Szerző: Rok Klemše
Előadó: Exodus
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 1985
Valamivel több mint öt éve a kultikus Bay Area-i thrash csapat, az Exodus legendás énekesét, Paul Baloffot masszív agyvérzés érte. 2002. január 31-én beszállították a kórházba, ahol agyhalottnak nyilvánították, a család kérésére pedig február 2-án leállították a gépi életfenntartást. Ez a kritika Baloffnak szól.
Idén már 27 éve annak, hogy megalakult a thrash metal mozgalom egyik alapzenekara. 1980-ban Tom Hunting és Kirk Hammett hozta össze (mindannyian tudjuk, hol kötött ki később). Bár a zenekar az 1982-es demót leszámítva soha nem adott ki hivatalos felvételt Hammettel, a Bonded By Blood debütalbumon van néhány általa írt dal is. Az album első címe A Lesson in Violence lett volna, de sosem találtak hozzá illő borítót, így a thrash metal egyik megalapozójának számító csapat első lemeze végül Bonded By Blood címmel jelent meg.
A sors nem volt kegyes a zenekarhoz a nyolcvanas évek első felében. A Bonded By Blood-nak már 1984 elején meg kellett volna jelennie, de a bonyodalmak miatt csak a következő évben jött ki… és sajnos a thrash-áradatban meglehetősen észrevétlen maradt, amit tovább tetézett, hogy ’84-ben megjelent a Metallica debütje, a Kill ‘Em All. Sors, igazságtalanság, a körülmények szerencsétlen összejátszása, nevezzük, ahogy akarjuk: az Exodus a thrash szent háromsága (Metallica, Slayer, Anthrax) árnyékában, a háttérben maradt. Ez azonban még nem ok arra, hogy a Bonded By Blood ne lenne kiváló lemez. Épp ellenkezőleg, a Bonded By Blood tiszta thrash metal támadás! Nyers ének, száguldó riffek, dinamikus dobolás, minden, ami a thrasht meghatározza, jelen van ezen a lemezen.
Nem túl gyakori, hogy egy énekes egyetlen lemezt vesz fel (Baloff ugyan visszatért még egy koncertalbum, az 1997-es Another Lesson in Violence erejéig), és mégis bekerül a legendák közé. Igaz, hogy Baloff technikailag nem tökéletes énekes, sőt, attól messze áll, de ennél jobb thrash metal vokált nem is kívánhatnék. Valószínűleg csak a Testament-es Chuck Billy közelíti meg. Baloff úgy ontja magából a dühöt, az agressziót, a brutalitást, mintha egy amfetaminnal teletömött, párnázott szobába zárt elmegyógyintézeti beteg lenne! Úgy szól, mint egy sorozatgyilkos, aki az áldozatait (értsd: minket, hallgatókat) apró darabokra szaggatja. Hatfield Baloff mellett olyan, mint egy süteményt áruló kislány. Az alázós thrash ének iskolapéldája!
Mintha nem lennének elég betegek Baloff üvöltései, ott van még a riff riff hátán, amit a Holt/Hunolt duó sorozatlövésként zúdít ránk. A riffek brutalitása egyenesen nevetséges. Ehhez a thrash-párosához valószínűleg csak a King/Hanneman (Slayer) ér fel. A fűrészelés, a futamok és a szólók, amelyek az egészet megspékelik… minden a helyén van. De ahogy mondtam, a lemez igazi varázsa a valóban kivételes riffekben rejlik, amelyekről azt is merem állítani, hogy a thrash metal történetének legjobbjai közé tartoznak. Hunting a dobok mögött és McKillop a basszusgitáron, kezet a szívre, nem egy nagy szám, de a gitárokhoz hozzáadják a megfelelő adag ritmust és támaszt. Különösen Hunting dobolása nagyon jó, McKillop viszont szinte hallhatatlan. Amit egyébként nagy mínuszként könyvelnék el, az a Bonded By Blood-on a legkevésbé sem zavar. A basszust igazából nem is hiányolom.
A Bonded By Blood-on nincs helye cukros balladáknak. 41 percnyi adrenalin, egyenesen a főérbe fecskendezve. A pokoljárás a címadó metalhimnusszal, a Bonded By Blood-dal kezdődik, amely tele van riffekkel, és egy fantasztikus refrén is díszíti. „Murder in the front row, crowd begins to bang, and there’s blood upon the stage, bang you head against the stage and metal takes its price, bonded by blood!” Lehet még ennél is metálosabb egy szöveg!? Jön a brutális Exodus, aztán a mid-tempós mestermű, az And Then There Were None, majd az Exodus talán legismertebb nótája, a hihetetlen A Lesson in Violence, amelyet mintha maguk az ördögök írtak volna az Exodusnak. Hangsebességű szám, a riffelés ábécéjére építve, Baloff pedig úgy szól, mintha a pokol mélyéről idézné a démonokat. Térdelj le, vagy tanuld meg az erőszak leckéjét! A Metal Command kicsit lecsendesíti a lemezt, de utána már rá is támad a gyilkos halak rajzása – Piranha. Nyers gitárok, gyilkos dobolás és pokoli ének… mit is kívánhatna még egy headbanger fanatikus? Az igazi meglepetés a No Love, szép, andalító, klasszikus gitáros bevezetővel, ami szinte szerenádot kér egy lánynak… Tévedés, ahogy azt a pár másodperc múlva érkező robbanás bizonyítja! A vad thrash-szellemvasúton tett adrenalinos utat a pokoli Deliver Us to Evil és a Strike of the Beast zárja. A Century Media 1999-es kiadásán még két bónuszdalt kapunk – az And Then There Were None és az A Lesson in Violence élő változatát – Steve „Zetro” Souza énekével (a felvételek 1989-ben készültek Londonban). Töltelékdalok? Az meg mi?
Szerintem a Bonded By Blood legalább azon a szinten van, mint az ismertebb thrash klasszikusok, például a Reign in Blood (Slayer), a Master of Puppets (Metallica), a Spreading the Disease (Anthrax) és társaik.
A Bonded By Blood thrash metal klasszikus, és igen, rá bizony headbangelni fogtok. De még mennyire! Thrash ‘Till Death!
Felállás
Paul Baloff – ének
Gary Holt – gitár
Rick Hunolt – gitár
Rob McKillop – basszusgitár
Tom Hunting – dob
Produkció
Mark Whitaker
Számlista
1. Bonded By Blood
2. Exodus
3. And Then There Were None
4. A Lesson In Violence
5. Metal Command
6. Piranha
7. No Love
8. Deliver Us To Evil
9. Strike Of The Beast
10. And Then There Were None (live)
11. A Lesson In Violence (live)
