről származik, valamint az előző két anyagról, az „Epica” (2003) és a „Karma” (2001) lemezekről. A rajongók többsége mindhármat a zenekar legjobbjai közé sorolja, úgyhogy ez nem túl nagy meglepetés. A zenekar láthatóan tisztában van ezzel, és az, hogy a „The Black Halo” lemezről az intróval együtt egészen nyolc darab szerepel, azt mutatja, hogy a Kamelot azon kevés power metal együttes közé tartozik, amely nem a múltba réved. A régebbi alkotásaik közül csupán a legnépszerűbb darabjuk, a „Nights Of Arabia” (The Fourth Legacy, 1999) hallható, amely egyben az egyetlen olyan előadás, amely az előző koncertalbumon, „The Expedition” (2000) lemezen is megtalálható. A Kamelot a legutóbbi stúdióalbumokhoz hasonlóan ezúttal is számos vendégzenész segítségét élvezi, köztük van például a elismert gitáros és producer, Sascha Paeth (Heaven’s Gate), a dobos/énekes Snowy Shaw (ex-King Diamond, ex-Mercyful Fate, ex-Dream Evil), valamint az énekesnő, Simone Simons (Epica). Ez a tarka társaság segített abban, hogy a felvételeken a dalok többsége ne veszítsen a stúdióeredetik mélységéből.
Az első lemezt a legutóbbi stúdióalbum dalaiból összeállított koszorú nyitja, mint a bevezető „Un Assasino Molto Silenzioso” Cinzia Rizzo vokáljával, a címadó „The Black Halo” és a „Soul Society”. A zenekar energikusan követi az eredeti változatokat, és nagyon kevés improvizatív kitérőt engedélyez magának. A helybéli Khan a közönséggel a saját nyelvén is kommunikál, a zenekar és a közönség közti interakció végig jelen van, és magas színvonalú. A régebbi dalok közül is lenyűgöz a „The Edge Of Paradise” és a „Center Of the Universe” (Epica, 2003) kiváló előadása, valamint a már említett „Nights Of Arabia” keleties motívumaival. Az „Abandoned” (The Black Halo, 2005) című sirató, amelyben Khanhoz Thomas Youngblood gitáros felesége csatlakozik énekben, az egész felvétel egyik legérzelmesebb pillanata. Ezt követi a „Forever” (Karma, 2001), amely Edvard Grieg norvég zeneszerző ismert motívumára épül. Itt a refrénekben ismét a közönség segít a zenekarnak, és magasabb energiaszintre emeli a dalt. Ezután egy rövid szóló jön Oliver Palotai billentyűstől, aki bemutatja zongorajátékának néhány csillanását, majd a zenekar egyik legnépszerűbb dala, a „The Haunting” (The Black Halo, 2005) következik. Ez a kereskedelmi értelemben is leginkább behízelgő számuk, amelyben Khan mellett, akárcsak a stúdióváltozaton, operaian csengő hangjával a már említett Simone Simons énekel, jelenleg a rockzene egyik legjobb és egyben legszebb énekesnője, és ez egyértelműen a koncert egyik csúcspontja. Khan az előadások többségében újra és újra bizonyítja, hogy a mai melodikus metal egyik legjobb énekese, a zenekar többi tagja pedig a képességeinek megfelelően játszik. A „Moonlight” zárja az élő felvétel első felét, amelyben egyszerre érezni a zenekar két fő elemét, az orkesztrális hangszereléseket és az ütős riffeket, a vendég gitáros, Sascha Paeth segítségével.
A második lemez, amelyet a „When The Lights Are Down” nyit, a „The Black Halo” egyik legjobb dala, sok szempontból még lenyűgözőbb, hiszen itt található néhány a zenekar legambiciózusabb darabjai közül. Közülük valószínűleg a legjobban kiemelkedik az „Elizabeth” (Part I, II & III) (Karma, 2001) epikus saga kiváló előadása, amely ezúttal egyetlen egésszé olvadt, és a „March Of The Mephisto” (The Black Halo, 2005), valószínűleg a zenekar egyik legkeményebb dala egyáltalán, amelyben a stúdióban rögzített vokálok mellett Mephisto szerepében a neves dobos, Snowy Shaw (ex-King Diamond, ex-Mercyful Fate, ex-Dream Evil) is énekel. A Kamelot a finálé előtt még felcsap a népszerű slágerével, a „Karma” (Karma, 2001) című számmal, majd Casey Grillo dobos rövidebb szólója következik, végül még egy epikus és atmoszférikus mestermű, a „Farewell” (Epica, 2003). Záróakkordként elhangzik az „Outro”, amely az „Abandoned” pusztán hangszeres változata egy-egy női vokállal. A közönség mégis végig fűtött maradt, és neki köszönhető, hogy ez az élő felvétel nem veszít az energiájából, hiszen – mint említettem – az előadások többsége hűen követi a stúdióváltozatokat, néhány „cifraságot” leszámítva. A produkció kiváló, ahogyan az a zenekar stúdiómunkáiban is hagyomány.
A „One Cold Winter’s Night” nagyon jó koncertfelvétel egy rutinos, jól összeszokott zenekartól, amely nélkül biztosan egyetlen igazi Kamelot-rajongó sem marad. Egyúttal szilárd ugródeszka mindazoknak, akik közelebbről szeretnék megismerni a zenekart, még ha nem is tartalmaz régebbi dalokat, amelyeket egyáltalán nem hiányolok. Talán kicsit zavaró, hogy a zenekar nem enged meg magának nagyobb szabadságot az egyes dalok előadásánál, de ha eltekintünk attól, hogy ennyire ragaszkodnak a stúdióváltozatokhoz, az album a melodikus metal minden rajongójának ajánlott. A Kamelot ezzel a nagyon jó koncertalbummal sikeresen megerősítette, hogy a mai power metal egyik legérdekesebb és legeredetibb zenekara.
Felállás
Roy Khan – ének
Thomas Youngblood – gitár és kísérő ének
Glenn Barry – basszusgitár
Casey Grillo – dobok
Oliver Palotai – billentyűs hangszerek
VENDÉGZENÉSZEK:
Simone Simons – ének Marguerite szerepében a „The Haunting” dalban
Mari Youngblood – ének Helena szerepében a „Center of the Universe”& „Abandoned” dalokban, és Elizabeth Bathory szerepében az „Elizabeth pt I, II & III” dalban
Elisabeth Kjærnes – ének a „Nights of Arabia” és a „March of Mephisto” dalokban
Sascha Paeth – szóló- és ritmusgitár a „Moonlight” dalban
Snowy Shaw – ének Mephisto szerepében a „March of Mephisto” dalban
Karianne Kjærnes, Marianne Follestad & Christian Kjærnes – kórus
Liv Nina Mosveen – kiegészítő ének az „Elizabeth” dalban
Shagrath – Mephisto hangja a „March of Mephisto” dalban
Cinzia Rizzo – ének az „Un Assassinio Molto Silenzioso” dalban
Produkció
Patric Ullaeus
Dallista
CD1:
1. Intro: Un Assassinio Molto Silenzioso
2. The Black Halo
3. Soul Society
4. The Edge of Paradise
5. Center of the Universe
6. Nights of Arabia
7. Abandoned
8. Forever
9. Keyboard solo
10. The Haunting (Somewhere in Time)
11. Moonlight
CD 2:
1. When the Lights Are Down
2. Elizabeth (parts I, II & III)
3. March of Mephisto
4. Karma
5. Drum solo
6. Farewell
7. Outro: Curtain Call