Knights Call

0 8

Szerző: Aleš Podbrežnik

Előadó: Pell, Axel Rudi
Kiadó: SPV Records
Megjelenés: 2018
Játékidő: 58:13
Értékelés: 4/5

Nos, ma hivatalosan megjelent a német hard rock és metal színtér veteránja, a nagyra becsült gitárvirtuóz és zeneszerző, Axel Rudi Pell tizennyolcadik stúdióalbuma.  A címe „Knights Call”, a nyitódarab, a The Medieva Overture pedig igencsak sokatmondó nevet kapott. Eltér ugyanis attól a barokkosan cikornyás bevezetőtől, amilyet Axel egyébként a lemezein megszokhattunk. Itt a középkori trubadúrok „dallamossága” leng körül mindent, vagyis a hangulata enyhén „folkos”. Az album aztán „ARP-stílusban” robban ki! A rendkívül vibráló katalizátor a The Wild And the Young.

„Vad és fiatal”, tehát. Egyértelmű, hogy Axel végig így is érzi magát, annak ellenére, hogy a közel 58 évet, amit mára letett az asztalra, érett korúnak mondhatnánk.  Örök fiatal marad, és ezzel együtt a lemezei kifejezőerő és minőség tekintetében is abszolút állandók maradnak. Nem Status Quo, nem Motörhead és nem AC/DC, hanem Axel Rudi Pell. Ha olyasvalakit keresel, aki albumról albumra ilyen hatékonyan és ügyesen hasznosítja újra a saját zenei életművét már csaknem harminc éve, akkor nem keresgélj tovább: Axel Rudi Pell az az ember.

Szerencse, hogy Axel Rudi Pell a koncertjein elvileg a bevált slágereket játssza, és a műsorba csak két számot csempész a friss lemezről, mert Gioeli könnyen összekeverhetne éneklés közben egy-két refrént, hiszen egész hordányi van belőlük, amelyek ugyanazt az akkord- és dallamfelépítést, ugyanazt a ritmikai kulcsot követik, így akaratlanul is átcsúszhatna Pell valamelyik régebbi dalának előadására.  Tudom, hogy kezdek „szarkasztikusan mérgessé” válni, mégsem tudom megérteni, hogyan nem keveri Gioeli az éneklés közben a szinte azonos dalokat.

Axel az új lemezen is a drámaszínház megteremtésének nagymestere marad. A „Knights Call” is rendkívül epikus, rendkívül pompázatos, bombasztikusan megfog, és a bőröd alá mászik.  A dalokban a zenekar ismét optimális zenei kiengesztelődést teremt, így a számok elsőre hatnak. Azonnal megragadnak. Ha ehhez hozzáadod a tipikus Pell-produkció felismerhető karakterét, a siker nem maradhat el.

A Beyond the Light új ballada, amellyel Pell ügyesen tölti a játékidőt a hatodik balladagyűjteményéhez, amelyet az elkövetkező években tálal majd a zenei közönségnek. Egyébként a zenekar újra szétrobban. Fölösleges kiemelni, hogy a domináns figura természetesen Axel változatlan gitárszövete, amelyben a gitárjátéka ismét általánosan lenyűgöző és bravúros. Sok teret kap Ferdy Dorneberg billentyűs is, aki a Truth And Lie című számban megmutatja nagy erényeit a Hammond-orgona rock’n’rollba építésének művészetében.  Ez a kompozíció, amely az ARP-diszkográfiában korántsem az egyetlen ilyen, azt is elárulja, hogy egy másik történetben Axel Rudi Pell tökéletes „tribute to Rainbow” vagy akár „tribute to Deep Purple” zenekart is összehozhatott volna. A záródal ezen a lemezen is természetesen a legmarkánsabb epikus darab. Ez a Tower of Babylon, amely át meg át van szőve arabeszkekkel, a lemez legsötétebben záruló száma, és persze úgy hat, mint a különféle Stargazer- és Kashmir-féle dalok távoli leszármazottja. Rendkívül drámai lezárás. Ahogy várható volt.  Ezzel a számmal a drámaszínház tulajdonképpen eléri a lemezen belüli csúcspontját, ami bevált trükk, és a hallgatóban mindig beindítja a vágyat, hogy újra lepörgesse az albumot.

Mi az újdonság az előző, „Game of Sins” című lemezhez képest? Hát, ez fül kérdése. A kritika írójának füle például egy hajszálnyival titokzatosabbat és misztikusabbat hall ki belőle. A stílusbeli eltérések valószínűsége akkora, mint az isteni eredeté. Vagyis nulla. Az ember egyébként már nem is tudja, mit írhatna még, amikor Axel Rudi Pell kiadja az új albumát, azon kívül, hogy ez megint egy tipikus lemeze ennek a zenei varázslónak, hogy zeneszerzői szempontból ismét rendkívül egységes, nagyon atmoszférikus és természetesen kiváló!

Felállás

Johnny Gioeli – ének, vokál
Axel Rudi Pell – az összes gitár
Ferdy Doernberg – billentyűs hangszerek
Volker Krawczak – basszusgitár
Bobby Rondinelli – dob

Produkció

Axel Rudi Pell

Dalok listája

01. The Medieval Overture (Intro) (1:43)
02. The Wild And The Young (4:20)
03. Wildest Dreams (5:43)
04. Long Live Rock (5:34)
05. The Crusaders Of Doom (8:01)
06. Truth And Lies (4:48)
07. Beyond The Light (7:45)
08. Slaves On The Run (5:13)
09. Follow The Sun (5:12)
10. Tower Of Babylon (9:50)

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik