Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Overkill
Kiadó: Nuclear Blast
Megjelenés: 2017
Játékidő: 111:26
Értékelés: 5/5
Ki más lehetne, ha nem galaxisunk egyik legrégebben ropogtatott thrash metal szörnyetege, az Overkill? A New Jersey-i thrash metal legendák 1980 óta megszakítás nélkül működnek, és évek óta talán a műfaj legnagyobb melósainak számítanak. A friss stúdióalbumok rendszeres kiadásától – idén már a 18.-nál tartanak, nem elírás –, az állandó koncertezésig, évente több külön turnéval. Az Overkill folyamatosan a földgolyó minden szegletében játszik. Akár nyári fesztiválokon, akár headliner turnékon. Tavasszal, ősszel, nyáron. Az idő mindegy. Vagy mégsem? Eljött ugyanis a zenekar pályafutásának történelmi és fordulópontot jelentő eseményeit ünneplő, megidéző idő. Így jutott el az Overkill lassan a „Horrorscope” (1991) album 25. és az „Feel the Fire” (1985) debütalbum 30. évfordulójához.
A koncert rögzítésére a banda Németországot választotta, ahol egymás után, elejétől a végéig, teljes egészében eljátszotta a két kultikus albumot. Az Overkill ugyanis évek óta rendkívüli támogatást és hűséget élvez ott a közönség részéről. 2016. április 16-án az Overkill a németországi Oberhausenben lépett színpadra. 2014-ben a helyi Turbnenhalle 2 csarnokot, ahonnan ez a koncertfelvétel származik, kétmillió eurós költségvetéssel felújították és megnövelték a kapacitását, így ma akár 1800 koncertlátogató is elfér benne. És azon az áprilisi estén a Turbinenhalle 2 zsúfolásig megtelt. Ha az ember felidézi az Overkill korábbi ljubljanai vagy az ausztriai Graz-i megállóit, nálunk vagy az északi szomszédoknál egy ilyen koncerten nagyjából 500 látogató gyűlik össze, de amint a dolog német földre kerül, ezeknek a számoknak a sokszorosáról kell beszélni. A Turbinenhalle 2 közege biztosan hozzátett a zenekar motiváltságához is, pedig köztudott, hogy az Overkill mindig teljes gőzzel játszik, akár egyetlen ember nézi a koncertet, akár több ezres tömeg.
Ez a koncertdokumentum minden szempontból fenomenális. A mára 58 éves Bobby Blitz úgy üvölt és tombol, mint egy 20 éves csődör. A tabletta tehát nem hagy alább! Mellette pedig egy rendkívül összeszokott társaság áll, amelynek tagjai között szokatlanul nagy az egyetértés. Erre a koncertre a zenekar dobtechnikusa, Eddie Garcia ugrott be segíteni, aki egyébként a Pissing Razors névre hallgató, mókás nevű formációban dobol. Eddie 2017-ben is segített a bandának a koncerteken, mi pedig 2016 novemberében a grazi színpadon is láthattuk az Overkill-lel. Eddie tehát az akkori hivatalos dobos, Ron Lipnicki cipőjébe ugrott be, akinek halaszthatatlan családi kötelezettségei miatt le kellett mondania ezeket a koncerteket. Később kiderült, hogy az Overkill már új dobost integrált. Ő Jason Bittner (Flotsam And Jetsam), akivel már belevágtak az új stúdióalbum felvételébe, de az már egy másik történet. Menjünk vissza az oberhauseni koncertre.
Briliáns kivitelezés, kihagyások nélkül, olyan előadás, amely csak a legmagasabb sebességfokozatot ismeri, a gázpedál padlóig nyomva! Nagyszerű eredménnyel jár ez a magas oktánszámú adrenalinpróba, ahol a felgyülemlett energiafluxus a hallgatóban folyamatosan libabőrt okoz. Bobby Blitz a közönséghez szólva is hihetetlenül átütő, a nép szó szerint az ő kezéből eszik. A társaság „gang” vokáljaival kombinálva, a megvadult közönség éneke támogatásával Blitz továbbra is a saját doktrínájának igazi királya, a nagy színpadi parancsnok és egyedülálló vokális hóhér. Az ötös kémiája hihetetlen, és a banda a 36 (és több) éves működés után sem mutatja annak semmi jelét, hogy megkopott volna a fogsor zománca, amely láthatóan rozsdamentes acélból van kiedzve, és amellyel ennek a fantasztikus Overkill-gépezetnek a fogai ilyen kíméletlenül ropogtatnak és tépnek. Thrash metal bestia, amely újabb dokumentumot szállít, és ez szerényen szólva is bizonyíték arra, hogy a zenekar élőben mennyire átütő.
Egyúttal gyönyörű felidézni a két vasklasszikust a zenekar diszkográfiájában, amelyekkel az Overkill a pályája felívelésének réges-régi idején gránitemlékművet állított magának a világ thrash metal térképén. Hihetetlen, hogy mindkét album 25, illetve 30 évvel később is ilyen kovakeményen markol. Ennek a dokumentumnak az energiája ugyanakkor azokat az időket idézi, amikor a banda fiatal, potens, szélvészes, bizonyítani vágyó, megzabolázhatatlan volt, a zenekar működése első szakaszának gyors művészi fejlődésével. Nem szeretek ismételni, mégis hozzá kell tenni, hogy a zenekar érett korában is megőrzi azt a potenciát, szélvészességet és vadságot, amely a zenekar esszenciáját már az úttörő időkben is meghatározta, amikor kortársaival együtt építették a thrash metal világképét.
Az igazi rajongók kötelezően beszerzik majd a DVD-t is, amely ugyanúgy kapható, mint a dupla CD. Tizenhat jó évet vártunk tehát az Overkill új, igazi koncertdokumentumára (a „Wrecking Everything” 2002-ben jelent meg). A várakozás több mint megérte. A „Live In Overhausen” egy hihetetlenül érett és tapasztalt, úttörő rangú zenekar hiteles lenyomata, amely rendkívül meggyőző, átütő koncertelőadásával azt bizonyítja, hogy az Overkill koncertformája ma is elérhetetlen sok jóval fiatalabb banda számára, egyúttal mindannyiunkat biztosít arról, hogy az Overkill még sokáig nem áll le híres thrash metal tarolásával. Ilyen lelkesedés mellett, amilyet az Overkill a „Live In Overhausen” lemezen mutat, nem is csodálkoznánk, ha Bobby és a bandája a következő harminc év múlva a stúdiódebütálás 60. évfordulóját is megünnepelné.
Felállás
Bobby „Blitz” Ellsworth – ének
Dave Linsk – gitár, háttérének
Derek „The Skull” Tailer – gitár, háttérének
D.D. Verni – basszusgitár, háttérének
Eddie Garcia – dob
Produkció
Overkill
Számlista
CD.1 (album „Horrorscope”)
01. Coma
02. Infectious
03. Blood Money
04. Thanx For Nothin’
05. Bare Bones
06. Horrorscope
07. New Machine
08. Frankenstein
09. Live Young Die Free
10. Nice Day – for a Funeral
11. Soulitude
CD 2. (album „Fell the Fire”):
01. Raise The Dead
02. Rotten To The Core
03. There’s No Tomorrow
04. Second Son
05. Hammerhead
06. Feel The Fire
07. Blood And Iron
08. Kill at Command
09. Overkill
10. Fuck You
