Borderline

0 9

Szerző: Aleš Podbrežnik

Előadó: Escape
Kiadó: Z Records
Megjelenés: 2013
Játékidő: 50:49
Értékelés: 3/5

Az Escape edzett vén motorosok új formációja. A projekt sokáig titokban érlelődött a független brit kiadó, a Z Records berkeiben. Az első hírek az új bandáról valamikor 2010 őszén szivárogtak ki. Lényegében alkotói párosról van szó: Stevie K énekes és Vince O’Regan gitáros (Pulse, Bob Catley, Alibi, Legion) fogott össze. Az Escape így hamarosan kiadta első lemezét is, tavaly („Unbreakable”). A felállást Andy Pierce (Seven Dayz) dobon, Irvin Parrat (Bob Catley, Lost Weekend) billentyűn egészíti ki, míg az új albumon Andy Millst (Pulse/Alibi) Dave J McVeigh váltotta a basszusgitáron.

Úgy tűnik, a Stevie K – Vince O’Regan páros remekül megértette egymást, hiszen egy évnél rövidebb idő alatt jön az Escape új stúdióalbuma, a „Borderline”. Az Escape-nek van néhány sajátossága. Az első Stevie hangja. Meg kell szokni. Különleges. Torokhangú, sőt „erőltetetten” torokhangú, pedig Stevie simán énekelhetne normál, tiszta vokállal is. A gitárriffek az Escape hangzásában kicsit kilógnak, ami nem jellemző a brit szigetek produkcióira, amelyek általában igyekeznek kiegyensúlyozni a gitárfrázisok hangerejét. A riffek azért is emelkednek ki különösen, mert a billentyűk szigorúan a nyolcvanas évek hangzásfüggönyénél maradnak. Hammondos vagy Moogos szólóknak nyoma sincs. Csak szintetizátorfüggönyt hallasz, semmi többet. A hangképet aktív, dinamikus ritmusszekció tölti ki, amelyben a basszusgitár meleg vonala méltón előtérbe kerül. Zavaró a vokáldallamok harmonizált színezésének esetlensége (refrének). Főleg a sokszor ismétlődő refrénekben kezd a sok „torokhangú” Stevie egy kupacban „bömbölni” a hangképben, és emiatt idegesíteni. A vokál érdekes. Túl gyengének hat, de szerintem jobban szólna, ha a produkcióban másképp helyeznék előtérbe. Az AOR-hoz képest az alkalmanként ilyen torokhanggal megterhelt ének már majdnem az elfogadhatóság határán van. Az album gyenge pontja valójában a vokálharmóniák nem túl sikerült producere. Ez a „nyávogás” általában a balladáknál kezd zavarni, például a Where Are You Now esetében.

A riffek és a vezérmotívumok viszont ütnek. Irigylésre méltó szintű a szerzeményeik megkomponáltsága és hatásossága. Az Escape végigvezet minket a tipikus AOR-szerzés néhány jellegzetességén, amely a brit szigeteken az évtizedek során különleges csapást alakított ki. A nyolcvanas évek FM-es hangzásával való párhuzam sem kizárt, ahogy a Heartland, a Newman és társaik lemezeivel sem…

Újat nem hoz az Escape a „Borderline”-nal. De az új anyagban is izzik a nagy szív és az AOR iránti odaadás. Két album egy évnél rövidebb idő alatt. Erre különösen büszke lehet az ember, ha ráadásul jók is. És azok. Ebben nem kell kételkedni. Van néhány megragadó, himnikus dallam, például a címadó dalban, aztán a hirtelen pompázatos nyitó Lost And Found, továbbá a Coming Home, amelynek versszaka többet ígér, mint amit később kapunk, amikor a szám kissé felhígul a szerencsétlenül újracsomagolt refrénben, amely túl nagy adag közhelyességet tartalmaz. Itt van még a hatásos kis csibész, a Take Me To The Limit. Összességében teljesen kellemes album, amely bizonyítja, hogy a zenekar egy év alatt sem veszítette el alkotói lendületét.

Ahogy mondom. A bandának rendbe kell tennie a vokáldallamok harmonizálását, és akkor az értékelés is magasabb lesz. Egyébként pedig, AOR-rajongók! Ne húzzatok előre keresztet az albumra, ha hatása alá kerültetek ennek az írásnak. Mindenképp ellenőrizzétek le az Escape-et, és alkossatok saját véleményt. Ami a recenzió szerzőjét zavarja, az nektek akár teljesen emészthető is lehet, úgyhogy mind az „Unbreakable”, mind az új „Borderline” még nagyon is lenyűgözhet titeket, még ha nincs is köztük különösebb művészi elmozdulás „balra” vagy „jobbra”. Az Escape-ben van potenciál, hiszen egyelőre nem használta ki a szerzés minden tartalékát ahhoz, hogy a dalok a bombasztikus hangzásukban hipnotikusan begyújtsanak.

Felállás

Stevie K — ének
Vince O’Regan – gitár
Irvin Parrat – billentyűk
Dave J McVeigh – basszusgitár
Andy Pierce — dobok

Produkció

Borderline

Számlista

1. Lost And Found
2. Coming Home
3. Marianne
4. Restless Heart
5. Don’t Leave Me Lonely
6. Where Are You Now
7. Borderline
8. Take Me To The Limit
9. Angel Eyes
10. Young Guns Dream
11. Calling Out To You

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik