Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Coldspell
Kiadó: Escape Music
Megjelenés: 2013
Játékidő: 57:44
Pontszám: 5/5
A „Frozen Moment” a svéd melodikus hard rock-revivalisták, a Kiruna (Uppsala) városából származó Coldspell harmadik stúdióalbuma, és szinte hihetetlen felismerés, hogy ez a banda minden újabb lemezzel fejlődik, és sikeresen lép egy újabb művészi lépcsőfokot följebb az evolúciós úton. Messze ez a legerősebb eddigi anyaguk. Ez korántsem azt jelenti, hogy az „Infinate Stargaze” című debütalbum (2009) és utódja, az „Out in the Cold” (2011) véletlenül lett volna rossz. Kiváló kritikákat arattak, és ennek köszönhetően a Coldspell bekerült a fiatalabb generációs, legígéretesebb melodikus hard rock formációk szűk körébe. Főleg, ha hozzáteszem, hogy ez mennyire jól jött a legendás Treat visszavonulása után. A Coldspell a harmadik albummal határozottan olyan helyre lép, amely legalább részben betölti azt a űrt, ami a Treat idő előtti visszavonulásakor keletkezett a színtéren (még mindig hiszem, hogy csak egy hosszabb szünetről van szó). De ahogy mondom: mindenki, aki ismeri az olyan zenekarokat, mint a 220Volt, a Treat, a Renegade, a Dalton és így tovább… vagyis a melodikus hard rock színtér Svédországban a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulóján felvirágzó és fejlődő bandáit, gyorsan észreveszi a Coldspell zeneszerzői módszereinek művészi párhuzamait.
A svéd perfekcionisták még egyszer mesterien újracsomagolták a nagy „skandi hard rock” színtér örökségét. Az új albumhoz is megtartották a stúdióban a tapasztalt dán producert, Tommy Hansent, ugyanakkor az ötletek változatosságában eddigi pályafutásuk messze legizgalmasabb lemezét tették le az asztalra. Gyakorlatilag nincs rajta művészi mellényúlás. Egyszerűen nincs. Minden dal „áll”, kompozícióként kivételes melodikus-atmoszferikus hozamot ér el. A zenekar pontosan tudja, hol kell elhelyeznie a hangulat fokozatosan épülő csúcspontját az egyes dalokban. A refrénben. És pontosan így épül fel a „Frozen Paradise” is. Az album ragadozó, hipnotikus érintéssel hozza a végzetes dráma pillanatát, sőt a színpadias, „enyhén gonoszkodó” sötétséget, amelyet a Dio-korszakos Rainbow vagy a Dio/Martin-korszakos Black Sabbath aranyöröksége ihletett. A gitármunka igazi rapszódia kékben. Az a ragyogás ez, amit a tiszta skandináv iskola megalkuvást nem tűrő perfekcionizmusának hívunk, ahogy azt réges-rég megalapozták a nagy mesterek, Y. J. Malmsteentől egészen Kee Marcelloig. A keleties ízű Life Has Just Began a Stargazer/Perfect Strangers-színjátékot idézi, ami a záró Legacyben még szembetűnőbben megismétlődik. Tipikus trükk ez, amelyhez számos skandináv zenekar szívesen nyúl, mert tudják, hogy tökéletesen működik. A Coldspell tehát a „Frozen Paradise”-szal olyan albumot tett le az asztalra, amely „par excellence” hatékonyan csomagolta újra és tálalta fel újra a már elmondott dolgokat. Ravasz másolata egy olyan jó csemegének, hogy már szinte fáj a sok jótól.
Az album különféle kompozíciókat tartalmaz. Egy dal, mint például a Life 2 Live, amely világosan a fényes AOR-pillanat szimbolikáját hordozza, igazi cimbora a gyakori rádiós pörgetéshez! Bombadal, aminek feltétlenül slágerként kell megjelennie kislemezen. Akár klippel együtt is. Aztán itt a veszedelmesen felturbózott, csiklandósan hangos On the Run, amely a metalosabb irányba viszi tovább az albumot, a dupla lábdob alkalmazása pedig – ami amúgy a metál műfaji ismertetőjegye – is hangsúlyt kap. Az album második fele sem hagy egy pillanatnyi szusszanásnyi időt. Itt csak egyetlen irány van. Kivételes bombaszt, amely folyamatosan libabőrt csal elő, és strammra feszíti a szőrszálakat! Mindehhez a pompázatosan fertőző refrének és a „dühösen kontrasztos” produkció egyedülálló kombinációja társul, amelyért Tommy Hansen mester felel. A Soldiers kivételes rocker, a kelta díszítés ravasz beépítésével (katonai indulóról van szó), ami felkeltheti Gary Moore rajongóinak figyelmét a „Wild Frontier” album idejéből.
Nem titok, hogy a Coldspell produkciója átkozottul felturbózott. A sötétség érintése a felpörgetett riffelős hangzással együtt egyértelműen a heavy metallal való kacérkodás támasza. Ha emlékeztek az elmúlt évi kiadványra honfitársaiktól, az Eclipse „Bleed And Scream” című lemezére, amely szintén a nagy tökély műve, az Eclipse-nél is előfordult, hogy időnként a metalosabb vizekre kanyarodtak, a másik párhuzam pedig Niklas Swedentorp hangja, amely sok mindenben Erik Mårtenssonra (Eclipse) emlékeztet. Niklas kivételes a robbanó szenvedély és a nagy énekdallamok ötvözésében. Tiszta, minden fekvésben tömören ható hangja hatalmas dallamdominanciát nyújt, és fertőző előadásmódjával a hallgatót pillanatok alatt behúzza a „Frozen Paradise” varázsának magjába! Innen már nem messze vannak az értelmes párhuzamok Joey Tempest (Europe) aranykorabeli énekével és Robert Ernlunddal (Treat). Az ének az a mérleg nyelve, amely az egyik legfontosabb minőséget hozza, és az album összes szerzői alapját a teljes szerzői ragyogásig optimalizálja. Az a ragyogás ez, amelyet 2013-ban bármelyik zenekar egyáltalán elérhet. Olyan zenekar, amelyet arra kényszerítenek, hogy a „már feltalált dolgokat” újracsomagolja, és úgy tálalja fel újra, hogy 100%-ig ezredszerre és elsőre is begyújtsanak. Ez is művészet, amelyet csak a legjobbak uralnak. A Coldspell a „Frozen Paradise”-szal bizonyítja, hogy ebben igazi mesterekké váltak, és az új lemezzel letették művészi doktorátusukat! Az év egyik legjobb melodikus hard rock lemeze! Egyetlen rossz pillanat nélküli album. A varázslat és a tökéletes zeneszerzői ragyogás albuma. Klasszikus skandináv vérvonal.
Felállás
Niklas Swedentorp – ének
Michael Larsson — gitár, vokál
Matti Eklund — billentyűk, vokál
Anders «Kebbe» Lindmark — basszusgitár
Perra Johanson — dob
Produkció
Tommy Hansen
Dallista
01. Paradise (5:20)
02. Angel of the World (4:09)
03. Life Has Just Begun (5:05)
04. Goin All the Way (4:04)
05. Alive (4:28)
06. Life 2 Live (5:28)
07. On the Run (4:39)
08. Soldiers (5:55)
09. Fallin (4:05)
10. Dark Reflections (4:42)
11. Legacy (5:08)
12. Rise And Fall* (4:20)
*… bónuszdal
