DEMO
Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Mr. VonTone
Kiadó: 57 Records
Megjelenés: 2010
Játékidő: 24:49
Értékelés: 4.7/5
Ahogy már többször meggyőződéssel üdvözöltem a hazai történéseket egy teljesen megújult és letisztult módon, úgy kezdett felébredni a hazai alternatív színtér, és vált a kozmopolita tökéletesség mintapéldájává. Ehhez a maga adagját – akár van, akinek ez nem egészen tetszik, akár nem – egyre kidolgozottabb hazai produkciós kiugrások tették hozzá a Moveknowledgement, a Leaf Fat, a Srečne Mladine, a Psycho-Path és az egyre népesebb, egyre tökéletesebb alternatívos légió ujjai alól. A Mr. VonTone pedig a saját beavatási szertartásán, miközben artikulált hangokkal és zajjal tölti fel az agyi szinapszisaitokat, elsősorban a külföldi színtér legjava hangzásvilágából válogat. A DEMO már a nyitódallal, a Waterfalllal magasra teszi a produkciós lécet: a Faith No More Patton-féle popfázisának hagyományával és az alternatív revival posztgrunge-korszakával kacérkodik, és ez a legfőbb alkotói maxima. A Leaf Fat munkásságához hasonló érzés tehát valahogy teljesen finom. A dalok szerkezete átgondolt, és bár a Mr. VonTone rögtön az elején bőven túllépi a szokásos öt percet, és hét percnyi zenével bombáz benneteket, egy pillanatig sem untat. Ennek a ljubljanai kvartettnek az egyedi, újkori rockja, amely a próbatermét az idei év szintén kivételes felfedezésével, a Grrizli Madamsszel osztja meg, rendkívül tökéletes és emlékezetes. Ezt a bosa nova freaky smelly vibe-ot követi a folytatás a Monsters című dalban. A hangképeket nagyon hasonló módon szövik, mint ahogy a Fair To Midlandet hallgatva érzitek: a törékeny, kristálytiszta vokál tökéletes összhangban és egyensúlyban van a borzas zenével, amely távol áll a purizmus fogalmától, és minden tekintetben többre képes, mint kitörni a garázs vagy a bunker elszigeteltségéből, így egészen természetesen válhat valamelyik kicsit előremutatóbb zenei rádiós szerkesztő következő nagy felfedezésévé. A Mr. VonTone semmit sem bíz a puszta véletlenre. Ezt a kulcsot és a ti örömötök kísérését követi a gyönyörhajhász zeneiség vírusával való fenomenális találkozás záró felvonása is a Mr. VonTone adagolásában: a záró vignetták, az A Warm Welcome To Progress és a Lavender. A végkövetkeztetés természetes és teljesen színlelés nélküli.
A popos alternatív kitörések általában túl édesek és hihetetlenek lehetnek ahhoz, hogy hosszabb ideig az erekben maradjanak, és ne okozzák valamelyik létfontosságú férfi szerv krónikus kudarcát. Most nem ez a helyzet! Nem vagyok az Incubus rajongója, de a legjobb, amit az alkotásukban találok, visszatükröződik ennek a sűrített EP-nek a játékos képeiben, amely minőségében felülmúlja az idén megjelent lemezek jó részét itthon és külföldön is. A különböző töredékes képeket össze lehet ragasztani valami sajátos egésszé, még ha asszociatívan egy tengernyi hallott zenekarhoz kötődik is. A nagyok hatásáról nem lehet nem beszélni, de ezúttal biztosak lehettek benne, hogy a hallottak valami teljesen eredetivé lettek szabva, az emlékezetessel való kacérkodás pedig egyelőre nem büntetendő. A Mr. VonTone zenei rapszódok, és ugyanúgy célba veszik az audiofilokat, mint az újdonságokra nyitott alternatívosokat. A fiatalok a hallottak alapján nem egynapos légy szeszélye, és nem, nem is kezdők, hanem pontosan tudják, hol és hogyan kell megütni titeket, hogy ne ellenkezzetek tovább feleslegesen. Én a hatásokkal telített búcsú és az utolsó hangok elhalása után teljesen magával ragadva, és főleg még nagyobb adagra éhesen maradtam. Az ajkamon a boldogság és a lelkesedés mosolya maradt, a szívembe és az elmémbe pedig teljesen önként beírtam még egy hazai zenekart, amelyet nemsokára élőben is meg kell hallgatnom. A minőségben nem lehet kételkedni – csak az a kérdés, mikor és hogyan viszi el minket a Mr. VonTone nevű zenei enigma az érzés még magasabb fennsíkjára. A demo addig is része marad a mindennapi szertartásomnak, és a hazai CD-lejátszóm (vissza)élésének. A Mr. VonTone a következő nagy dobás, és ostobák lennénk, ha szándékosan átsiklanánk fölöttük, elnéznénk őket, vagy beoltatnánk magunkat a velük szembeni immunitás ellen!
Felállás
Medo VonTone – ének
Krejzer VonTone – basszusgitár
Slacker VonTone – dobok
Tratnik VonTone – gitár
Produkció
Peter Žerovnik & Mr. VonTone
Dallista
1. Waterfall
2. Monsters
3. A Warm Welcome To Progress
4. Lavender