Izvajalec: Elf Project
Založba: Beyond Levitation Music
Izid: 2009
Trajanje: 42:14
Ocena: 4.2/5
A newyorki Elf Project első lemeze, amelynek középpontjában Carl Schultz multiinstrumentalista áll, minden bizonnyal a legérdekesebb dolgok egyike, amibe idén belebotlottam. Már az első hallgatásnál okafogyottá válik minden műfaji beskatulyázás. Ha mégis megpróbálom: ambient-progresszív hard pop-rock a pszichedelikus hatvanas évek stílusában. Carlnak egy sor vendégzenész segítségével sikerült elképesztő hangzást teremtenie, amely végigkíséri a lemezt. A zene így a hatvanas és a kilencvenes évek keveréke, és teljes egészében Schultz keze alatt született, aki énekel, gitározik, billentyűzik, basszusgitározik, és még ki tudja, mi mindent csinál.
Az album gyakorlatilag három részre oszlik: az nyitó dalok pszichedelikus hard rockosak, utánuk akusztikus hangulatúak jönnek, a lezárás pedig egy tízperces instrumentális rock ambient. Az adrenalinnal teli első rész a zenei stílusok igazi robbanásával szolgál, kezdve az elképesztő „Lessons”-szel, amely valószínűleg az Elf Project legismertebb dala. A mai zenei élet ilyen kiemelkedő darabja minden bizonnyal remek rajt az albumnak. Schultz hangja tökéletesen illik ahhoz a hangszeres háthöz, amellyel az Elf Project foglalkozik. A szöveg klasszikusan egzisztencialista, életközeli, és remekül illik a háttérben szóló muzsikához. A kissé elektronikusan módosított ének még többet ad a dal pszichedelikusságához. Az első rész a „The Road Of Change”-dzsel folytatódik. A nyugodt intró ellenére a zenészek nem akarnak változtatni eddigi vonalukon, hiszen hamarosan gyorsabb tempóhoz nyúlnak. A szám az előzőhöz hasonló módon bontakozik ki, de egy kicsit ütősebb, kevésbé pszichedelikus és rockosabb. Ismét kiderül, hogy az Elf Projectnek elképesztő érzéke van a hangzás teltségéhez: nincs egyetlen olyan rész sem, amely üresnek vagy unalmasnak hatna. A harmadik számnál, a „Serene”-nél a muzsikusok még keményebb megközelítést választanak. A zenét torzított gitárhang és kemény dobolás jellemzi, csak a pszichedelikus billentyűk maradnak, amelyek a dalok között tartják a vörös fonalat. Ugyanilyen hard rockos a következő, rövidebb szerzemény, a „Jackhammer” is. A szám teljesen instrumentális, a zenészek pedig alaposan kiélik magukat a hangszereiken. „The Go Between”, az album ötödik dala ugyanazon recept szerint készült, amelyet a newyorki trubadúrok az előző számoknál is sikerrel alkalmaztak: továbbra is eredményesen ötvözik a pszichedelikusságot és a hard rock dallamosságát, sok progresszív elemmel. Még jobban megmutatják az átmenetet a keményebb rock és a progresszív rock pszichedeliája között, Schultz pedig továbbra is az éneksáv és a hangszeres alap összehangolásának királya. Nagyobb meglepetés a közbeékelt, „spacy” pszichedelikus billentyűszóló Schultztól. A „Witchcraft” az album első részének záró felvonása. Schultz ezúttal lecsendesíti a színpadot, és előkészíti a terepet a második, akusztikus részhez; a „Witchcraft” így többé-kevésbé progresszív rock szám, bőven elég hatvanas évekbeli pszichedelikus zenei hatással. Ez a lemez második teljesen instrumentális dala is; az első a „Jackhammer” volt.
A második rész a legendás „Norwegian Wood” feldolgozásával indul, amelyet a még legendásabb The Beatles szerzett. Schultz remekül eltalálja az eredeti hangulatát, hangzásban és énekben is. Az akusztikus rész a középkori hangulatú „Carolan’s Welcome”-mal folytatódik. Schultz kiváló szerzeménye bizonyítja, hogy nemcsak remek zenész és szövegíró, hanem páratlan zeneszerző is. A második részt egy nem éppen akusztikus szám zárja, de én mégis ide sorolom, mert a többi hangszer mellett is akusztikus marad a gitár. A „Shine A Light” ugyanis könnyed pop-rock, kissé kereskedelmibb felépítésű, valószínűleg azzal a céllal, hogy játsszák a rádiók. Mégis elég elem található benne ahhoz, hogy érdekes legyen, bár az elődeihez képest csupán átlagos.
Ezért a legjobb fegyverét, a „Whisper The Memory Of Old”-ot az Elf Project a legvégére tartogatja. A szám, amely valahol a new age dolgok és a progresszív rock határán mozog (bármilyen abszurdan hangzik is), telitalálat. A tízperces feloldódás folytatja az album elképesztő teltségét, ugyanakkor lezárja a vörös fonalat, amelyet Schultz végighúz az egész lemezen. Ennél jobb lezárását ennek az igazán kiváló lemeznek nehéz elképzelni.
Az Elf Project első lemezével megmutatja egész gazdag zenei fantáziáját és elképesztő műfaji kötetlenségét. Bármiféle kifogás értelmetlen lenne, ahogy a zenéjükről való filozofálás is, mert nehéz összehasonlítási pontot találni a „tündérprojekt” zenéjéhez. Kiválóságuk ellenére az Elf Project underground marad, ami talán még jobban is áll nekik, a „Shine A Light” egyértelmű szándéka ellenére; az undergroundzenekarok rajongói mindenesetre az igazi közönségük, de aligha törnek be egyhamar a szélesebb európai piacra, és ott sikerre sem jutnak.
Felállás
Carl Schultz – ének, basszusgitár, billentyűk, különféle gitárok
Michael Mumblo – dob, ütőhangszerek
Mike Cappadozy – elektromos gitár
Vendégzenészek:
Jared Kalman – dob „”Jackhammer” és „Witchcraft”)
Jack Nemier – gitár („Jackhammer” és „Witchcraft”
Israel Stark – különféle gitárok („Lessons”, „Serene”, „Carolan’s Welcome” és „Whisper the Memory of Old”), vokál („Norwegian Wood”)
Bill Schwartz – vokál („Shine a Light”), tamburin („The Go Between”)
Dan McAssey – gitár („Lessons”)
Dave Wetra – mellotron („Jackhammer”)
Darcy Morrison – fuvola („Shine a Light”)
Produkció
Carl Schultz
Számlista
1. Lessons
2. The Road Of Change
3. Serene
4. Jackhammer
5. The Go Between
6. Witchcraft
7. Norwegian Wood
8. Carolan’s Welcome
9. Shine A Light
10. Whisper The Memory Of Old
