Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Norma Jean
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 2006
Nem, nem a hetvenes évek diszkódívájáról beszélünk! Arról sem, hogy az azonos nevű country-énekesnőről vagy Marilyn Monroe kiadatlan felvételeiről lenne szó, hanem egy atlantai külvárosból, pontosabban Douglassville-ből származó ütőképes kvintettről, amelyre rá lehetne ragasztani a keresztény metalcore/alternatív metal címkét, vagy földrajzilag a southern metal bélyegét sütni, de egyik sem illene rá. Ha lenne egy audiogenetikai laborunk, össze kellene keverni a Dillinger Escape Plant, az At the Drive-in és talán a Hatebreed génjeit – és még így is csak megközelítőleg kapnánk képet arról, kik és mik is a Norma Jean tagjai.
Eleinte Luti-Kriss néven különféle műfajok keverékével keresték a saját hangjukat, majd három, saját kiadásban megjelent album után (valójában Luti-Krissként az első split-albumukat a Travail nevű zenekarral együtt adták ki 1999-ben, egy évvel később pedig a 5ep és a Throwing Myself lemezeket a Solid State Records gondozásában). A Luti-Kriss halálából született meg a Norma Jean, amely már három lemezzel is büszkélkedhet (Bless The Martyr And Kiss The Child (2002), O God, The Aftermath (2005), valamint az idei Redeemer, amelyet az Egyesült Államokban már 2006. szeptember 12-én hallhattak a rajongók, Európa viszont csaknem két hónapos késéssel kapja meg). Nem éppen befutott név, de egyetlen hallgatás után is kiderül, hogy elég nagy ambíciókat dédelgetnek.
A Redeemer a legendás producerrel, Ross Robinsonnal való együttműködés gyümölcse (aki dolgozott többek között a Rage Against the Machine-nel, a Red Hot Chili Peppers-szel, a Slipknot-tal, a Sepulturával és az At The Drive-In-nel). A zenéjükben már az elejétől érezni a vokális kifejezés kényszerét, amelyet a brutális hangszeres játék áthatol: a ripacskodás nélküli, üvöltő ének közé kiszámíthatatlan akkordok hasítanak, a ritmus megtört, az egész hangkép pedig sok erőfeszítést követel a hallgatótól, de a fáradság megtérül. A zene tele van merészséggel, hiszen kevés olyan zenekart találunk, amely ilyen következetesen, művészi módon merne szembeszállni a szűk műfaji parancsolatok kétdimenziós alapszabályaival. Ha a műfaji diskurzus törvényei parancsolatok, akkor a Norma Jean az első akkordtól kezdve megszegi őket, és a metalcore-ból meg a többi modern származékból teljesen saját hangzást szül. Saját hangot. A diszkordáns ritmustörésektől és a természetes ritmusérzékelés átalakított mintáitól olyan dalokban, mint a „The End Of All things Will Be Televised”, erőlködés nélkül jutnak el a „Blueprints For Future Homes” melodikus intenzitásáig, az „A Small Sparkle Vs. A Great Forest” szépségéig és a „No Passenger: No Parasite” ingadozó ambientjéig, a Norma Jean pedig mindennek ellenére megőrzi lucid arculatát, megjelenését, a hallgatót pedig állandó készenléti állapotban tartja. Ross Robinson produceri varázslata olyan atmoszférát teremt, amelyben szinte magunk előtt látjuk, ahogy a verejték és a vér csorog a hangszerekről. A dalok tökéletes egységet alkotnak, amely felrázó hívás az összes technokrata megbabonázott zombinak, ugyanakkor elég szórakoztatóak ahhoz, hogy a kritika, amellyel megszúrnak minket, ne legyen sértő. A Redeemer mindenképpen olyan lemez, amely fontos mérföldkő a Norma Jean-pályán, és amelyhez fogják mérni a zenekar további munkásságát.
Mindenképpen érdemes többször meghallgatni, és lassan elmélyíteni a hitet abban, hogy a Norma Jean frontális támadása után a kataklizmikus káosz maradványaiból el lehet jutni a végső katarzisig, megtisztulásig és megváltásig.
Felállás
Cory Brandan – ének
Chriss Day – gitár
Scottie Henry – gitár
Jake Schultz – basszusgitár
Daniel Davidson – dob
Produkció
Ross Robinson
Számlista
1. A Grand Scene For A Color Fil (3:23)
2. Blueprints For Future Homes (2:49)
3. A Small Spark Vs. A Great Forest (4:54)
4. A Temperamental Widower (2:46)
5. The End Of All Things Will Be Televised (5:20)
6. Songs Sound Much sadder (3:14)
7. The Longest Lasting Statement (2:48)
8. Amnesty Please (4:14)
9. Like Swimming Circles (3:03)
10. Cemetary Like A Stage (4:16)
11. No Passenger: No Parasite (4:55)
Az album hossza: 41:46
