Előadó: L.A. Guns
Kiadó: Mascot Records
Megjelenés: 2006
Értékelés: 3.5/5
Az L.A. Guns először a 80-as évek végén bukkant fel L.A.-i szupergruppként, és egy sor remek albummal éveken át a glam metal élvonalában maradt. A korabeli glam metal közönség tárt karokkal fogadta őket, de kevesen (köztetek is) tudják, hogy az L.A. Guns a Blind Melon mellett lényegében az a maradék, ami az első felállású Guns`n`Roses hivatalos megalakulása után megmaradt. A két együttes néhány tagja ráadásul fiatalon a GNR-es kollégákkal együtt koptatta az iskolapadot. A zenei irányon túl tehát jóval mélyebbre nyúlnak a szálak, mint első pillantásra gondolnánk. Az L.A. Guns ráadásul a korabeli glam metal-színtér többi képviselőjével szemben sokkal erősebb kötődést és rokonságot mutatott olyan legendákkal, mint a Stones, az AC/DC és a New York Dolls.
Az a lépés, amelyhez Tracii Guns néhány éve folyamodott, amikor egy új projekt kitalálásába meghívott pár „Ratt”-es cimborát, az L.A. Guns II új változatának megalapítása végett, a rockvilágban a mai napig igazi szégyen. Az eredeti és mostani énekes, Phil Lewis hosszú ideig a nagyobb rock frontemberek közé tartozott. Megvolt hozzá a jellegzetes karizmája és a hangja, amelyben a figyelmes hallgató időnként kihallhatja a brit származást. Bár ha reálisak vagyunk, az tény marad, hogy az L.A. Guns csak az első időszakban számított valamit, amikor Phil fogta a mikrofont. Az ideiglenes távozása után egész sor énekessel próbálták sikertelenül pótolni (Chris Van Dahl, Ralph Saenz, Jizzy Pearl, és még néhány, akit szóba sem érdemes hozni). Ez a kísérlet csak megerősítette, hogy az igazi súlyt és ismertséget éppen Phil adja a zenekarnak. Bár a Tracii Guns/Paul Black-féle változat eleve bukásra volt ítélve, a Phil Lewis/Steve Riley-páros az, amelyik még mindig meghódítja a világ színpadait és csarnokait. És bár ma már nem tömegeket vonzanak, és nem adnak el irigylésre méltó példányszámokat, mégis nagy név maradtak, akikre főleg mi, idősebb glam metal-hívők emlékezünk szívesen.
A Live CD/DVD album, amely most előttünk van „Live And Dangerous” címmel, egy hollywoodi klubkoncert nyers, hírhedt élő előadásának lenyomata, amellyel egyebek mellett sikerült kivívniuk a státuszukat és a hírnevüket. Az albumot hallgatva, még inkább a DVD-t nézve érezni, hogy a zenekar mind a 8 hengerrel pörgött (mint a közmondásosan jó amerikai „8V” motor). Az egyes számok előadása országúti száguldás az L.A. Guns legnagyobb slágerein át, a tagoknál pedig szinte jazzes pontosság és az egymás akcióira-reakcióira való ráérzés tapasztalható. Egy olyan szám, mint a „Never Enough”, jobban szól, mint valaha, Phil pedig énekben biztosan a legjobb formáját hozza az utóbbi pár évben. Tracii utódja, a gitáros Stacey Blades teljes erőbedobással nyomja, és ezzel csak azt bizonyítja, hogy éppen Tracii volt az, aki lehúzta a zenekart, később pedig az interneten keresztül nyilvánosan sározta is (milyen aljas). Akik nem vették meg, vagy nem ismerik az utolsó két-három albumukat (sokat kihagytatok, mert éppen ez az időszak foglalja magában a legjobb dalszövegírásukat), azoknak ez a „Live And Dangerous” jó gyorspótlék lehet a lemaradáshoz. A bombasztikus „Hellraiser’s Ball” ezt támasztja alá, és egyben igazolja, hogy a zenekarnak a nevén túl sikerült megtartania és fejlesztenie is, főleg az előadás élességét és minőségét.
Végül már csak azt emelhetjük ki, hogy az L.A. Guns azon kevesek közé tartozik az akkori glam metal aranykorból, akiknek sikerült megtartaniuk egyrészt az egészséges rajongótábort, másrészt az állandó világszerte színpadi jelenlétet, annak ellenére, hogy a világ vezető zenei irányvonala többször is divatot váltott. Az igazi bizonyíték pedig a „Loud & Dangerous”. (hangos és veszélyes)
Felállás
Phil Lewis – ének
Stacey Blades – gitár
Adam Hamilton – basszusgitár
Steve Riley – dob
Számlista
1. No Mercy
2. Sex Action
3. Never Enough
4. Over the Edge
5. Rock N’ Roll Outlaw
6. Nothing Better to Do
7. Hellraisers Ball
8. One More Reason
9. Electric Gypsy
10. Ballad of Jayne
11. Rip and Tear
12. Don’t Look at Me That Way
13. Hollywood’s Burning (DVD)
14. It Don’t Mean Nothing (DVD)
