Szerző: Jernej Vene
Előadó: Cars, The
Kiadó: Hear Music
Megjelenés: 2011
Játékidő: 39:39
Értékelés: 4/5
Az amerikai The Cars legnagyobb sikereit az 1978-as The Cars és a hat évvel későbbi Heartbeat City lemezzel aratta, utóbbiról biztosan ismered a Drive című balladát. 1987-ben jelent meg a Door To Door album, amely már nem tudott újabb előkelő listahelyezéseket hozni. A tagok más zenei kihívások felé fordultak, de a kezdeti szólóévek után állítólag hamarosan fellobbant az a szikra, amely az újraegyesülést előrevetítette. Ric Ocasek és Benjamin Orr voltak a legtovább együtt, az Egyesült Államok keleti partján játszottak különféle zenekarokban, míg végül le nem telepedtek a Morningwood nevű folk triónál. Lemezt is kiadtak, az nem lett sikeres, de a felvételeken ott játszott Greg Hawkes billentyűs, aki később a The Cars tagja lett. Elliot Eastont, a gitárost Ocasek és Orr a Cap’n Swing nevű felállásban ismerte meg, amely Hawkes és David Robinson dobos csatlakozása után hamarosan The Cars-ra változtatta a nevét.
A Move Like This lemezhez volt inspiráció bőven, ötlet is, a kortárs Blondie és Talking Heads mellett említhetnénk Dave Stewartot is, aki Nagy-Britanniában tevékenykedett, a Tourists frontembere volt, később pedig a híres Eurythmicsé. Ezek a zenei arcok mind sokkal tartoznak a kipróbált mestereknek, mint a Velvet Underground, David Bowie vagy a Roxy Music. A sötétség és a művészieskedés afféle keveréke tehát. Ocasek volt és maradt a fő szerző, az új Move Like This lemezen is, sajátos, sötét, mégis pozitív világlátással. A The Cars a hetvenes évek végének legfontosabb new wave zenekarai közé tartozik, kifejezésmódjába punk- és popelemeket épít. Az 1980-as évek első felében a tagok kiváló lemezeiknek és kifinomult videoklipjeiknek köszönhetően nagy sztárok lettek. A Move Like This telis-tele van minőségi, jelentőségteljes pop rockkal, vagyis azzal a stílussal, amelyről a The Cars az indulása óta ismert. Ric Ocasek hangja meglehetősen tiszta, az előadásmódjával viszont a dalok szolgálatába állítva viszonylag érdektelennek, kicsit távolinak és elmélyedőnek hat. A Move Like This gyorsabb, ütősebb számai a pofonegyszerű popformával való rendkívül kidolgozott bíbelődés példái, ami eleve nem enged nagy eltérést a rövid, velős dalok szerkezetétől, amelyek mindig közvetlenek és csiszoltak voltak. Ezúttal elég sok van közöttük olyan, amely könnyedén elférne a korai albumaikon. Ilyen a Keep On Knocking, a Blue Tip és a Too Late.
Ric Ocasek rendkívül termékeny szerző, aki más zenészeknek is ír és producerkedik, így a Move Like This dalválasztása nem meglepő. A tíz számból nyolc sötéten ütős, kettő pedig ballada, ezekben ugyan érződik a vágy, hogy megismételjék a Drive című ballada hatalmas sikerét, ami a legnagyobb slágerük, de odáig ezekkel nem jutnak el. Ocasek hangja nem is bársonyos balladákhoz, közvetlen előadásmódja talán egy kicsit kevéssé érzékeny a finomabb témákhoz. A Drive-ot ugyan ő írta, de Benjamin Orr énekelte el, aki örökre bársonyos tenorba burkolta. Orr 2000-ben halt meg hasnyálmirigyrákban. A The Cars a 2011-es változatban ugyanabban a felállásban játszik, mint egész pályafutása során, csak Orr hiányzik. A Move Like This tehát 24 év után felfrissült The Cars-t hoz, amelyről úgy tűnik, ezzel a zenével még képes felvenni a versenyt a modern popprodukcióval, valójában viszont nincs szüksége újabb bizonyítékokra a működéséhez, hiszen már réges-rég lerakta a maga fontos építőkövét
Felállás
Ric Ocasek – fő- és kísérővokál, gitár, billentyűs hangszerek
Elliot Easton – gitár, kísérővokál
Greg Hawkes – billentyűs hangszerek, basszusgitár, gitár, kísérővokál
David Robinson – dob, ütőhangszerek, kísérővokál
Produkció
Jacknife Lee, The Cars
Számlista
1 Blue Tip 3:13
2 Too Late 4:02
3 Keep On Knocking 3:53
4 Soon 4:23
5 Sad Song 3:38
6 Free 3:17
7 Drag On Forever 3:38
8 Take Another Look 4:47
9 It’s Only 3:01
10 Hits Me 3:51
