Előadó: Aerosmith
Kiadó: Columbia Records
Megjelenés: 1979
A Night In The Ruts simán nevezhető olyan albumnak, amely kettészakította az Aerosmitht. Nehéz körülmények között rögzítették, és valószínűleg ez volt addig a bostoni banda legdurvább arca, amellyel Tyler és társai minden rossz jóslat ellenére mégis nagy stílusban zárják le a hetvenes évekbeli történetüket.
A Night In The Ruts könnyedén elérhette volna híres testvére, a Rocks színvonalát, ha a fiúk nem játszanának ilyen lazán, szinte szétcsúszva. Másrészt viszont éppen ez a szabadjára engedett hozzáállás tölti meg az albumot azzal a különösen vonzó, negatív töltettel, amelyet a Draw The Line-on már nem lehetett megtalálni. Az Aerosmith most újra a jó öreg hard rockos hangulattal kényeztet minket, tele jellegzetes, piszkos Perry-riffekkel, amelyek hagyományosan csak Tyler jellegzetes, „cirkuszi” vokális akrobatamutatványainál érnek igazán a csúcsra. Bár az album teljesen egységes képet mutat az Aerosmithről, ez a kép nagyon megtévesztő a valós helyzetet illetően. Ilyen jól kidolgozott ötletek mellett ugyanis igen nehéz elképzelni, milyen volt valójában az erőviszony Tyler – Perry viszonylatában. Utóbbi a zenekar riasztó állapota miatt a felvételek közben egyenesen a szólópálya mellett dönt. Tekintve, hogy a két srác közti kommunikáció ekkorra nullára süllyedt, ez az utolsó, röptében készült dokumentum, amellyel hosszú időre lezárul az eredeti Aerosmith-felállás sagája, minden zenei szempontból mestermű.
Az irónia az, hogy az olyan dalok, amelyek remekül kerekítik le egy zenekar afféle önéletrajzi képét, általában messze nem az elsődleges fontosságú lemezeken bukkannak fel. Ilyen a No Surprize is, egy kiváló hard rock tétel, amely végig egy egyszerűen felépített motívum körül forog. Az energia és az elszántság dokumentuma, amely a nyilvánvalóan közelgő összeomlás ellenére is visszatükröződik az urak játékában. Az igazi érzelmi vihart viszont a fenomenális Chiquito zúdítja ránk, ez a végletekig megzakkant csajról szóló dal, a Tyler – Perry páros újabb remek szüleménye! A színes fúvósaranzsmánokkal súlyosan megfestett szám, amely mögött ismét Steven úr áll, egyszerűen az Aero minden idők egyik legjobb alkotásának számít. Az album agresszív, ezért annál kevésbé udvarias kezdetét a lagymatagabb Remember (Walking In The Sand)-feldolgozás töri meg, amely egyben a lemez mélypontja is. Innen újra meredek emelkedés indul a szórakoztató Cheese Cake szárnyain, amelyben ismét briliáns Perry slide-gitárja szól, és főleg a Three Mile Smile-lal, amelyben először mutatkozik be szólistaként Perry utódja, Jimmy Crespo. Remek szóló, de az újdonsült „kovácsnak” sajnos nem sok mozgásteret enged. Az összes erényének bemutatásához ezért még legalább három évet kell várni, mert az úr ezúttal, ahogy egy inashoz illik, óvatosan inkább a Perry-féle megközelítésre koncentrált.
Hasonlóan szórakoztató, de azért kicsit könnyebben nélkülözhető a derekasan megterhelt blues, a Reefer Head Woman. A szám egy egyhangú szájharmonika-szóló kíséretében a hagyományos blueskeret köré épül, ami inkább árt neki, mint használ. Ugyanez igaz Tyler barátnőjére, a Miára, amely csak még egy újrafeldolgozott Dream On. Ezt a sivárságot egyszerűen oldja fel a Bone To Bone (Coney Island White Fish Boy) címre hallgató funkys kis szerzemény, amely változatos ritmikájával az egész albumon a leginkább kiemelkedik. Az izgalmas hangulatot tovább tölti fel a Yardbirds-klasszikus Think About It kiváló feldolgozása, amelyben az igazi Aerosmith-erő a legmagasabbra ér. Egészen hihetetlen, hogy a fiúk ezekben, egy minőségi munkához gyakorlatilag lehetetlen körülmények között is képesek voltak megmutatni valódi arcukat, amely végül is minden idők egyik legnagyobb rockzenekarává tette őket!
Felállás
Steven Tyler: ének
Joe Perry: gitár
Brad Whitford: gitár
Tom Hamilton: basszusgitár
Joey Kramer: dobok
Jimmy Crespo: gitár *
Produkció
Gary Lyons
Számlista
1.No Surprize
2.Chiquita
3.Remember (Walking In The Sand)
4.Cheese Cake
5.Three Mile Smile *
6.Reefer Head Woman
7.Bone To Bone (Coney Island White Fish Boy)
8.Think About It
9.Mia
Az album játékideje: 35.41
