Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Oceansize
Kiadó: Superball Music
Megjelenés: 2009
Értékelés: 4/5
Az Oceansize, a manchesteri ötfős csapat már rég bebetonozta a helyét a színtéren, és gazdag múltra tekint vissza. Több mint tízéves pályafutásuk alatt a post rock/metal mozgalom egyik legelismertebb zenekarává nőtték ki magukat. 2007-ben látszólag kisebb földrengés rázta meg a bandát, amikor a basszusgitáros távozott, de a zenekar nyilvánvalóan a felbomlás szélén állt. Végül az ő kiválása csak segített rajtuk: még erősebben tértek vissza, és a zenéjükben is készen álltak néhány változtatásra.
Az Oceansize korábban a sajátos stílusáról volt híres, amely főleg a post rock és a metal elemeire épült, ezekhez pedig még mindenféle más műfajt is hozzákevertek. Tavaly év végén megkaphattuk az újabb stúdiómunka előfutárát (maga az album állítólag 2010 márciusában jelenik meg): felvették a Home & Minor című EP-t. És ez még nem is a legnagyobb hír! A leginkább az album hangzása lep meg, mert az Oceansize itt kicsit másképp közelít a zenéhez.
Dicséretes, hogy az Oceansize ezen az EP-n stílusváltás mellett döntött, hiszen az ilyen kiadványoknak pont ez lenne a lényegük. A Home & Minor ugyanis teljesen más fényben mutatja őket: főleg a jó öreg post rockban próbálgatják magukat. Nem mintha a múltban nem tették volna ezt is, de most nincsenek metalos kitörések és agresszívabb részek. Ezúttal tiszta post rockot hallunk, amelyben a Sigur Ros, a Mogwai és időnként a Radiohead hatása is érezhető. Meglehetősen kényes, finom kiadvány ez, amely inkább a romantikus lelkeket nynyűgözi le, azokat kevésbé, akik hozzászoktak ahhoz, amit az Ocenasize korábban csinált.
Az albumon lehetetlen jó vagy rossz pillanatokat keresni, mert a zene egyetlen egységként folyik, és végig hasonló érzésekkel tölt el. Nincsenek kiugró csúcsok, nincsenek hullámzások. Nem állítom, hogy a zene nem szép, de az egész állandóan ugyanazt az elvet követi. Feltűnő a drámai feszültség hiánya is, amely a post rock egyik legfontosabb összetevője lenne. Nincs fokozás, nincs építkezés. Igaz, hogy a post rockban sok ilyen úgynevezett epikus csúcsra törés már annyira sztereotip és sablonos, hogy szinte a másodpercre meg lehet jósolni, mikor jön a szenzációs „kitörés”, de ha egy zenekar jól csinálja, az tényleg remek tud lenni.
A Home & Minor tehát az Oceansize egy másik oldalát mutatja meg, de el is távolítja őket a saját kifejezésmódjuktól, amit a múltban megszokhattunk tőlük. Ezúttal a már felsorolt post rock zenekarok hatása szinte túlságosan is szembetűnő. Szép, hogy másféle dolgot próbálnak létrehozni, de tény, hogy korábbi albumaikon sokkal nagyobb mértékben mutatták meg a saját szerzői kreativitásukat. Végül azonban csak a zene számít, és az szolid, szép, álmodozó és érzelmes is, csak egy kis több drámára és hangzásbeli hullámzásra lenne szükség. Látszik, hogy a srácoknak erre a fajta vállalkozásra is van tehetségük, de magát a post rockot még nem hódították meg olyan mértékben, mint e műfaj óriásai – a Sigur Ros, a Godspeed You Black Emperor és a többiek. Mindenesetre a negyedik stúdióalbum érkezése előtt már most összefut a nyál a szánkban.
szerző: Rok Podgrajšek
Felállás
Steve Durose – gitár, ének
Richard „Gambler” Ingram – gitár, billentyűk
Mark Heron – dob, ütőhangszerek
Steven Hodson – basszusgitár, billentyűk
Mike Vennart – ének, gitár
Vendégek: Tom Knott – trombita, Norman McLeod – pedal steel gitár, Kate Ray – ének
Produkció
Oceansize
Számlista
1. Legal Teens 4:28
2. Getting Where Water Cannot 5:24
3. Monodrones 2:34
4. Home & Minor 8:10
5. Didnaeland 3:22
6. The Strand 8:04
