Előadó: Gotthard
Kiadó: Nuclear Blast
Megjelenés: 2011
Játékidő: 79:08
Értékelés: 4.5/5
A Gotthardról sok szó esett az elmúlt egy évben. Tragikus szavak, egy olyan esemény kapcsán, amely után a zenekar soha többé nem lehet az, ami régen volt. Steve Lee énekes halála tavaly október elején fekete fátyollal borította be a bandát, hónapokig tartó gyász következett, és sokáig egyáltalán nem volt világos, hogy a Gotthard folytatni akarja-e a pályafutását, vagy inkább tisztességgel visszavonul. Lee termetével és hangjával a hard rock énekesek és előadók közt párját ritkította. Vele együtt örökre elveszett összetéveszthetetlen bélyegének minden esszenciája is: a különleges karizma, az egyedi színpadi jelenség, és mindenekelőtt a fantasztikus hang, amelynek kivételes tulajdonságai a érzékeny balladák csúcsteljesítményeiben koronázódtak meg – a Gotthard-koncertek csúcspontjai általában ezekből születtek.
A most boncolgatott kiadvány arról a koncertről származik, amelyet a Gotthard tavaly nyáron, saját szülővárosa szívében adott. Ahogy az album címe is mondja: a svájci Luganóban. A fellépést 20.000 lelkes rajongó előtt tartották, motorosok szervezésében, a Gotthard pedig fesztiválokhoz igazított repertoárral állt színpadra. Vagyis rövidítettel. A zenekar rögzítette is a koncertet, anélkül hogy tudta volna: egyúttal Steve Lee egyik utolsó fellépését vette fel.
A lemezen közel nyolcvan perc zene van. Mivel a fesztiválok headlinerei általában másfél órát játszanak, valószínűleg hiányzik egy-két dal, amely elhangzott a koncerten, de helytakarékossági okokból kimaradt a kiadványról. Ez a fellépés is a zenekar nyári koncertsorozatához tartozott, amellyel a Gotthard akkori stúdióalbumát, a „Need To Believe”-et (2009) népszerűsítette. Az albumot támogató koncertturnét a Gotthard már 2009 októberében elkezdte: az európai turné első szakaszát önálló headlinerként játszta le, a második európai körön Németországban a svéd Europe-pal lépett fel, a harmadik, „francia kör” pedig a rock és a metal ősatyáival, a Deep Purple-lel közösen zajlott. A „Homegrown – Alive In Lugano” által megörökített repertoárt a turné első szakaszán, 2009 októberében a Now, a Right From Wrong és az I Know You Know is kiegészítette. Ezek ezen a lemezen nem szerepelnek.
Mivel Lugano Svájc „olasz” részén fekszik, Lee a koncert nagy részében a közönséghez szólva olaszul beszél, de a franciától, a némettől és az angoltól sem riad vissza.
Ez a kiadvány a zenekar 2010 nyári színpadi erejét, a Gotthard színpadi esszenciáját mutatja meg a maga kivételes valójában! A kompakt, dallamos hard rock forma, amely a klasszikus rockbandák, például a Rainbow és a Deep Purple ihletett kincsestárából merít, és amely a zenekar utolsó három stúdióalbumán, hangszerelés szempontjából, fejlődésének csúcsára ért, hibátlanul szól. Természetesen a teljesítmény fő hordozója Steve Lee kivételes énekelőadása, amely nagyjából a legjobbat hozza, amit a nyolcvanas években David Coverdale és Jon Bon Jovi ki tudott csalogatni megkérdőjelezhetetlen zenei tehetségéből. Aki mondjuk hiányolja David Coverdale formáját a Whitesnake elmúlt pár évi koncertjein, az el fog ámulni, amikor a Hush kifutásához ér: Lee tollpihe-könnyedén, felszabadult, bulihangulatú előadásban idéz meg néhányat Coverdale védjegyei közül, amelyeket a Whitesnake-koncerteken ma már csak felvett hangsávok, vagy a keverőpult „faderei” segítségével hallhatunk. Lee akkor is a legerősebb, amikor az akusztika kerül előtérbe. Ez igaz az akusztikus „medleyre”, amely a Sweet Little Rock N’ Roller (ez saját Gotthard-szerzemény!), az Angel és a One Life One Soul hármasát fűzi össze. Ezt a pillanatot még intenzívebben, egyedülállóan foglalja össze a folytatásban a Heaven, a Lee hangja által mindig hipnotikus ballada. Az említett akusztikus blokkot a Gotthard a „Need To Believe” turné minden koncertjére külön átdolgozta, így a turné két akusztikus „medleyje” sem egyforma. Általában 4 dalt fűztek össze egy ilyen medleybe. A luganói koncertre most csak hármat.
A hangzás kiváló. Az egyes elemek összjátékát meleg hangzás járja át, amelyet főként a gitárriffek és a billentyűk közti szoros kémia épít (érezhető Hammond-hangzással), a vaskos basszus határozott megszólalása, amely megállíthatatlanul hajtja a Gotthard gépezetét, valamint a dobok ritmikai váza, amely rendkívüli dinamikai rugalmasságot és gerincet ad a daloknak. Mindezek tetején ott áll Lee a már említett énekbravúrjával. Ezen a „nyitott típusú” koncertfelvételen érezni a 20.000 fős tömeg eufórikus „feedbackjét”, amint fanatikusan összeolvad a zenekarral a versszakok éneklésében. A fokozatosan emelkedő hangulatot, a refrének „crescendóiban” elért csúcspontokkal, a közönség részvétele tovább erősíti. Lugano térdre rogyott (vagy a levegőben lebeg). Ahogy tetszik. Lee szó szerint megrendít a közönséghez szóló beszédével, amikor több nyelven, az Anytime Anywhere zárásaként bejelenti: „Hamarosan találkozunk… anytime, anywhere!” Anélkül, hogy tudta volna: valójában történelmi mondatot mondott ki.
A kiadvány bónuszként tartalmazza a Train című dalt is. A zenekar kreatív magjának, Leo Leoninek és Steve Lee-nek „kikapcsolt” stílusában íródott, és a Gotthard-zene minden szerelmesének újabb tipikus Gotthard-balladát kínál. A Train könnyen megtalálta volna helyét a következő stúdiólemezen, amelyet Steve Lee sajnos már nem ért meg. Kissé zavaró csupán az alapban használt ritmusminta, amely a dal kifutásánál csatlakozik be, és arra utal, hogy a szám demofelvételről származik, amelyet utólag optimálisra csiszoltak. A koncert bővített kiadása egy extra DVD-t is tartalmaz. Ezen néhány felvétel található a zenekarnak ugyanazon a luganói helyszínen adott fellépéséről, 1999. december 31-éről, valamint interjúk a tagokkal.
A „Homegrown – Alive In Lugano” kötelező darab, amelynek ott a helye a Gotthard minden igazi, lelkes rajongójának gyűjteményében. Ez a kiadvány egy korszakot zár le a zenekar életében. Vele a Gotthard lezárta Steve Lee-vel közös történetének könyvét. Kívánjuk nekik, hogy a lehető legkevésbé fájdalmasan fordítsanak egy új, üres lapot a rockos dacolás útján!
Felállás
Steve Lee – ének
Leo Leoni – gitár
Freddy Scherer – gitár
Marc Lynn – basszusgitár
Hena Habegger – dob, ütőhangszerek
VENDÉGZENÉSZ:
Nicolo Fragile – billentyűk
Produkció
Gotthard
Dalok listája
1. Intro
2. Unspoken Words
3. Gone Too Far
4. Top Of The World
5. Need To Believe
6. Hush
7. Unconditional Faith
8. Acoustic Medley 2010
9. Shangri La
10. I Don’t Mind
11. Heaven
12. The Oscar Goes To…
13. Lift U Up
14. Leo vs. Steve (szólógitár/ének)
15. Sister Moon
16. Anytime Anywhere
17. The Train*
*… bónuszdal
