Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Blue Öyster Cult
Kiadó: Columbia Records
Megjelenés: 1981
Játékidő: 39:06
Értékelés: 5/5
A „Fire of Unknown Origin” a progresszív beütésű hard rock és a kifinomult heavy metal amerikai mestereinek, a Blue Öyster Cultnak a nyolcadik stúdióalbuma volt. A zenekar karrierje ekkoriban meglehetősen komoly kereskedelmi lejtmenetben járt, hiszen az előző két stúdiólemez – egyébként kiváló, és a rajongók között ma is népszerű – a „Mirrors” (1979) és a „Cultösaurus Erectus” (1980) eladásilag bizony nem sikerült valami fényesen. A „Fire of Unknown Origin” hirtelen fordulatot hozott: visszalökte őket a slágerlisták élvonala felé, hiszen váratlanul odavágott nekik egy óriási slágert a legendás „Burnin’ For You” képében, amely a mai napig az egyik legünnepeltebb szerzeményük.
A „Cultösaurus Erectus” után ez volt a második BÖC-album, amelyet a kultikus producer, Martin Birch (Black Sabbath, Deep Purple, Iron Maiden, Fleetwood Mac) jegyzett, és ez hallatszik is az addigi Blue Öyster Cult-lemezek többségénél érezhetően nyersebb hangzáson. Stílusában a „Fire of Unknown Origin” a nyerő recept folytatása: ütős, gyakran epikus hard rock himnuszokat szőnek okos szövegekkel, csakhogy a korábbi albumokhoz képest még nagyobb adag kifinomult szintetizátor-hangszerelést kapunk. Allen Lanier billentyűs végleg kitárta az ajtót a nyolcvanas évek eleji szintetizátor-technológia előtt, és a kicsit elektronikusabb hangzással modernebb, a korral lépést tartó arcot adott a legendás zenekarnak. A lemez számos dala eredetileg a kultikus Heavy Metal rajzfilm zenéjén kapott volna helyet, de végül csak a „Veteran Of Psychic Wars” került fel rá, ami kár, mert néhány szerzemény, például a „Heavy Metal: The Black and Silver” és a „Vengeance (The Pact)” szövegében témájában is érinti a filmet.
A címadó dal ütős hard rock nyitány, rengeteg kifinomult szintetizátorbetéttel, epikus gitárharmóniákkal és (mint általában) az arrogáns kedvében lévő ritmusgitáros, Eric Bloom éneklésével. Ő a hatalmas refrénben villog igazán, amely a BÖC-klasszikus általánosan titokzatos és melodramatikus hangulatát a tetőpontig fokozza. Az összeesküvés-elméletes szöveget, „a vidékről, ismeretlen eredetű tűzről, amely elviszi a főhős lányát”, Lanier akkori párja, a neves amerikai költő és zenész, Patti Smith írta. Érdekes, hogy Eric ezen az albumon csak énekesként szerepelt, és a „Heavy Metal: The Black and Silver” néhány basszusvonalát játszotta le, az összes gitárszólamot pedig a fő gitáros és énekes, Donald ‘Buck Dharma’ Roeser vitte, aki dallamos éneklésével a „Fire of Unknown Origin” legnagyobb slágerének leginkább a szülőatyja volt.
Ez természetesen a már említett „Burnin’ For You” kislemez, a heavy rock egyik felejthetetlen alkotása, amely az idők minden próbáját kiállja majd, és olyan BÖC-slágerklasszikusok mellé sorakozott fel, mint a „Don’t Fear The Ripper” és a „Godzilla”. Érdekes, hogy valójában ez a lemez legkevésbé metálos dala, hiszen az ütős hard rock riffek mellett AOR- és még reggae-elemek is felfedezhetők benne. Az időtlen klasszikus nyerő receptje főleg Buck fenomenális énekteljesítményében rejlik, amely az epikus refrénben csúcsosodik ki, miközben a gitármester zabolázatlan gitárfutamai mellett a hatalmas, kórusszerű vokálharmóniák, a megalkuvás nélküli dobátvezetések és a finom reggae ritmusok adnak társaságot. Még néhány érdekes, ha nem egyenesen bizarr részlet erről az örökzöldről: a „Burning For You” felkerült azoknak a „veszélyes” daloknak a fekete listájára, amelyeket az amerikai kormány a 2001. szeptember 11-i, a mai napig összeesküvés-elméletekbe csomagolt terrortámadás után betiltott a rádiókban, ugyanakkor pályafutása során olyan stílusban is különböző előadók dolgozták fel, mint az Iced Earth és Lisa Marie Presley. Buck egyébként a hosszú idők óta együtt dolgozó szövegíróval és zenekritikussal, Richard Meltzerrel közösen írta a „Burnin’ For You”-t, és eredetileg a „Flat Out” (1982) című szólódebütálására szánta, de a többi tag kívánsága miatt szerencsére másképp döntött.
A kiváló dalok száma azonban még messze nem merült ki a „Fire of Unknown Origin” lemezen. Éppen ellenkezőleg. A sci-fi eposz, a „Veteran Of The Psychic Wars”, amelynek szövegében a zenekar régi munkatársa, a legendás brit író, Michael Moorcock működött közre, aki a sci-fi és a fantasy irodalom néhány legnagyobb remekművéről ismert, a mai napig minden epikus heavy metal-rajongó álmainak beteljesülése. A „psychic wars ezreinek veteránja” kifejezés valójában a Hawkwind „Standing On The Edge” című dalából származik, amely a kultikus „Warrior On The Edge Of Time” (1975) albumon található, és Moorcock népszerű figurájára, az Eternal Championre utal. Ez nem is meglepő, hiszen Moorcock mindkét klasszikuson közreműködött. Az epikus örökzöld két „főcsillaga” ezúttal Lanier és Bloom. A minden hájjal megkent billentyűs éteri textúrák rétegezésével gondoskodik az igazi futurisztikus hangulatról, amelyet harcias, katonai indulót idéző ritmusok támasztanak alá, míg Bloom epikus énekprodukcióval brillírozik. A szintetizátor-textúrák „világűri” hullámzásában végig Buck-szerű, melankolikus gitárfutamok csordogálnak, tovább fokozva a hatalmas hangulatot, amelyben könnyű elképzelni az „Örök Bajnokot”, aki a végtelen csaták és a különböző testekben, korokban, dimenziókban újra meg újra születő megtestesülések után a dühe határán áll.
A „Sole Survivor” című dalban, ahol – akárcsak a „Fire of Unknown Origin” dalainak oroszlánrészén – ismét a mogorva kedvű Bloom áll a mikrofon mögött, ravasz módon női vokálharmóniákat használtak a fő refrénben, így a lehető legmelodramatikusabb atmoszférikus hatást érték el ebben a remek számban, amelyben nem hiányoznak Buck okos gitárvariációi sem. A „Heavy Metal: The Black And Silver” a címéhez híven epikus heavy metal himnusz, borzolós gitárfrázissal az előtérben és ébresztő refrénnel, amelynek elsődleges célja, hogy a koncerteken talpra állítsa a fekete bőrbe öltözött hosszú hajúakat, és magasra lökje a kezüket. Ahogy az a hagyományaikban megvolt, a „mennydörgő” Eric Bloom mindig a keményebb dalokban vette át a főénekes jogarát, míg a lágyabb, kifinomultabb dallamoknál ez a megtiszteltetés az „örök romantikusra”, Buckra hárult.
A „Vengeance (The Pact)” a teljes BÖC-pályafutás egyik legkeményebb dala. A diadalmas refrén, az átfogó epikus hangulat, az ütős, mégis dallamos gitárfutamok és a fantasy szöveg miatt gyakorlatilag prototípusa annak, amit a zenekritikusok később – főként a Helloween és a Gamma Ray jóvoltából – power metalnak neveztek el. A számban a legérdekesebb a hirtelen tempóváltás és az átmenet az epikus-dallamos részből egy kicsit brutálisabb szakaszba, kiemelt dobrohammal és a „fekete napszemüveges ügynök” felhergelt éneklésével. A diadalmas vokálharmóniákban ezúttal Joe Bouchard basszusgitáros segített Ericnek sikeresen. A szolid hard rock, az „After Dark”, amelyben ismét sötét, titokzatos hangulat uralkodik, zörgő basszusgitárvonallal és finom gitárfutamokkal nyit, miközben Eric éneke főleg a hatalmas refrénben sikeresen fokozza a feszült drámát. A játékos szintetizátorbetétek szellemesen fonódnak össze az okos gitárvariációkkal, és eredményesen kötik össze a központi dallamot.
A „Joan Crawford”, amely szövegében az ismert amerikai filmszínésznő, Joan Crawford visszatérésére (utolsó nagyvásznas szerepe a Trog című sci-fi horrorban volt, 1970-ben), pontosabban hirtelen sírból való feltámadására és a Mommie Dearest című könyvre utal, egy újabb BÖC-klasszikus volt ezen az albumon. A melodramatikus zongorás nyitányt energikus rész követi, amelynek tempóját ütős gitárriff diktálja, a csúcspont pedig az epikus és kissé hátborzongató refrén, amellyel sikeresen teremtik meg egy fekete-fehér horrorfilm atmoszféráját, a közbeékelt telefoncsörgés- és „zombi”-suttogás-effektekről nem is beszélve. A „Don’t Turn Your Back”, amelyben az énekesi stafétát „hosszú idő után” Buck Dharma veszi át, titokzatos hangulatával érdekes albumzárás: a dal rendkívül kifinomult szintetizátor-hangszerelést, vastag basszusvonalat és hangsúlyos dallamos refrént kapott, éppen olyat, amilyet az ember általában Bucktól vár. Ráadásul neki sikerül belefűznie az album egyik legjobb gitárszólóját is.
A „Fire of Unknown Origin” koronaékszer volt Kronosz sarlójának csúcsán, a kifinomult hard rock-variációk mestereinek és az összeesküvés-elméletek őrzőinek diadala, így nem csoda, hogy a rajongók körében a mai napig az egyik legkedveltebb lemezük. Sajnos a „Fire of Unknown Origin”, amely a kiváló zenei tartalom mellett nagy sikerét legalább részben a remek borítónak is köszönhette – a fikciós „kék osztriga kultusz” tetovált, csuklyás tagjainak seregével (a kultusz jelképe a kezükben látható) –, egyben az eredeti BÖC-felállás utolsó albuma is volt, hiszen az 1981-es turné alatt kirúgták Albert Bouchard dobost, akit rövid időre Rick Downey, a világosítójuk váltott.
Felállás
Eric Bloom – vezetőének az 1., 3., 4., 5., 7. és 8. számban, basszusgitár az 5. számban
Donald ‘Buck Dharma’ Roeser – gitár, vezetőének a 2. és a 9. számban, vokál és basszusgitár a 6. számban, ütőhangszerek a 3. számban, hangeffektek a 8. számban
Allen Lanier – billentyűs hangszerek
Joe Bouchard – basszusgitár, vokál a 6. számban
Albert Bouchard – dob, szintetizátor, vokál
VENDÉGZENÉSZEK:
Karla DeVito – vokál a 4. számban
Sandy Jean – vokál a 9. számban
Bill Civitella – kiegészítő ütőhangszerek a 3. számban
Tony Cedrone – kiegészítő ütőhangszerek a 3. számban
Jesse Levy – hangszerelés a 3. és a 8. számban
Producer
Martin Birch
Számlista
1. Fire of Unknown Origin (4:09)
2. Burnin’ For You (4:29)
3. Veteran of the Psychic Wars (4:48)
4. Sole Survivor (4:04)
5. Heavy Metal: the Black and Silver (3:16)
6. Vengeance (The Pact) (4:41)
7. After Dark (4:25)
8. Joan Crawford (4:55)
9. Don’t Turn Your Back (4:07)
