Előadó: Pride Of Lions
Kiadó: Frontiers Records
Megjelenés: 2012
Játékidő: 50:45
Értékelés: 4.5/5
A Pride Of Lions – amelyet a Survivor AOR-legendák egykori mastermindja, Jim Peterik és a rendkívüli hangú énekes, Toby Hitchcock hívott életre – öt év jókora szünet után tér vissza a negyedik nagylemezével.
Az »Immortal« pont olyan album, amilyenre számítottunk. Tartalmilag ugyanabból a formulából merít, mint a zenekar előző három lemeze. Különösen örömteli viszont, hogy az Immortal a banda eddigi legérettebb produktuma, és az idei év egyik legjobb AOR/melodic rock albuma a műfajban. Öt év kiváló időszak arra, hogy megszülessen egy csokorravaló használható ötlet, amelyeket a tapasztalt Jim Peterik – egy férfi, akinek négy évtizednyi profi zenei mesterség van a háta mögött – akkora bölcsességgel, olyan stúdiós és hangszerelői rutinnal használ ki, hogy a melodikus rock műfajában manapság csak kevesen érnek a nyomába. Nem csoda, hogy a Survivor nélküle már hatodik éve nem rakott össze egyetlen albumot sem. Persze még eltelik néhány év, mire ez a west coast AOR-t képviselő legendás banda talán életjeleket mutat ezen a téren.
Egykori társaival ellentétben Peteriknek nem szűnik meg villogni az agya. Ennek gyümölcse a zenekar új, remek albuma, amibe egyáltalán nem lehet belekötni. Peterik maga köré gyűjtött egy csomó bevált zenésztársat, akik kiválóan megállják a helyüket bérelt stúdiózenészként. Köztük van a Night Ranger énekes-dobosa, Kelly Keagy is, aki hat számban ült a dobok mögé. A régi csapat tagja a hangmérnök Larry Millas is, aki ismét segített Peteriknek az „Immortal” hangzásának végső összerakásában.
Így az album magas minőségéről ismét a balladák győznek meg véglegesen. Mondhatjuk, hogy ez már nem meglepetés, ha Jim Peterik szerzői nyelvezetének erejéről van szó. A férfi a múltban egész sor monstrum, pompával átitatott, drámai-operettes számot alkotott, a Survivornak éppúgy, mint a Survivor-társ és énekes, Jimi Jamison szólóanyagainak. Ezek a dallamos bombasztikától duzzadó, ütős balladák – amelyek az AOR-ra jellemzően a refrénekben érik el hangulati csúcspontjukat – azok a pillanatok, amikor Toby Hitchcock kivételes énekes tehetsége különösen intenzíven szikrázik. Peterik hangszerelési elve és Toby Hitchcock énekes megközelítése tehát álomszerű alkotói-értelmezői páros, amilyenből ma nagyon kevés akad a melodikus rock műfajában. Az Are You The Same Girl és az Everything Money Can’t Buy balladák kétségkívül az „Immortal” szerzői csúcspontjai.
Ezúttal Hitchcock hangjával maga Peterik kontrasztol szándékosan, vékonyabb, mélyebb-középső fekvésű hangszínével, ami egy kicsit mulatságos, ha az ember mellett ott van egy ilyen kiváló énekes, mint Hitchcock. A húzás alapvető célja tehát a hangulatok kontrasztja és ezeknek a daloknak a dinamikus felépítésbeli továbbfejlesztése volt (Shine On).
Természetesen a Survivor nyolcvanas évekbeli örökségének reprezentatív eleme is megvan, amit főleg a Sending My Love és a tombolós Vital Signs testesít meg (ez utóbbi eredetileg a Survivornak íródott, de az „Immortal”-ig soha nem használták fel). Az album íve valamelyest a várakozásnak megfelelően sztereotip. Az ütős, bombasztikus Delusional a címadó nyitány után hirtelen magasba röpíti a hangulatot, hasonló elemet aknáz ki a zárás is a fülbemászóan felgyorsított AOR-rocker, az Ask Me Yesterday. Kettejük közé magas drámaiságú és dallamosan kiérlelt számok csokra került, amelyek minőségben nem ingadoznak egymáshoz képest, így most a kedvenceket magatoknak kell kikutatnotok.
Ahogy mondtam! Az idei év egyik legjobb AOR/melodikus rock albuma. Őszintén szólva 2012 nem olyan erős AOR-kiadványokban, mint az előző év, az „Immortal” mégis az egyik fő esélyes lenne a legerősebb és legcsiszoltabb AOR-produktum címére akkor is, ha tavaly jelent volna meg. Mindent felszolgál ugyanis. Hibátlanul kristálytiszta, mégis eleven produkciót, a hangkép teljes spektrumának tökéletes kitöltésével, bravúros hangulatfokozást és drámai színházat a versszak–refrén páros csábítóan dallamos fertőző erején keresztül (Peterik védjegye, no), és mindezek felett Toby Hitchcock tökéletes énekteljesítményét, aki ismét bizonyítja, hogy a fiatalabb generáció egyik legjobb AOR/melodic rock énekesévé érik! Kötelező album mindazoknak, akik szeretik a west coast AOR-t, élükön a Survivorral, a Journeyvel, valamint Jimi Jamison, Jim Peterik és Toby Hitchcock önálló stúdiómunkáival.
Felállás
Toby Hitchcock: -ének
Jim Peterik – ének, gitár, billentyűk
Mike Aquino – gitár
Clem Hayes – basszusgitár
Bobby Lizik – basszusgitár
Kely Keagy – dob
Ed Breckenfield – dob
Thom Grifin – vokál
Marc Sherer – vokál
Produkció
Jim Peterik
Számlista
1. Immortal
2. Delusional
3. Tie Down The Wind
4. Shine On
5. Everything That Money Can’t Buy
6. Coin Of The Realm
7. Sending My Love
8. Vital Signs
9. If It Doesn’t Kill Me
10. Are You The Same Girl
11. Ask Me Yesterday
