Előadó: Aritmija
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2010
Játékidő: 40:23
Értékelés: 4/5
Az Aritmija 2007-ben kiadta kiváló stúdió-bemutatkozóját, a „Gonilna sila” című lemezt, majd szextett felállásban rögzítette a Celinka Godi Bodi fesztiválján 2009. április 16-án adott koncertjét, és „Live” címmel jelentette meg! A cím ellenére az albumot szinte praktikusabb a zenekar második önálló lemezének tekinteni. Miért? Mert bár élőben játszották fel, öt olyan szám is található rajta, amely sem az elsőlemezen, a „Gonilna sila” anyagán, sem a későbbi „Ulica” (2012) albumon nem szerepel.
Az Aritmija, amely ma már duó Tilen Stepišnik és Šemsudin Đopa gitáros vezetésével – ez az eredeti páros hívta életre a zenekart 2002-ben –, igazán bravúros fellépést produkált a Godi Bodi fesztiválon. A „Live” folytatja a „Gonila sila” zenei irányát, ugyanakkor lenyűgöz néhány teljesen új ötlet leleményességével, amelyek csak ezen a lemezen valósultak meg. A nyitó Za Aritmijo – amely egy csapásra és remekül összefoglalja a zenekar egységes alkotói lényegét – egészen a záró, hihetetlenül energikus és dühödten izzó Gonilna sila-ig: ez az album mindenkit lenyűgöz majd, aki fogékony a sokkoló másság zenei kihívására.
Az Aritmija továbbra is a balkáni hagyományos zene etno-elemeinek és ritmusainak ötvözésében gondolkodik, jazzes kanyarokkal (például a macedón hangulatú Piperkovo oro). A jazzes oldal leginkább a szóló-improvizációs részekben lobban fel, néhány pillanat pedig nyitva marad a gitár keményebb, rockos megszólalása előtt is (Gonilna sila). A ritmusszekció játékossága felett lebegő főmelódiákat gyakran megduplázza Vasilij Centrih hegedűje és Tilen Stepišnik elektromos gitárja (Ckonje, Gonilna sila, Frustracija).
Az album különlegessége az is, hogy a számok szerkezetét további ütőhangszerek erősítik, amelyek hatásosan nemesítik a dobok alapritmusát. Ebbe a világba rögtön beránt a nyitó Za Aritmijo, ahol ennek a könnyedén játékos, mégis életvidáman napsütötte számnak az alapritmusát kizárólag az ütősök viszik. Az ütőhangszerek az egész lemezen jelen vannak, különös súlyt pedig az olyan számoknak adnak, mint az album közepén elhelyezett Lepa Vida.
Az album pillanatai közt akad néhány kísérletezőbb csibészség, amelyet semmiféle skatulyába nem lehet beszuszakolni. Ilyen remek szám például a Frustracija (eredetileg már a „Gonilna sila” albumon megjelent), amelyben a hegedű és az elektromos gitár megduplázott dallama igazi cigány–ír cirkuszi rondót kerekít (a The Dubliners is hegyezné a fülét)!
A Trča djeva a női ének miatt lóg ki az anyagból. A számból az énekes produkcióval együtt sem hiányzik semmi, csak az zavar, hogy a hangszeres rész annyira meghajol az ének vezető szerepe előtt, hogy az Aritmija lényege ezen a ponton szó szerint elfojtódik. Reméljük, hogy a jövőben az Aritmija nem nyúl több vokális számhoz. Az Aritmija nyelve a zene nyelve, amelyet elsősorban a hangszerek beszélnek. És ezen a terepen a zenekar eddig is sikeresen kialakította a maga egyedi zenei kifejezésmódját, amelyben az ének teljességgel felesleges.
A hangzás őszinte és autentikus. Ebből a tájképből kiemelkedik Janez Moder meleg, lágy és dinamikus basszusjátéka is, aki – akárcsak az anyazenekarában, a Moonlight Skyban – ügyesen tölti ki a rendelkezésre álló teret, további mozgalmassággal gazdagítva a vonalakat, amelyek kiváló egyensúlyt találnak a játékos összetettség és a dallamos vonzerő között, és a számok előadásához hozzáadják azt a bizonyos jazz-fúziós érintést.
A „Live” olyan lemez, amelynek ott a helye az igényes hallgatók otthonában. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az Aritmija hallgatni nem megterhelő. Az összetett játék ellenére az egész a tömör, jól kidolgozott főmotívumok elsőbbségén nyugszik, amelyekbe a zenekar minden alkalommal ügyesen kapaszkodik vissza, amikor egy-egy szám közepén kitör a szólisztikus kalandozásból. Ezért a „Live” sosem esik szét darabokra, hanem gördülékenyen és azonnal befogadhatóan folyik át a fülön. Életvidáman, könnyedén, temperamentumosan, ugrálós kedvvel. Az Aritmija erőssége, hogy a lenyűgöző, összetett játék mellett kivételes mértékben megmarad hallgathatónak, vagyis a srácok két legyet ütöttek egy csapásra. Ha ez sikerül, szélesebb közönség is magához ölel. És ha mindkét ütőkártya a zsebedben van, az azt jelenti, hogy megőrizted az eklektikus arcodat. Az Arimtija pontosan ilyen. Még egy egyedi jelenség az Alpok napos oldaláról.
Felállás
Tilen Stepišnik – elektromos, akusztikus gitár
Šemsudin Džopa – akusztikus gitár
Janez Moder – elektromos és fretless basszusgitár
Goran Radovanović – tarabuka, cajon
Vasilij Centrih – hegedű
Bor Zakonjšek – dob, klasszikus gitár az 1. számon
VENDÉGZENÉSZ:
Maša Pašović – ének a 7. számon
Produkció
Gregor Zemljič & Aritmija
Számlista
1. Za Aritmijo
2. Devetka
3. Piperkovo oro
4. Ckonje
5. Lepa Vida
6. Frustracija
7. Trča djeva
8. Gonilna sila
