Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Gabriel, Peter
Kiadó: Charisma Records
Megjelenés: 1985
Játékidő: 34:50
Értékelés: 3.5/5
A monumentális „So” (1986) felvételei és produceri munkálatai közepette a legendás énekes és hangzásújító, Peter Gabriel időt szakított arra is, hogy megírja Alan Parker „Birdy” című filmjének zenéjét. A „Birdy” anyaga – a „The Rhythm of the Heat” klasszikus dal módosított változatát leszámítva – teljesen instrumentális. Az album vadonatúj szerzeményekből, valamint Peter múltjából átemelt, újraaranyozott részekből és motívumokból áll. Ez utóbbiak többnyire a harmadik és a negyedik albumának dalaiból készült adaptációk és átdolgozások. Az album ambient jellegét jelentősen meghatározta a társproducer Daniel Lanoisszal való együttműködés is, aki korábbi ambient projektjeiről, többek közt a Brian Enóval közös munkáiról volt ismert. Peter és Daniel később is nagyon sikeresen dolgozott együtt Gabriel „So” és „Us” (1992) című klasszikusainak producerkedésében.
A „Birdy”-n hiába keresed Peter ambiciózus, eklektikus art rock kalandjait, hiszen a fő cél a címadó film hangulatának megteremtése volt. Az egyes instrumentális részek és motívumok minőségiek, változatos és drámai atmoszférákat teremtenek, amelyek követik a film cselekményét. A darabok többsége ambient hangmintákra, hullámzó szintetizátorfüggönyökre és elektronikus ritmusokra épül. Néhol world music elemek is megjelennek, de Peter későbbi filmzenei munkáihoz képest nagyon kevés. Hallatszik az albumon, hogy Peter annak idején Robert Frippel (King Crimson) dolgozott együtt, az ambient instrumentális részek pedig Brian Eno minden rajongóját boldoggá teszik majd. Az egyes számokat lehetetlen önmagukban hallgatni, mert egymásba kapcsolódnak, és csak egészként nyújtják a megfelelő hatást.
Peter „hagyományos” albumainak rajongói néhány szerzeményben könnyen ráismernek a korábbi dalok motívumaira és részleteire: a „Close Up” a „Family Snapshot” zongoramotívumát tartalmazza, a „Birdy’s Flight” a „Not One of Us” ambient változata, az „Under Lock and Key” a „Wallflower” zongorára átírt feldolgozása, a „Powerhouse at the Foot of the Mountain” pedig a „San Jacinto” klasszikus záró részének szinte felismerhetetlen változata. Peter karizmatikus hangja csak a „The Heat”-ben szólal meg, ami a „The Rhythm of the Heat” rövidített adaptációja. Néhány darabban, például a „Dressing the Wound”-ban és a „Sketch Pad with Trumpet and Voice”-ban a háttérben ugyan feltűnnek improvizált vokalizációk, de ezek csak az egyik hangszer szerepét töltik be az ambient hangfüggönyök megteremtésében. Az éteri hangfüggönyök és a keleties ritmusminták ötvözésének egyik legjobb pillanata a „Slow Marimbas”, finom xilofonkíséretével.
Pár szót a filmről is, amely Gabrielnek biztosan nagyon tetszett, hiszen meglehetősen mély, pszichológiai ihletésű alkotás, számos élettapasztalattal a tarsolyában. A forgatókönyv William Wharton azonos című regényén alapul. A főszerepeket Matthew Modine és a még „zöldfülű” Nicholas Cage játszotta. A film két barátról, Birdyről (Modine) és Alról (Cage) szól. Birdy és Al az iskolában barátkozik össze, és együtt vészelik át a nehéz gyerekkort. Később együtt szolgálnak Vietnamban. Birdyt régóta különös, kóros megszállottság köti a madarakhoz, amiért a szülei rossz kapcsolata a felelős. A vietnami háború traumatikus élményei csak tovább rontanak az állapotán. Vietnamból hazatérve pszichiátriai kórházba küldik. Al közben végig mellette áll, és a látogatások során megpróbál eljutni Birdy lelkének rejtett pontjaihoz. Közben újra meg újra felbukkannak jelenetek a kettejük boldog múltjából. A film számos pozitív kritikát kapott, és 1985-ben a cannes-i filmfesztivál fődíját nyerte el. A képregényrajongóknak érdekességként megemlítem, hogy a népszerű Dylan Dog egyik, „Nojev let” című története részben ebből a filmből merített ihletet.
A „Birdy” volt Peter első sikeres kalandja a filmzene terén, és az első nagyobb lépése az ambient zene világába. Későbbi filmzenei munkáihoz, a „Passion”-höz (1989), az „OVO”-hoz (2000) és a „Long Walk Home”-hoz (2002) képest érezhetően kevésbé ambiciózus és izgalmas teljesítmény, mégis érdemes rá odafigyelnie a minőségi filmzene minden rajongójának. A végtelen zenei horizontok legendás és kiszámíthatatlan művészének, aki filmzeneszerzőként is híressé vált, minden hűséges követője kétségkívül értékelni fogja ezt a lemezt, ha másért nem, hát amiatt, hogy meggyőző és drámai hangulatokat képes teremteni, amelyek a címadó film megnézése után még kifejezőbben szólalnak meg.
Felállás
Peter Gabriel – ének (9), fuvola, dob, billentyűk, hangok
Tony Levin – basszusgitár
Larry Fast – billentyűk
Jerry Marotta – dob
David Rhodes – gitár
Manny Elias – dob
Morris Pert – dob
Jon Hassell – trombita
John Giblin – basszusgitár
Produkció
Peter Gabriel és Daniel Lanois
Dalok listája
1. At Night
2. Floating Dogs
3. Quiet And Alone
4. Close Up (from Family Snapshot)
5. Slow Water
6. Dressing The Wound
7. Birdy’s Flight (from Not One Of Us)
8. Slow Marimbas
9. The Heat (from Rhythm Of The Heat)
10Â. Sketchpad With Trumpet And Voice
11. Under Lock And Key (from Wallflower)
12. Powerhouse At The Foot Of The Mountain (from San Jacinto)
